Bár a Vidékfejlesztési Minisztérium augusztus közepén bejelentette, hogy a sertéstartók észrevételeit figyelembe véve nem kezdeményezi a fordított áfa bevezetését a sertéságazatban, most meggondolták magukat. A tárca szerdán arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a kormány a szakértői hatástanulmányok vizsgálata után kedden tárgyalt a bevezetés lehetőségéről. S úgy döntöttek, hogy az élősertésnél és a félsertésnél támogatják a fordított áfa bevezetését. S mivel ehhez uniós jóváhagyás kell, ezt is megkérik.
A gazdák korábban azért zúgolódtak a bevezetés ellen, mert az jelentős likvidítási problémákat okoz náluk. A takarmányra (gyógyszrre, áramra, stb.) ugyanis meg kell fizetniük a 27 százalékos áfát. Azonban a fordított áfa miatt az általuk kiállított számlán nem tüntethetnek fel áfát, csak nettó árat. Vagyis csak visszaigényléssel juthatnak hozzá a sertéseladás és a takarmányár áfája közötti összeghez. Ami jelentős forráshiányt produkálna náluk.
Nem véletlen tehát, hogy a döntéssel párhuzamosan a VM azt a feladatot vállalta magára, hogy a fordított áfa bevezetése miatt a sertéstartóknál esetlegesen felmerülő átmeneti likviditási problémák kezelésére megoldást keres.
A sertéstartók szerint az is gond lehet, hogy ha az élő állatokat nettó áron kell számlázni a húsiparnak, akkor több lehet a számla nélküli sertéseladás. Ez pedig együtt járhat azzal, hogy a termeléshez vásárolt alapanyagoknál is felerősödhet a feketekereskedelem.
A gabona-, olajos- és fehérjenövény szektorban bevezetett fordított áfa az első tapasztalatok alapján komoly tisztulást hoz a magyar mezőgazdaságban: javítja a tisztességes vállalkozások helyzetét és növeli az adóbevételeket – áll a közleményben.
E tapasztalatok alapján a kormány megítélése szerint a fordított áfa érdemben segíthet a sertéságazatot sújtó feketegazdaság visszaszorításában is. Ezen túlmenően a hatóságok a hagyományos ellenőrzési eszközök fokozott használatával valamennyi áfacsalási mód ellen határozottan lépnek fel.
A döntés a közlemény szerint része annak a sertéságazatot érintő kormányzati döntéssorozatnak, amely hosszú távú stratégiai intézkedések elfogadásával, és a takarmánypiaci helyzet miatt rövid távú intézkedéscsomag megvalósításával talpra kívánja állítani az elmúlt évtizedben nehéz helyzetbe került szektort.
