Élő Nagyvilág

Törökország megvétózza Svédország és Finnország NATO-csatlakozását

Dimitar DILKOFF / AFP
Dimitar DILKOFF / AFP
  • Finnország hivatalosan is felvételét kéri a NATO-ba.
  • A svéd kormánypárt támogatja az ország NATO-csatlakozását.
  • Törökország viszont, úgy tűnik, vétózik.
  • Az orosz csapatok kivonultak Ukrajna második legnagyobb városa, Harkiv környékéről.
  • Ukrán források szerint népszavazást tartanának az oroszok Mariupolról.
  • Az orosz-ukrán háború vasárnapi eseményeit itt lehet visszaolvasni.

Az oroszok engedélyezik, hogy a sebesültek elhagyják az Azovsztalt

A mariupoli Azovsztal acélgyárban körülzárt ukrán katonák képviselőivel folytatott tárgyalások eredményeként megállapodás született a sebesültek elszállításáról, közölte hétfő délután az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint a vállalat területén fegyvernyugvás lépett életbe, és humanitárius folyosót nyitottak, hogy a sebesült ukrán katonákat a Donyecki Népköztársaságban lévő Novoazovszk egyik egészségügyi létesítményébe szállítsák, ahol az ígéretek szerint minden szükséges segítséget megkapnak.

Mint arról a délután folyamán beszámoltunk, Alekszandr Hodakovszkij, a donyecki szakadárok Vosztok alegységeinek parancsnoka hétfő délelőtti Telegram-bejegyzésében azt írta, hogy tíz ukrán katona jött ki fehér zászlóval a mariupoli Azovsztal acélmű területéről. Későbbi híradás szerint Hodakovszkij kilenc harcos érkezéséről számolt be, akik nem magukat megadni jöttek, hanem a sebesültek evakuálásról tárgyalni. A felek meghatározták a sebesültek elszállításának útvonalát, és a donyecki parancsnok szerint az ukránok elkezdték a torlaszok eltakarítását az üzem területén.

A Rosszija 1 állami tévécsatorna este saját forrásaira hivatkozva azt közölte, hogy a Moszkva által neonácinak nevezett Azov ezred 51 tagját hozták ki hordágyakon. Korábban Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy az Azovsztal területén több mint ezer katona van, köztük több százan megsebesültek. Azt mondta, hogy sokuknak sürgős evakuálásra és orvosi ellátásra van szükségük.

Törökország megvétózza Svédország és Finnország NATO-csatlakozását

Recep Tayyip Erdogan török elnök közölte, hogy nem hagyja jóvá a két ország NATO-csatlakozását, írja a Reuters. A török elnök arról is beszélt, hogy a svéd és finn delegációk ne is fáradjanak azzal, hoyg Törökországba menjenek megpróbálni meggyőzni őt.

Svédország és Finnország számára a csatlakozás hatalmas politikai változás, de a NATO szabályai szerint egyetlen vétó is elég ahhoz, hogy ezt megakadályozzák.

Zelenszkij leváltotta az ukrán területi védelmi erők vezetőjét

Ukrajna védelmi minisztériuma indoklás nélkül jelentette be, hogy távozik posztjáról Jurij Haluskin, aki eddig azoknak az erőknek parancsolt, amelyek az ukrán hadsereget segítik az ország megszállása során. Helyére Zelenszkij Ihor Tancsjura vezérőrnagyot nevezte ki, írja az Sky News.

A minisztérium tapasztalt tisztként jellemzi Tancsjurát, aki korábban az ukrán szárazföldi erők vezérkari főnöke volt.

Svédország is a felvételét kéri a NATO-ba

Tájékoztatjuk a NATO-t, hogy a szövetség tagja akarunk lenni

– jelentetteki Magdalena Andersson svéd miniszterelnök hétfőn, miután a parlament megvitatta a katonai szövetséghez való csatlakozás kérdését, és elsöprő többség mutatkozott az elköteleződés irányába.

A The Washington Post írása szerint a Riksdagenben, azaz a svéd parlamentben helyet foglaló nyolc párt közül csak két kisebb baloldali politikai erő nem támogatta a kezdeményezést, miközben  a szociáldemokraták változtattak régóta érvényben lévő álláspontjukon, miszerint Svédországnak nem szabad semmilyen irányba elköteleződnie, és ők is a csatlakozás mellé álltak.

A lépésre közvetlenül azután került sor, hogy a szomszédos Finnország vasárnap jelezte, a NATO tagja kíván lenni.

Az orosz-ukrán háború februári kirobbanása előtt a közvélemény mindkét helyen hevesen ellenezte, hogy országuk csatlakozzon a katonai szövetséghez, Oroszország agressziója azonban néhány hónap alatt felülírta az egyetértéseket.

Az oroszok szerint az Azovsztal védői meglengették a fehér zászlót

Az Index az orosz állami hírügynökségre hivatkozva arról ír, hogy orosz és ukrán katonák tárgyalásokat folytatnak egymással a mariupoli Azovsztalban, vélhetően a megadásról. A RIA Novosztyi szerint a donyecki szakadárok egyik parancsnoka arról számolt be, hogy hétfőn kilenc ukrán katona hagyta el fehér zászló alatt a létesítményt, hogy tárgyaljanak az oroszokkal. A hírügynökség szerint a tárgyalás azt követően kezdődött, hogy az Azovsztal újabb részeit foglalták el az oroszok.

Az oroszok értesüléseit nyomban cáfolta Mariupol polgármestere, Petr Andruscsenko, Telegramra írt üzenetében kijelentette, hogy álhír, hogy az ukránok fehér zázslóval jelentek meg. Azt viszont nem cáfolta, hogy a gyárat továbbra is hevesen bombázzák az oroszok.

Az acélgyárnál dúló harcokról az oroszok egy felvételt is közzétettek, ezen a donyecki  Vosztok-zászlóalj katonái láthatók, amint behatolnak a létesítmény területére.

Végleg kivonul a McDonald's Oroszországból

A McDonald’s bejelentette, hogy harminc év után kivonul az orosz piacról, és megkezdte üzleteinek eladását. A gyorséttermi lánc még márciusban jelentette be, hogy mintegy 850 éttermét ideiglenesen bezárja Oroszországban az ukrajnai inváziójára reagálva.

Az ukrajnai háború okozta humanitárius válság és a kiszámíthatatlan működési környezet miatt a McDonald’s arra a következtetésre jutott, hogy az oroszországi üzletek fenntartása többé nem biztosítható, és nem egyeztethető össze a McDonald’s értékeivel

– áll a vállalat nyilatkozatában.

A McDonald’s a távozásról szóló döntése részeként az éttermek teljes portfóliójának eladását készíti elő egy helyi vevő számára. Ukrajnában a lánc gyorséttermei továbbra is zárva maradnak, miközben a vállalat továbbra is teljes fizetést ad az országban dolgozó alkalmazottainak.

A Kreml szóvivője pontosított az orosz külügyminiszter-helyettes fenyegetésén

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn kijelentette, hogy Oroszország szorosan figyelemmel kíséri Finnország és Svédország törekvését, hogy csatlakozzanak az Egyesült Államok vezette NATO katonai szövetséghez.  A szóvivő annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy csatlakozásuk semmiképpen sem erősíti meg Európa biztonsági felépítményét – írja a Reuters.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szintén hétfőn figyelmeztette a két északi országot:

Ne legyenek olyan illúzióik, hogy ebbe egyszerűen beletörődünk.

100 millió dolláros kölcsönt nyújt Ukrajnának Japán

Ukrajna és Japán 100 millió dolláros hitelről írt alá megállapodást, amelynek célja elsősorban az orosz invázió következtében sebezhetővé vált ukrajnai emberek támogatása – közölte hétfőn az ukrán pénzügyminisztérium.

A tájékoztatás szerint a kölcsön 30 évre szól, és 10 éves türelmi időt tartalmaz a törlesztésre vonatkozóan.

(Guardian)

Oroszország hományosan megfenyegette Finnországot és Svédországot

Hiba lenne Finnország és Svédország NATO-csatlakozása, ami „messzeható következményekkel” járna – mondta Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes hétfőn a TASSZ állami hírügynökség szerint.

A finn kormány vasárnap jelentette be NATO-csatlakozási szándékát, több évtizedes semlegességet hagyva maga mögött. Finnország a döntése során eddig figyelmen kívül hagyta az orosz megtorlással kapcsolatos fenyegetéseket, sőt a finn elnök, Sauli Niinistö a múlt héten még be is szólt Vlagyimir Putyinnak, mondván, ha tudni akarja, miért lépnek be a NATO-ba, nézzen csak tükörbe.

A svéd kormánypárt szintén vasárnap közölte, hogy támogatni fogja a szövetséghez való csatlakozást is.

Az orosz külügyminiszter helyettese a két északi ország lépésére ragálva hétfőn úgy fogalmazott:

Ne legyenek olyan illúzióik, hogy ebbe egyszerűen beletörődünk.

Rjabkov a TASSZ szerint azt is mondta:

Teljesen nyilvánvaló számunkra az a tény, hogy Svédország biztonsága, mint ahogy Finnországé sem erősödik meg a döntés következtében

Homályos fenyegetéséhez az orosz kormánytisztviselő hozzátette: szerinte a katonai feszültség általános szintje nőni fog, és ezen a téren kevesebb lesz a kiszámíthatóság.

Szakértők: Az oroszok fókusza áthelyeződött Luhanszkra

A hadviseléssel foglalkozó amerikai kutatóintézet, az Institute for the Study of War (ISW) elemzésében azt írja, hogy a legfrissebb orosz katonai mozgások alapján Oroszország felhagyhatott azzal, hogy bekerítse az ukrán csapatokat Doneckben és Izjumban, helyette arra koncentrálnak, hogy elfoglalják Luhanszk egész területét.

Az ISW feltételezései szerint az orosz erők valószínűleg kifogytak a harcképes tartalékosokból, ezért arra kényszerülnek, hogy zsoldos hadseregek és egyéb milíciák tagjaival egészítse ki az orosz hadsereget. Az orosz erők valószínűleg megerősítik a megszállt településeket Dél-Ukrajnában, ami azt jelzi, hogy az oroszok állandó ellenőrzést akarnak kialakítani a térségben – olvasható a jelentésben.

(Guardian)

Kilőtt a búza ára a nemzetközi piacokon

Kilőtt a búza ára a nemzetközi piacokon, miután India megtiltotta az alapvető gabonafélék exportját. A chicagói árutőzsdén ennek hatására a búza irányadó árindexe 5,9%-os emelkedést mutat, ami az elmúlt két hónapban a legnagyobb árnövekedést jelenti. Az exporttilalmat Indiában a kormány a kánikulával indokolja, ami rekordmagasságra emelte a hazai árszintet. Részletekért kattintson:

Kapcsolódó
Súlyosbodó válság: kilőtt a búza ára a nemzetközi piacokon
A háború miatt kieső behozatal pótlását tőlük várta a világ, India váratlanul mégis exporttilalmat vezetett be.

Kövér László: Ez valójában egy amerikai-kínai háború

Az Országgyűlés fideszes elnöke a Hír Tv Bayer show című műsorában jelezte, nem geopolitikai szakértő, de szerinte az Európai Unió az USA érdekében lép fel a nemzetállamok szuverenitása ellen, az Oroszország elleni szankciók is amerikai érdekeket szolgálnak. Az orosz-ukrán háború valójában egy amerikai-kínai háború, az Egyesült Államok célja, hogy időt nyerjen riválisa ellen és Európát leválassza egy nagyobb földrajzi, eurázsiai egységről. Kövér László a műsorban bírálta az EU vezetőinek és a magyar ellenzéknek a szellemi és erkölcsi állapotát.

Kapcsolódó
Kövér László: Az Európai Unió egy lehetetlen küldetés
A házelnök idén azért örült jobban a Fidesz választási győzelmének, mert volt benne egy kicsi káröröm.

Nagyszabású NATO-hadgyakorlatok kezdődnek a Baltikumban és máshol is

A tervek szerint ma kezdődnek Észtországban azok a nagyszabású NATO-gyakorlatok, amelyeket hónapokkal az ukrajnai orosz invázió előttre terveznek – írja a The Guardian élő háborús közvetítésében.

A Hedgehog (Sündisznó) fedőnevű hadgyakorlat – az egyik legnagyobb – Észtországban zajlik majd 14 ország 15 000 katonájának részvételével. 1991 óta ez az egyik legnagyobb katonai gyakorlat a balti országban.

A „Defender Europe” és a „Swift Response” hadművelet, ezzel párhuzamosan zajlik majd, ebben 20 ország 18 000 katonája vesz részt. A művelet Lengyelországban és nyolc másik országban zajlik majd.

Litvániában egy további, Vasfarkas kódnevű gyakorlaton 3000 szövetséges katona és 100 jármű vesz részt.

Oana Lungescu NATO-szóvivője pénteken azt mondta: az ehhez hasonló gyakorlatok azt mutatják, hogy a NATO erős és kész megvédeni nemzeteinket és kivédeni minden fenyegetést.

Kiemelték azt is: a NATO-gyakorlatok védekező jellegűek, átláthatóak és összhangban vannak nemzetközi kötelezettségvállalásainkkal.

Több mint 11 500-an érkeztek Ukrajnából vasárnap

Az ukrán-magyar határszakaszon 5382 ember lépett be vasárnap Magyarország területére, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 6120-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 314 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – tájékoztatott az ORFK.

Az ukrajnai háború elől vasárnap 429 ember, köztük 256 gyermek érkezett Budapestre vonattal – tették hozzá.

Bloomberg: Németország az év végéig az Európai Unió döntésétől függetlenül leválik az orosz olajról

Németország az év végéig akkor is leállítaná az orosz olaj behozatalát, ha az Európai Uniónak erről nem sikerül megállapodni a következő szankciós csomag elfogadása során – értesült a Bloomberg.

Névtelen kormányzati forrásokra hivatkozva azt írják:

A berlini kancellárián az alternatív beszállítókkal kötendő megállapodások lezárására készülnek, és a kormány bízik abban, hogy a következő hat-hét hónapban meg tudják oldani a fennmaradó logisztikai problémákat.

Az orosz olajimport egységes embargóját érintő szankció meghozatalát elsősorban Magyarország kormánya akadályozza, mondván, hogy az „ellentétes Magyarország érdekeivel”.

Oroszország bekerítené az ukrán erőket Donbaszban

Oroszország kelet-ukrajnai állásokat támadott meg, Donbaszban bekeríteni próbálja az ukrán erőket, és elhárítaná az ellentámadást Izium környékén – jelentette a Reuters a háború legfrissebb fejleményeiről.

A harcok az orosz fennhatóság alatt álló Izium város környékén a legintenzívebbek, ahol Oroszország a jelentések szerint rakétákkal csapott le ukrán állásokra. Az ukrán egyesített erők közölték, hogy csapataik vasárnap tizenhét támadást vertek vissza, és tizenegy orosz eszközt semmisítettek meg. Az ukrán légierő parancsnoksága szerint az ukrán erők két helikoptert, két cirkálórakétát és hét drónt lőttek le.

Oroszország az ukránok állítása szerint továbbra is polgári területekre lő. A teljes front mentén Luhanszk és Donyeck régiójában, huszonhárom falut és várost támadtak.

A Reuters a jelentéseket nem tudta független hírforrásból  megerősíteni, Oroszország pedig tagadja, hogy civilekre lőttek volna.

Ha Ukrajna képes fenntartani a nyomást Iziumra és az orosz utánpótlási vonalakra, akkor Moszkva számára nehezebb lesz bekeríteni az ukrán csapatokat a Donbászban. Az ukrán erők közben azért maguk is elismerték, hogy az oroszok képesek előrenyomulni a Donbász régió több területén.

Illetékesek azt is közölték, hogy Nyugat-Ukrajnában szombat éjjel rakéták semmisítettek meg katonai célpontokat, és a Fekete-tenger felől lőtték ki Lviv térségét.

A regionális tanács szerint tíz civil megsebesült Mikolajiv régióban, de további részleteket erről nem közöltek.

Az ukrán hadsereg szerint Oroszország vasárnap tovább bombázta a Mariupol kikötőjében található Azovsztal acélművet, ahol néhány száz ukrán harcos tart még ki azután is, hogy a város orosz kézre került.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy „nagyon nehéz és kényes tárgyalások” folynak a mariupoli és azovstali ukránok megmentéséért.

Zelenszkij: Európa orosz energiafüggősége a végéhez közeledik

Volodimir Zelenszki ukrán államfő a szokásos éjszakai videóbeszédében ismét az Oroszországgal szembeni szankciók megerősítését sürgette, és kiemelte annak szükségességét, hogy az európai országok ne fogadják a moszkvai olajimportot.

„A partnereiknek minden héten olyan döntéseket kell hozniuk, amelyek korlátozzák Oroszország kapcsolatait a világgal. A megszállóknak érezniük kell a háború rájuk nehezedő költségeit, mégpedig folyamatosan érezniük kell” – mondta Zelenszkij éjszakai bejelentkezésében.

Most az olajembargó a prioritás. Moszkva bárhogy is próbálja összezavarni ezt a döntést, Európa orosz energiaforrásoktól való függésének ideje a végéhez közeledik

– tette hozzá.

(AlJazeera)

Olvasói sztorik