Lejtmenet jellemezte már egy ideje a forintot, időnkénti árfolyamkorrekciókkal, ehhez képest is meglepetést okozott ez a hét – szerdán már 417-ig ment el az euróval szemben, és egy dollár 405 forintért is árultak a bankközi piacokon. Róna Péter közgazdász szerint
Határozott véleménye, hogy sem Matolcsy György MNB-elnöknek, sem Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek nincs megfelelő stratégiája a forintárfolyam javítására, az infláció letörésére és a költségvetési problémák megoldására.
A piacok véleményét jól jelzi szerinte, hogy megfigyelése alapján Nagy eddigi öt megszólalása után mindegyik alkalommal gyengült a forint. Az MNB idén tavasszal ugyan kamatemelésbe kezdett, de ez eddig elégtelen volt a piac szerint – mondta még szerdán a 24.hu-nak Róna, aki 2010-től a jegybank felügyelőbizottsági tagja volt, az idén tavasszal pedig az ellenzék köztársaságielnök-jelöltje.
Okok, amelyek gyengítették a forintot
A forintgyengülés okai között Róna megemlítette, hogy az MNB 2019-2020-2021-ben és még 2022-ben is hatalmas mennyiségű likvid tőkét pumpált ki a bankokba, 1 százalékos vagy az alatti kamatra, mondván, hogy ez kell a Covid-járvány miatt, illetve a növekedés biztosítása érdekében. Ezt megpróbálta idén tavasszal visszaszedni – amit viszont 1 százalékon helyezett ki, azt most 7,75 százalékon veszi vissza. Ennek következtében az MNB idén veszteséges lehet, becslése szerint 600-700 milliárd forinttal.
Korábban a forintgyengülés miatt nyereséget termeltek azzal, hogy az erősebb árfolyamon megvásárolt devizatartalékot eladták gyengébb árfolyamon.
– egy nemrégiben nyilvánosságra hozott jelentés alapján Magyarországon ez május végén alig valamivel haladta meg a 34 milliárd eurót, miközben 2021 végén még bőven 38 milliárd euró felett volt. A devizatartalék elégséges szintjére a legelterjedtebb formula a Greenspan-Guidotti-szabály – ennek véleménye szerint nem felel meg a magyar devizatartalék. A formulát alkalmazva a cseh és a lengyel jegybank devizatartaléka több, mint elégséges, a magyar kétszerese. Ez nagyon kirívó különbség, emiatt van Róna Péter szerint az, hogy a forint borzasztóan gyenge, miközben a zloty és a korona nem. A cseheknek és lengyeleknek van muníciójuk a támadások kivédésre, nekünk nincs.
A devizatartalék erőteljes lecsökkenése mögött pedig a külkereskedelmi mérleg komoly deficitje áll. Az országgyűlési választás előtti kormányzati pénzszórásból az emberek vásároltak, dőlt be az import, a gyengülő forint miatt egyre magasabb áron, és a már korábban is rossz állapotban lévő külkereskedelmi mérleg bedőlt – úgy becsüli, hogy a jelenlegi trend alapján a külkereskedelem hiánya év végére a GDP 7 százalékát is elérheti, ami nagyon rossz eredmény. És az MNB a lecsökkent devizatartalékból nem fogja tudni fedezni a hiányt – ezért is gyenge a forint.
A bankrendszer stabilitását szolgáló kötelező banki tartalékot szintén elégtelennek nevezte, miközben túllikviditásban fuldoklik az ország. A kötelező tartalék monetáris eszköz, ha növelnék, akkor az csökkenthetné a gazdaságban cirkuláló likviditási többletet. A bankok önként azért nem növelték a tartalékukat, mert inkább az MNB-nél tartották a pénzüket, kedvező betéti kamaton. A kötelező tartalék jelenleg kevesebb, mint 10 százalék.
Kitért arra is, hogy Európában mindenkit érint a dollár rendkívüli erősödése, az euróhoz képest is – ennek is szerepe van a forintgyengülésben, mert a forint hagyományosan mindig valamennyivel jobban gyengül, mint az euró. A dollár erősödése mögött fellelhető, hogy a háború miatt előtérbe került a biztonság kérdése (Amerika messze van az Európában zajló háborútól), és az is, hogy az Egyesült Államok a világ legnagyobb olajkitermelője – ha nem jön az orosz olaj, ha emiatt kőolajhiány lesz Európában, nekik akkor is lesz.
Hozzátette, a forintgyengüléshez hozzájárul az áldatlan perlekedés is az Európai Unióval, aminek véget kellene vetni. (Ebben időközben elvileg történt némi előrelépés, Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón azt mondta, a kormány elfogadta Brüsszel négy javaslatát.) Valamint az olvasatában teljesen értelmezhetetlen magyar álláspont a 15 százalékos globális multi minimumadóval kapcsolatban – 137 ország egyetért vele, szükségesnek tartja, az Orbán-kormány azonban nem, mert úgy gondolják, elveszítenénk versenyelőnyünket. Róna már csak arra kíváncsi, ha mindenki alkalmazza a minimumadót, ugyan kivel szemben kerülnénk versenyhátrányba.
A bizalom megrendülését jelzi az is, hogy információi szerint a multik már viszik ki a pénzüket – osztalék formájában, illetve visszahívva minden olyan pénzt, amire nincs feltétlenül szükségük itt, a bankok által biztosított forint hitelkereteket is konvertálják euróra, a különböző befektetéseiket (tőzsdeit is) adják el, váltják át, és viszik ki. A fogyó bizalom pedig nem kedvez a forintnak.
A kormányon és az MNB-n múlik, meddig romlik a forint
Arról is kérdeztük Róna Pétert, szerinte meddig mehet el a forintromlás, elképzelhető-e 450, vagy 500 forintos euró. Erre azt mondta, minden attól függ, hogyan reagál a kormány és az MNB. Ha Nagy Mártonra hallgatunk, akkor jön a recesszió, amitől jobban kell félni, mint az inflációtól. Ez a közgazdász olvasatában azt jelenti, hogy miközben hanyatlást várunk, nem akarunk foglalkozni az inflációval, ami stagflációval egyenlő. Ez szerinte egyáltalán nem szükségszerű. Másrészt tévedésnek tartja, hogy a recessziót akarják megakadályozni, ami nincs (hiszen a kormány szerint a magyar gazdaság erős, növekszik), az inflációval meg nem akarnak foglalkozni, ami van.
Volt amerikai bankárként ugyanazt csinálná, mint amit kint csinált anno a jegybank az infláció letörésére – jelentősen megemelné az irányadó kamatot, 7,75 százalékról 11 százalékra, egy lépésben, a kötelező banki tartalékot pedig felemelné 20 százalékra, kamat nélkül, hogy szűkítsék a pénzkiáramlást.
– jelentette ki. Szerinte, a hatfelé osztott, nemzetgazdasággal foglalkozó miniszteri rendszert el kell felejtenie Orbán Viktornak, mert a széttagoltságból csak zűrzavar, tehetetlenség, belső vita származik, ami bénít, nem teszi lehetővé a következetes gazdaságpolitika alakítását. Normális országban van egy jegybank, annak elnöke (aki viszi a monetáris politikát), és egy pénzügyminisztérium, egy pénzügyminiszter (aki a fiskális politikáért felel). Varga Mihály megbízható szakember – tette hozzá.
Kevés a kamatemelés
A Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Virág Barnabás szerda délután azt mondta, a forint gyengülése veszélyezteti az árstabilitási célokat, ezért a jegybank a csütörtöki egyhetes betéti tenderen határozottan fog reagálni. Ebből az lett, hogy 7,75 százalékról 9,75 százalékra emelték az egyhetes betéti kamatot. A kamatemelés után a forint megint gyengülésbe kezdett (415 forint is volt egy euró), később az árfolyam.
– kommentált a 24.hu-nak Róna Péter csütörtökön. Hogy miért, azzal kapcsolatban az inflációt növelő tényezőket vette számba, hiszen a kamatnöveléssel az inflációt kellene visszaszorítani.
Emlékeztetett arra, hogy a kormány közlése alapján ársapkák nélkül nem 10,7 százalék lett volna a májusi infláció, hanem 16 százalék – ezt tekintette kiindulópontnak. Becslése szerint a 16 százalékos pénzromlás fele vezethető vissza külső okokra (háború, energiaárak, stb.), melyekre nincs hatása a magyar gazdaságpolitikának. A másik fele azonban olyan, amelyet a gazdaságpolitika gerjesztett – mondta, hozzátéve, innen közelítve a 9,75 százalék megfelelőnek tűnhetne. De mivel a maginfláció és a termelői árak emelkedése a jelenleginél magasabb inflációt jeleznek előre, ezt kellene visszafogni, és ehhez szerinte nem elég a csütörtöki kamatemelés. Tartja álláspontját, hogy az alapkamatot egy lépésben 11 százalékra kellene emelni. A két kamatot egyébként nem tartja jónak, de ha már így van, azt tartaná optimálisnak, ha egyforma lenne az alapkamat és az egyhetes betéti kamat, vagyis 11 százalék.
A kormány azt sulykolja, hogy az inflációt a háború, és az arra adott hibás brüsszeli döntések okozzák, és az inflációnak akkor lesz vége, ha béke lesz. Ez azt jelzi, hogy nincs semmi elképzelésük arról, hogyan lehetne kordában tartani a pénzromlást, kvázi feltették a kezüket
– jegyezte meg.
