Csütörtök este először adott nagyinterjút köztársasági elnökként Novák Katalin. A beszélgetés az M1 tévé 48 perc című műsorában hangzott el, a kérdező Lánczi Tamás volt.
A Sándor-palotában felvett műsorban elsőként Novák első hivatalos útjaira tértek ki. Novák elmondta, hogy a magyarokat és a lengyeleket nagyon hosszú barátság köti össze, ezért döntött úgy, hogy az első útja Varsóba vezessen. A Református Egység Napját Erdélyben ünnepelte, ezt követte Berlin. Ez utóbbi azért is fontos, tette hozzá a köztársasági elnök, mert a Németországgal való kapcsolat nem csak történelmi, hanem gazdasági is. Hozzátette, több mint egy órát beszélgetett Frank-Walter Steinmeier német köztársasági elnökkel többek között az ukrán háborúról, és az hatodik uniós szankciós csomagról.
Prágába is ellátogatott, ahol nem csak Milos Zeman köztársasági elnökkel, hanem Petr Fiala kormányfővel is egyeztetett. Bízik benne, hogy hamarosan a szlovák köztársasági elnökkel is tud majd találkozni.
Sok olyan hang van, amely éket próbál verni a lengyel-magyar barátságba,
tette hozzá, de kiemelte, hogy ennek ellenére a két ország között továbbra is jók a kapcsolatok.
Mi a helyzet Németországgal? – tette fel a kérdés Lánczi Tamás, mire Novák azt válaszolta, hogy Steinmeier, akit nagy tudású baloldali politikusként jellemzett, tényleg nagyon érdeklődött a magyar álláspont iránt és Novák állítása szerint megértette, hogy miért voltak fontosak a magyar kormány kritikái az uniós szankciós csomag eredeti formájával szemben. A köztársasági elnök szerint sikerült elmagyarázni Steinmeiernek azt is, hogy miért nem akarta a magyar kormány, hogy egy egyházi személy szankciós listára kerüljön.
Novák szerint a kormány most félretette azokat az érzelmeket, amelyeket a kárpátaljai magyarokkal kapcsolatos jogtiprások miatt éreztek, hogy segíteni tudjanak Ukrajnának.
Lánczi rákérdezett az erdélyi magyarok helyzetére is, az erre adott válaszát az államfő úgy kezdte, hogy valóságos ünnep volt a gyulafehérvári látogatás. „Kegyelmi pillanat” volt Novák számára az, hogy elmondása szerint Balog Zoltán egy lelkészi csókkal békített ki egy román nacionalista tiltakozót.
Úgy látom, Erdélyben magyarnak lenni soha nem volt egyszerű az elmúlt 100 évben, és egy ideig nem is lesz az (…) de a legtermészetesebb módon hordják a székely viseletet.
Az is kiderült, hogy pénteken Bukarestbe utazik Novák Katalin, amelyre Klaus Iohannis román elnök és Andrzej Duda lengyel elnök hívta meg a közép-európai és balti országokat tömörítő bukaresti kilencek találkozójára, amelyen elsősorban biztonsági kérdésekről van szó.
Arra kérdésre, hogy mi a tétje az ukrajnai háborúnak a kárpátaljai magyarságra és az összmagyarságra tekintve, Novák úgy válaszolt, hogy nagyon megrázó minden nap látni azokat a beszámolókat, amelyek a háborús zónából érkeznek. Ezzel együtt jó látni a segítségnyújtást.
Az oroszok nem fogalmaztak meg valódi háborús célkitűzést,
jelentette ki Novák, megjegyezve azt is, hogy Vlagyimir Putyin még háborúnak sem nevezte az inváziót. Hozzátette, hogy most mindenki találgat, hogy mi lesz a vége. Ami számunkra fontos, hogy ne eszkalálódjon a konfliktus, illetve, hogy a kárpátaljai magyarok úgy élhessenek, ahogy a háború előtt éltek, beleértve azt is, hogy szabadon megélhessék a magyarságukat.
Novák Katalin nem érez éles választóvonalat belpolitika és külpolitika között, ezért természetesnek tartja azt, hogy ebben a mostani helyzetben, amikor túl vagyunk a koronavírus járványon, amikor háború van a szomszédban, túl vagyunk a választáson, és gazdasági válság van, ez valamelyest a politikai hangulat felforrósodásához vezet.
Igyekszem megtalálni a hangulatot mindenkivel, aki hajlandó erre.
Az államfő szerint nem a pártoktól kell várni a nemzet egységének megteremtését, de meg fogja találni ennek a módját a jövőben. Az államfői pozíció lehetőséget ad bizonyos távolságtartásra is, jegyezte meg Novák.
Lánczi felvetette azt a dilemmát, hogy a köztársasági elnöknek milyen gyakorisággal kell visszaküldenie a törvényeket az országgyűlésnek, illetve kell-e foglalkozni az erre irányuló kritikákkal. Erre Novák azt mondta, nem tartja szerencsésnek ezt a „centivel való méricskélést”, majd elődjét, Áder Jánost, idézte, aki annak idején azt monda, ha száz jó törvényt tárnak elé, százat ír alá, ha száz rosszat, ugyanennyit küld majd vissza. A köztársasági elnök azt mondta, tud azonosulni Áder hozzáállásával, így a fentiek szellemében igyekszik majd eljárni ő is.
Ezt követően a nyugati demokráciák állapotát kezdték firtatni, Novák Katalin szerint sokan sokszor megsértődnek, mert az emberek nem úgy döntöttek, ahogy ők tették, ezért bélyegeznek dolgokat antidemokratikusnak. Erre az attitűdre szerinte Európában, de a tengerentúlon is akad bőven példa.
Novák szerint a tetteit legtöbbször a kiváncsiság vezeti, amire úgy érzi, az emberek is vevők, ezért tartja fontosnak, hogy minél több emberrel találkozzon, személyesen ismerje meg a problémáikat, hogy aztán érdemben tudjon tenni ellenük. Lánczi itt kitért arra, hogy korábban a családpolitika volt Novák területe, adódik a kérdés, hogy a jövőben is figyelemmel kíséri-e majd ezt a szegmenst. Novák Katalin szerint méltatlanul keveset foglalkozunk a családpolitikával, pedig a legtöbb pár Magyarországon szeretne családot, gyerekeket, de ez az álom sokszor szertefoszlik, mert az anyagi lehetőségek ezt nem teszik számukra lehetővé. A köztársasági elnök szerint továbbra is kiemelten foglalkozni kell ezzel a problémával, bár hozzátette, Magyarországon jóval nagyobb figyelem övezi ezt, mint a világ legtöbb részén.
A riporter aztán arról kérdezte Novák Katalint, tudja-e közvetíteni külföldi útjai során a magyar családpolitika sarokpontjait. Az államfő azt mondta, folyamatosan felveti a témákat, de nem áll meg a demográfiai adatoknál. Fontosnak tartja ugyanis, hogy azzal is foglalkozzanak, hogy mi történik akkor, ha beteg gyermek születik, ha történik vele valami, hogy tudnak neki és a szüleinek segíteni, ha esetleg tönkre megy egy házasság, mit lehet tenni, hogy a gyerekek a legminimálisabb mértékben szenvedjék azt meg.
Emellett kiemelte, fontosnak tartja azt is, hogy a szülőknek megmaradjon a joguk, hogy ők döntsenek arról, miként nevelik a gyereküket.
Zárásként azt mondta, öt év múlva akkor értékelné sikerként elnöki ciklusát, ha az alábbi három feltétel teljesülne:
- ha sikerülne közelebb hozni az embereket egymáshoz, és minél többen gondolnának vissza úgy a ciklusára, hogy „az én elnököm is volt”;
- ha fejlődnének a nemzetközi kapcsolataink és egyre többen fordulnának bizalommal, érdeklődéssel Magyarország felé;
- és ha megvalósulna egy nemzetegység, amiben végül a lehető legtöbben osztoznánk.
