Az EU elfogadta a hatodik szankciós csomagot, benne az olajembargóval

Bizonyítékokat talált rá a Wall Street Journal, hogy minimum százas nagyságrendű azon orosz katonák száma, akik nem akartak részt venni az ukrajnai hadműveletekben. Mivel Oroszországban nem minősül a konfliktus hivatalosan háborúnak, az államnak relatíve kevés jogi eszköze van a retorziókra. Még. Bővebben itt:

Több száz orosz parancsmegtagadóra és dezertőrre várnak kemény évek

A Wall Street Journal szerint bizonyítható, hogy orosz katonák százai inkább a börtönt választanák, mint a harcot Ukrajnában.

Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök nagyon szomorú amiatt, mert az orosz ortodox egyház fejét, a háborús uszítással vádolt Kirill pátriárkát levette az EU a hatodik szankciós listájáról, írja a Guardian. A hatodik pakk kapcsán a legtöbben a fokozatosan bevezetett olajembargóról beszélnek, valamint része még az ukrajnai katonai atrocitásokban részt vett orosz csapatok vezetői elleni szankció is.

Kirill pátriárka is rajta lett volna a listán (ahogy Vlagyimir Putyin állítólagos barátnője, Alina Kabajeva is), de Orbán Viktor követelte, hogy vegyék le onnan. Erre reagálva Bettel közölte egy sajtótájékoztatón, hogy Kirill levétele a listáról nem elfogadható. Bettel így fogalmazott:

El kell önöknek mondanom, hogy nagyon szomorú vagyok. Sajnálattal kell közölnöm, hogy tegnap megállapodásra jutottunk a szankciókkal kapcsolatban, mert azt mondtuk Orbán Viktornak, hogy „oké, levesszük Kirill pátriárkát a listáról”. Ez nem elfogadható. Ő ott volt a listán, és ezután ők [a magyar kormány – a szerk.] azzal fenyegettek, hogy mindent visszautasítanak Kirill ottléte miatt.

A Nexta Twitter-oldala szerint a brit védelmi minisztérium tette közzé az alábbi animált térképet, amin látni, hogyan nyomultak előre az oroszok a háború elején, hogyan vonultak vissza északon, hogyan alakult ki a mostani patthelyzet. A piros területek orosz ellenőrzés alatt állnak, a sárgákért harcok voltak/vannak.

How the fighting developed in #Ukraine during the 100 days of the war.

📹#British Ministry of Defense pic.twitter.com/RltBw1pfy3

— NEXTA (@nexta_tv) June 3, 2022

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Twitteren azt írja, hogy Kijev „kész újraindítani az exportot” Odessza kikötőjéből.

Szerinte a kérdés csak az, hogyan biztosítható, hogy Oroszország ne sértse meg a kereskedelmi útvonalat Odessza városának megtámadásával. Hozzátette, Oroszország részéről erre „eddig nem érkezett garancia”, de az ENSZ-szel és a partnerekkel keresik a megoldási lehetőségeket.

Ukraine is ready to create necessary conditions to resume exports from the port of Odesa. The question is how to make sure that Russia doesn’t abuse the trade route to attack the city of Odesa. No guarantees from Russia so far. We seek solutions together with the UN and partners.

— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) June 3, 2022

A háborús őrületet szimbolizálhatja az állítólag Donyeckben készült felvétel, amin egy fiatal férfi élőben játszik a GTA nevű játékon, közvetítését azonban bika méretű robbanás szakítja félbe. A férfi üvöltve rohan el, majd újabb robbanás hallatszik. (Nexta)

Regular GTA stream in #Donetsk. pic.twitter.com/rrRr4aij3K

— NEXTA (@nexta_tv) June 3, 2022

Európa legnagyobb atomerőműve a zaporizzsjai, ami ugyan elvileg Ukrajnában van, de jelenleg az orosz megszállási övezeten belül (bár a személyzete még mindig az eredeti ukrán). Az ukrán katonai hírszerzés szerint az erőmű kritikus alkatrészhiányban szenved. Olyannyira ez a helyzet, hogy a nukleáris létesítmény stabil és biztonságos működése került veszélybe. (Guardian) 

Oroszország azzal vádolja Németországot, hogy Ukrajna „újrafegyverzésével” Európa biztonságát veszélyezteti.

Olaf Scholz német kancellár a sajtóban a héten valóban bejelentette, hogy a NATO európai tagjai közül hamarosan Berlinnek lesz a legnagyobb hagyományos hadserege. Scholz először februárban tett ígéretet arra, hogy drasztikusan növelni fogja az ország védelmi kiadásait, és ebből a célból 100 milliárd eurót pumpál német hadseregbe.

Ez jelentős változást jelent Németország védelmi politikájában, minthogy az ország a hidegháború végén, az újraegyesítéskor a demilitarizáció mellett kötelezte el magát. Az olaf Scholz által említett kiadást tervről egyébként éppen pénteken várható szavazás.

„A német kancellár kijelentését újabb megerősítésként fogjuk fel arra, hogy Berlin az ország felgyorsított újrafegyverzése mellett kötelezte el magát. Hogy mi lesz ennek a vége? Az sajnos jól tudjuk a történelemből”

– idézte az AlJazeera Maria Zaharova orosz külügyi szóvivő megjegyzését.

Szintén pénteken történt, hogy a magyar állami hírügynökség „A német külügyi szóvivő Putyint tette felelőssé az élelmiszerhiányért” címmel adott ki hírt.

Vlagyimir Putyin orosz elnök igyekszik elhitetni a világgal, hogy a nyugati országok felelősek az afrikai éhínségért, de az élelmiszerhiány valójában Oroszország ukrajnai inváziójának a következménye

– idézte a tárca szóvivőjét az MTI.

A híradásban arról is beszámolnak, hogy „a héten már Olaf Scholz kancellár is azt állította, hogy Putyin orosz elnök és a háború a felelős a világ Ukrajnától távol fekvő térségeiben is érezhető válságért és áremelkedésért”.

Ukrán állampolgárságot kért egy orosz ellenzéki újságíró, Alekszandr Nyevzorov, aki ezt a Telegram üzenetküldő alkalmazáson tette közzé pénteken. Ezt írta:

Én az áldozat oldalára állok. Nagyon hálás vagyok Ukrajna kimerült, kétségbeesett, vérző népének, hogy befogadott.

Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója közölte, hogy Volodimir Zelenszkij elnök már alá is írta a rendeletet, az orosz újságíró és felesége megkapta Ukrajnában az állampolgárságot. Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy május 6-án egy moszkvai bíróság elrendelte az országon kívül tartózkodó Nyevzorov letartóztatását az orosz hadseregről terjesztett álhír vádjával. Az újságíró korábban beszámolt a mariupoli szülészeti klinika ellen márciusi orosz légitámadásról, aminek elkövetését Moszkva tagadja. (MTI)

Vlagyimir Putyin szocsi rezidenciáján fogadta Szenegál elnökét, Macky Sallt, aki egyben az Afrikai Unió soros elnöke is. Sall ezért az egész kontinens nevében kérte Putyint, vegye figyelemben a háború miatt közvetetten szenvedő afrikaiak érdekeit is. Ennek oka ugye az, hogy a fél világot gabonával ellátó Ukrajna nem tud most exportálni kikötői orosz blokádja miatt. Sall azt is elmondta, mindennek, aminek köze van az élelemhez, gabonához, műtrágyához, ki kell maradnia az Oroszország elleni nyugati szankciók köréből. Ezek miatt az afrikai országok az orosz gabonához és műtrágyához se jutnak hozzá.

Putyin nem beszélt a gabonakérdésről, annyit mondott újságíróknak, hogy Oroszország mindig Afrika oldalán állt, és nagyon fontos Moszkvának az afrikai országokkal való kapcsolata, és ennek pozitív eredménye lesz. (Guardian) 

Az orosz gáz vásárlása talán nem finanszírozza a háborút? Csak az indiai pénz és az Indiába érkező olaj finanszírozza, az Európába érkező gáz nem? Legyünk kicsit elfogulatlanabbak!

– fakadt ki Szubramaniam Dzsaisankar indiai külügyminiszter a pozsonyi székhelyű globális agytröszt, a GLOBSEC Bratislava éves fórumán, amelyet június 2-a és 4-negydike között tartanak.

India többször is védelmébe vette az orosz olaj behozatalával kapcsolatos politikáját, és  megerősítette, hogy az ország olajimportja legalább kilencszeresére nőtt 2021 és 2022 között.

„Ha az európai és nyugati országok, az Egyesült Államok ennyire aggódnak, miért nem engednek iráni olajat a piacra? Miért nem engedik be a venezuelai olajat a piacra? Minden más olajforrást kipréseltek már, amin csak létezik” – fűzte tovább gondolatmenetét az indiai külügy vezetője. Megjegyzései az Európai Unió által bejelentett orosz olajembargó tükrében nyernek értelmet.

Dzsaisankar hozzátette, nem hiszi, hogy a piacon található legjobb olaj megvásárlásával politikia üzenetet közvetítene.

India a közelmúltban azzal keltett nagyobb feltűnést, hogy korábbi ígéretétől eltérően néhány héttel ezelőtt váratlanul betiltotta a gabonafélék exportját. Ez abban a kritikus pillanatban következett be, amikor az orosz-ukrán háború miatt amúgy is veszélybe került a világ jelentős részének gabonaellátása. A hírre a búza világpiaci ára kéthavi rekordot döntött.

Az exporttilalmat az india kormány azzal indokolta, hogy az ország búzatermését súlyos kánikula sújtotta, ami rekordmagasságra emelte a hazai árszintet.

A búza ára az idén körülbelül 60 százalékkal emelkedett a világpiacon, ami a kenyér és minden más tésztaféle árára is kihatással van.

Videóüzenetet küldött Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az oroszok elleni háború századik napján. A felvételen ő és több szövetségese, politikustársa látható az elnöki palota előtt, Kijevben. Zelenszkij közölte, a győzelem az övék lesz, majd jelezte, mindenki a helyén van:

A parlamenti frakciók vezetői itt vannak. Az elnök kabinetfőnöke itt van. Ukrajna miniszterelnöke, [Denisz] Smihal itt van. Podoljak [elnöki tanácsadó] itt van. Az elnök itt van. A csapatunk jóval nagyobb. Az Ukrán Fegyveres Erők itt vannak. A legfontosabb, hogy a nép, országunk népe itt van.

Optimistán hozzátette:

100 napja védjük Ukrajnát. A győzelem a miénk lesz. Dicsőség Ukrajnának!

A sokszorosan ismételt „XYZ itt van” frázis a Guardian szerint azért hangozhatott el, mert az invázió első napján, február 25-én egy hasonló videóüzenetben hasonlóan beszélt Zelenszkij.

Sérült és halott delfineket mosott partra a víz a Fekete-tenger partjainál. Az állatokat az erős katonai szonár miatt pusztulhattak el – közölte a dél-nyugati Odessza régiójában található nemzeti park vezető kutatója.

Ivan Ruszev elmondta, hogy legalább hat delfint találtak a parton a park határain belül, a háború kezdete óta pedig több száz delfint találtak Odessza környékén. Sérült és halott delfineket találtak Bulgária, Törökország és Románia partjainál is.

A múltban számos tanulmány megerősítette, hogy a katonai szonárok károsak a tengeri élővilágra, ezért számos hadsereg mérséklő intézkedéseket fogadott el az élővilág védelme érdekében.

(CNN)

Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a hatodik szankciós csomagot Oroszországgal és Fehéroroszországgal szemben, amely magába foglalja a sokat vitatott olajembargót is – közölte az uniós tanács pénteken.

Az Európai Unió hatodik szankciós csomagja egyebek mellett

• megtiltja a nyersolaj és egyes kőolajtermékek behozatalát Oroszországból az EU-ba,
• ugyanakkor átmeneti kivételt biztosít a csővezetéken érkező kőolaj esetében azoknak az uniós tagállamoknak – köztük Magyarországnak – , amelyek földrajzi helyzetük miatt nem rendelkeznek más lehetőségekkel,
• orosz pénzintézeteket zárnak ki a SWIFT globális elektronikus fizetési rendszerből,
• betiltják három nagy orosz állami tulajdonú műsorszolgáltató uniós műsorszórási tevékenységének,
• továbbá az Ukrajnában elkövetett háborús bűnökért felelősöket von a büntető intézkedések hatálya alá.

(MTI)

Oroszország módszeres ellentámadásokat szenved el az ukrán csapatokkal szemben a dél-ukrajnai Herszonban –  áll a dél-ukrajnai hadműveleti parancsnokság pénteki közleményében. Oroszország 27 gyalogsági harcjárművet szállított vasúton a herszoni fronttól 40 kilométerre, hogy támogatást nyújtsanak az ukrán egységekkel szemben.

Az orosz csapatok továbbra is próbálják tartani a pozíciójukat Herszonban, a szomszédos Mikolajiv és Dnyipropetrovszk régiók határán pedig ellenségeskedések zajlanak. Eközben a Herszon régió északi részén fekvő Novovoroncsovka területén heves bombázások zajlanak.

(CNN)

Oroszország stratégiai sikereket ér el Donbaszban: immár Luhanszk régió 90 százalékát tartja ellenőrzése alatt, és feltehetően a következő hetekben a teljes területet elfoglalja – derül ki a brit védelmi minisztérium mai hírszerzési jelentéséből. Oroszország a közelmúltbeli sikereit jelentős erőforrásköltségek árán érte el, továbbá, hogy az erőt és a tüzérséget Kelet-Ukrajnában vonta össze. Ahhoz, hogy az oroszok újabb győzelmeket arassanak továbbra is jelentős ember- és eszközállomány bevetésére, valamint időre lesz szükségük.

A jelentés azt is megemlíti, hogy más frontokon nem tudtak előrehaladni, illetőleg a hadsereg eredeti stratégiai céljait – a kijevi kormányzati központok elfoglalását – nem sikerült elérniük.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 3 June 2022

Find out more about the UK government's response: https://t.co/J6pg0zEINb

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/gtepCytay9

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) June 3, 2022

Több mint negyven hadi- és a támogató hajó, valamint mintegy húsz repülőgép és helikopter részvételével gyakorlatot kezdett az orosz csendes-óceáni flotta – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint a tanmanőverek során ellenséges tengeralattjárók felkutatását, a légvédelem megszervezését, valamint a felszíni és légi célok elleni fellépést gyakorolják.

A védelmi minisztériumnak a TASZSZ hírügynökség által ismertetett közleménye szerint a gyakorlat résztvevői az összpontosítási körlet elhagyása után már számos, egyebek között aknaveszélyes tengeri területek leküzdésére irányuló feladatot elvégeztek, valamint tüzérségi lőgyakorlatot tartottak a békés hajózásra veszélyt jelentő úszó műaknákra.

Az ENSZ adatai szerint 9151 civil áldozata van idáig az ukrajnai háborúnak.

4169 ember meghalt, 4982-en pedig megsebesültek – közölte Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa, hozzátéve, hogy a valódi számok feltehetően jóval magasabbak, mivel az oroszok által megszállt területeken, illetőleg az ország azon részein, ahol jelenleg is heves harcok dúlnak nincs megbízható adat.

„A regisztrált civil áldozatok többségét a nagy hatótávolságú robbanófegyverek okozták, beleértve a nehéztüzérség és a többszörös rakétakilövő rendszerek találatait, valamint a légicsapásokat” – közölte az ENSZ Emberi Jogi Főbizottsága.

(Al Jazeera)

Magyarország területére csütörtökön az ukrán-magyar határszakaszon 5453 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4028 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – írta közleményében a rendőrség.

Tájékoztatásuk szerint a beléptetettek közül a rendőrség 236 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. június 2-án 100 ember, köztük 32 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket.

A CNN cikke szerint az ukrán erők azt állítják, hogy jelentős előrelépést értek el az orosz állások elleni offenzíva során a megszállt déli Herszon régióban.

A Herszon régióban a fegyveres erők 8 kilométernyi megszállt területet szabadítottak fel – tette közzé csütörtök késő este a táviratban az AZOV Dnyipro Területvédelmi egység.

Az ukrán erők a múlt hétvégén több északi területről indítottak offenzívát Herszon felé. Azóta kevés információ áll rendelkezésre a hadműveletről, de úgy tűnik, hogy az ukrán hadsereg számos falut elfoglalt Herszon északi részén, és megerősítették az Inhulets folyón átívelő hidat.

Szerdán Gennagyij Laguta, a hersoni regionális államigazgatás vezetője közölte, hogy 20 települést felszabadítottak.

Volodimir Zelenkszij ukrán elnök kijelentette, hogy az ukrán erők ellenállnak az oroszok támadásának a Donbász keleti régiójában található Szeverodonyeck városa körül.

Némi sikert értünk el a szeverodonyecki csatákban . De még korai volna bármit mondani. Jelenleg ez a csata a legnehezebb.

– mondta az elnök videoüzenetében.

A csütörtöki jelentések szerint Szevrodonyeckben folytatódtak az utcai harcok.

Az orosz hadsereg kihasználja minden fegyveres erejét. Különösen cinikus, hogy a megszállók a támadások első sorába nagyon gyakran olyan embereket küldenek, akiket Donyeck korábban megszállt területén vettek fel hadseregükbe.

– mondta Zelenszkij az úgynevezett Donyecki és Luhanszki Népköztársaság milíciájára utalva.

Hozzátette:

Minél tovább tart a háború, annál aljasabb, szégyenletes és cinikusabb dolgokat fog Oroszország örökre beírni a történelmébe.

Az ukrán elnök beszélt azokról az új rakétákról és lőszerekről is, amelyeket az Egyesült Államok küld majd Ukrajnának.

Az Egyesült Államok megerősítette, hogy modern HIMARS tűzrakétarendszereket küldenek országunkba. Ezek a fegyverek valóban segítenek megmenteni népünk életét és megvédeni földünket. Hálás vagyok Biden elnöknek, minden amerikai barátunknak és az embereknek az Egyesült Államok támogatásáért

– tette hozzá.

Zelenszkij Ukrajna európai uniós csatlakozási szándékával kapcsolatban azt mondta: Várjuk az Európai Unió válaszát Ukrajna tagjelölt státuszának kérdésében.

Száz napja tart Oroszország háborúja Ukrajna ellen. Ennyi idő elteltével Oroszország jelenleg Ukrajna területének mintegy 20 százalékát tartja ellenőrzése alatt – ez sokkal több, mint Belgium, Luxemburg és Hollandia területe együttvéve – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a luxemburi parlamenthez intézett beszédében.

Szerinte közel 125 ezer négyzetkilométer van Moszkva kezében. Idetartozik a Krím és Kelet-Ukrajna egyes részei, amelyeket még 2014-ben foglaltak el, és amelyek Ukrajna területének nagyjából 7 százalékát teszik ki. Zelenszkij szerint a jelenlegi frontvonal több mint 1000 km-re nyúlik el.

Zelenszkij azt állította, hogy több mint 30 ezer orosz katonát öltek meg a több mint három hónappal ezelőtti háború óta, igaz ez nem hivatalos információ. Zelenszkij szerint ez több, mint a Szovjetunió halálos áldozatainak száma az afganisztáni háború 10 évében, és több, mint Oroszország halálos áldozatainak száma a két csecsen háborúban.