Egy friss tanulmány alapján az emberiség bölcsőjeként ismert térség több lelete a véltnél jóval ősibb lehet – írja a ScienceAlert. A dél-afrikai Johannesburgtól nem messze fekvő Sterkfontein barlangrendszerben a 20. században az Australopithecus nem több maradványa is előkerült. A tágabb régió az emberiség bölcsőjeként az UNESCO világörökségi helyszíneinek listáján is szerepel.
Darryl Granger, a Purdue Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint a Sterkfonteinhez több Australopithecus-fosszília tartozik, mint bármely más lelőhelyhez a világon. A maradványok datálása ugyanakkor nem egyszerű, a szakértők korábban a helyi állatcsontok és barlangformációk alapján próbálták megállapítani a kövületek korát. Eddig úgy hitték, hogy a Sterkfontein leletei 2-3 millió évesek.
A Sterkfonteinben feltárt csontok többsége egy olyan üregből származik, amelyet utóbb üledék töltött fel. A kutatók most azokat a kőzeteket elemezték, amelyekbe a fosszíliák beágyazódtak, a csapat a helyi kvarcban lévő két ritka radioaktív izotópot, az alumínium-26-ot és a berillium-10-et vizsgálta.
Az eredmények azt mutatták, hogy az Australopithecus-maradványokat őrző üledékek 3,4-3,7 millió évesek. Ez azt jelenti, hogy a leletek a korábbi feltételezéssel ellentétben nem az Australopithecusok korának végéről, hanem elejéről származnak. A felfedezés nagyon fontos az emberiség fejlődésének, illetve Sterkfontein szerepének megértésében.
