Pető Andrea a Népszavának azt mondja, egyre több nő látható a politikában, de szakértők szerint a hatalom közben a nemzeti politika szintjéről a nemzetközi cégek kezébe kerül, ahol a vezetők között viszont csak elvétve van nő. Minél nagyobb a hatalom és a presztízs, annál kevesebb a nő, ha pedig egy szakmából eltűnik a hatalom és a pénz, elnőiesedik – teszi hozzá.
A magyar politikában a nőkkel szemben több az elvárás, többször is kérdőjelezik meg szakmai kompetenciájukat, mint a férfiakét. A történész a magyar konzervativizmus morfológiájáról írt könyvéhez interjúzott jobboldali és szélsőjobboldali női politikusokat, ők erre kevésbé panaszkodtak, mert abban a politikai kultúrában
a nők valakinek az »emberei«, tehát védi őket a patrónus hatalma, nem szabad prédák, csak akkor, ha a patrónus kiesik a pixisből, vagy valamiért ejti őket. A progresszív és liberális oldalon sokkal gyakoribb, hogy egyedül, csak a saját erőből lesz valaki politikusnő, és persze így sokkal több csatát kell megvívnia, ami fárasztó és el is veszthető.
Szerinte Novák Katalin köztársasági elnökké jelölésében is volt szerepe a nemének, Magyarország azzal, hogy Novák Katalin lett az államfő, sokat lépett előre a társadalmi nemek egyenlőségi indexén, ami egyrészt az ilyen mérések módszertani hibáit jelzi, másrészt azt, hogy egy politikus, attól, hogy nő, nem feltétlenül képviseli teljesen a nők érdekeit.
Pető Andrea szerint a parlamentben és a kormányban azért kellene több nő, mert sok olyan politikai kérdés van, amelyben most a férfi szempont jelenti a normát. Női adófizetők pénzét költi férfiakra: stadionra, vadászati virágkiállításra, férfiakra jellemző betegségek kezelésére,
míg a nők a befizetett adóforintjukért nem kapnak semmit, főleg nem működő egészségügyet vagy versenyképes oktatást.
Az ellenzék női program nélkül vágott a választásnak, noha a szakértők, civil szervezetek több mint egy évtizede mondják, hogy alternatívát kell mutatni az illiberális családpolitikával szemben.
Nem csoda, hogy a női választókat »vitte« a Fidesz.
Mivel az erőforrások szűkösek, felértékelődnek a reproduktív jogok, az anyaság és a család, mint intézmény. A történész szerint jó lenne, ha ezt az ellenzéki pártok is felismernék.
