Gazdaság

Átrendezheti a lakásárakat a dugódíj

A védett zónában hosszú távon árnövekedés várható, de inkább az eleve drágább lakásoknál. A zónán kívül pedig a lakások árának leértékelődésére lehet számítani, ha bevezetik a dugódíjat.

A BDO Magyarország a dugódíj bevezetése után azt várja, hogy az érintett (zónán belüli) városrészekben az átlagosnál drágább lakások árai emelkedni fognak. Zónán kívül viszont árcsökkenés következhet be. Persze erre csak a lakáspiac általános stabilizálódása után számítanak. Azt is hozzáteszik: a végeredményt számos, egymással ellentétes hatású tényező befolyásolhatja.

Körön belül

A budapesti lakosság 18, míg a budapesti lakásállomány 20-25 százaléka kerülhet a tervezett behajtási övezeteken belülre, amennyiben ősszel a főváros közgyűlése a legnagyobb publicitást kapó verzió mellett dönt majd. Ebben az esetben öt budapesti kerület teljesen, öt (vagy hat) további pedig részlegesen az övezet területére fog esni. Ezekkel a paraméterekkel Budapest a már működő behajtási zónákkal rendelkező európai városok között előkelő helyet vív ki magának az övezeten belül élő lakosság számarányát tekintve.

Az övezetbe kerülő lakások átlagos értékének már 1 százalékos változása is legalább 25 milliárd forintos volument jelentene, így egyáltalán nem mindegy, hogy van-e áreltérítő hatása a dugódíj bevezetésének. A lakóingatlanok értékét számos tényező befolyásolhatja abban az esetben is, ha a kieső gépkocsiforgalom teljes mértékben tömegközlekedésre helyeződne át.

Várható hatások körön belül

Értéknövelő tényezők lehet a csökkenő szmog és zaj, a javuló parkolási helyzet, hogy több gyalogos övezet lehet, és nőhet a zöld területek aránya. Értékcsökkentő viszont például, hogy a tömegközlekedés zsúfoltsága megnőhet zónán belül, megnehezdhet az onnan való kijutás, továbbá az építkezési költségek is emelkedhetnek. Ami bizonyos: új egyensúlyi helyzet alakul majd ki az övezeten belüli városrészek és a kívül maradtak között.

Az elérhető előnyök inkább a magasabb értékű, illetve magasabb presztízsértékű lakásoknál valószínűek. A nagy tömeget (a teljes állomány több mint kétharmadát) képviselő közép- és alsó kategóriás lakásoknál viszont lehet, hogy a hátrányok érvényesülnek erőteljesebben. Vagyis várhatóan elsősorban az értékesebb lakások árában jelennek meg az értéknövelő tényezők. Mégis, összességében arra lehet számítani, hogy a behajtási övezetben található lakások összértéke az ingatlanpiaci stabilizációt követően hamarabb és nagyobb mértékben indul növekedésnek, mint az övezeten kívüli ingatlanok értéke – fejtette ki a cég ingatlan-tanácsadási üzletágának partnere, Rábai György.

Övezeten kívüli prognózis

A várható hatások érintik az övezeten kívüli lakásállományt is, ám ott a behajtási övezet által élvezett előnyök már hátrányként jelentkeznek (növekvő szmog, zaj, nehezedő parkolási helyzet stb.). A fizetős és szabad zóna találkozási vonalában változhat leginkább az ingatlanpiac jelenlegi egyensúlya. E lakóövezetek között számos nagy laksűrűségű társasházas területet találhatunk, mint például a Kelenföldi-lakótelepet, a Fehérvári úti/Lágymányosi-lakótelepet, a Petneházy utca környéki lakóövezeteket vagy a Vörösvári út környéki lakótelepeket: ezek várhatóan kisebb-nagyobb mértékben leértékelődnek majd.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik