Élő Nagyvilág

Orbán az ukrán szélsőségesek feketelistáján, Finnország felmondta az atomerőmű-szerződését a Roszatommal

Alexey Kudenko / Sputnik / AFP
Alexey Kudenko / Sputnik / AFP
  • Vasárnap civilek tucatjait evakuálták a mariupoli Azovsztal acélmű bunkereiből, hétfő reggel újabb civilek távoztak Mariupolból.
  • Rendkívüli tanácskozást tartanak az Európai Unió energiaügyi miniszterei az orosz gáz leállítása miatt.
  • Orbán Viktor felkerült az ukrán nacionalisták feketelistájára.
  • Finnország május 12-én dönthet a NATO-tagságról.
  • Felmondták a finnek az oroszokkal közös atomerőmű-építésről szóló szerződést.
  • 5.5 milliónál is több menekült hagyta el Ukrajnát az invárió kezdete óta.
  • A háború vasárnapi eseményeit itt lehet visszaolvasni.

Németország támogatja az orosz olajszankciókat

Németország washingtoni nagykövete írja a Twitteren, hogy Németország támogatja, hogy az uniós szankciók következő körében fokozatosan elkezdjenek embargót kivetni az orosz olajra. Azt is hozzáteszi, hogy mostanra csak 12 százaléknyi olajat importálnak, és ezt nullára kell csökkenteni. Persze az olajra kivetett szankciókra eleve sokkal nagyobb esély volt, mint ugyanerre az orosz gáz esetében.

Joe Biden felesége körbeutazza Magyarország szomszédait

Jill Biden first lady ezen a héten több Ukrajnával határos országba is ellátogat, hogy az ukrán menekültekkel és amerikai katonákkal találkozzon, írja az AP. Elutazik Romániába és Szlovákiába is az öt napos út alatt. Jill Biden azt reméli, az útja bizonyítja, hogy az amerikaiak az ukránok mellett állnak. A két Ukrajnával határos ország között fekszik egy harmadik is, Magyarország, de arról egyelőre nincs hír, hogy az amerikai first lady ide is ellátogatna.

Orosz hírügynökség: kiújultak a harcok a mariupoli acélműnél

A RIA Novosztyi hírügynökség hétfő este a Moszkva által függetlennek mondott donyecki entitás belügyminisztériumára hivatkozva azt írta, hogy az ukrán oldal megtörte a fegyvernyugvást a mariupoli Azovsztal acélműnél, az üzem területén lévő állásokból tüzet nyitott, amire a donyecki szakadár fegyveres erők válaszoltak.

A jelentés szerint az Azovsztal közelében most lövések és gránátrobbanások hallatszanak. A korábban kihirdetett csendrendeletnek köszönhetően a RIA Novosztyi szerint „több száz civil” tudott kivonulni Azovsztal területéről és a közeli városrészekből.

Az orosz védelmi minisztérium hétfőn azt közölte, hogy április 30-án és május 1-jén 126 civilt evakuáltak az acélmű területéről, közülük 69-en kívántak az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló területre távozni. Őket a tárca szerint átadták az ENSZ és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) képviselőinek. Moszkvai tájékoztatás szerint a távozók konvojjal elindultak Zaporizzsja felé.

A TASZSZ hírügynökség délután azt írta, hogy egy többtucatnyi autóbuszból álló konvoj indult el Mariupol felé, katonai kísérettel. A gépkocsioszlopban mentőautók és ICRC-járművek is haladtak. (MTI)

Rakétatámadás érte Odesszát

A városban kijárási tilalom van, mert a hatóságok a szomszédos Moldova helyzete miatt aggódnak. Múlt héten több robbanás volt Transznyisztria, az oroszbarát szeparatista terület kormányzati épületeinél, és az ukránok attól tartanak, hogy Oroszország esetleg Transznyisztriából indulva támadná meg Odesszát. Délután többen meghaltak, amikor rakétatámadás érte a várost, de részleteket egyelőre nem tudni.

Szijjártó: Visszaköltözött a magyar nagykövetség Kijevbe

Mostantól újra Kijevben működik a magyar nagykövetség – jelentette be Szijjártó Péter hétfőn a hivatalos közösségi oldalán.

A külgazdasági és külügyminiszter a Facebookon közzétett videóban elmondta: a parlament alakuló ülése után Kazahsztánba, Kirgizisztánba és Üzbegisztánba utazik, ahol „fontos tárgyalások várnak ránk”.

A reptérről bejelentkezve közölte: más európai uniós országokhoz hasonlóan úgy döntöttek, hogy a Kijevben folyamatosan javuló biztonsági helyzetre tekintettel az időlegesen Lvivbe telepített magyar nagykövetséget visszaköltöztetik az ukrán fővárosba.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: a biztonsági körülmények ehhez adottak. A nagykövetség kijevi működése ésszerű, így tudnak kapcsolatot tartani az ukrán kormányzati szervekkel és szükség szerint segítséget nyújtani magyar vagy más európai uniós állampolgároknak. Hozzátette: a hétvégén bonyolították a visszaköltözés fizikai részét, mostantól újra Kijevben működik a magyar nagykövetség.

(MTI)

A Rosszija1 radioaktív cunamival fenyegette meg briteket

Az orosz állami tévécsatorna, a Rosszija1 újabb videóval folytatta atomháborús fenyegetőzéseit. A tévé nemrég egy olyan illusztrációt tett közzé, amelyben azt mutatták be, hogy Nyugat-Európa nagyvárosait, Berlint, Londont, Párizst hány másodperc alatt érné el az oroszok atomrakétája. Egy újabb animációval egyenesen a briteknek üzentek. Ebben részletesen bemutatnak egy atomtöltettel felszerelt, tengeralattjáróról kilőhető rakétát, amellyel radioaktív cunamit küldenének a brit szigetekre. A tévécsatorna bemondója szerint a brit partoknál felrobbantott eszköz 500 méteres hullámot indítana el, elsöpörve ezzel a föld színéről Nagy-Britanniát.

 

126 civilt tudtak evakuálni az Azovsztal gyár területéről

Az elmúlt két nap alatt 126 civilt evakuáltak a mariupoli Azovsztal acélmű területéről, közülük 69-en akartak az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló területre távozni – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint „a Vlagyimir Putyin elnök által kezdeményezett” művelet keretében április 30-án 25 ember jött elő az Azovsztalhoz közeli házakból, további 21 ember pedig az üzem területéről, ők mindannyian azt választották, hogy a „Donyecki Népköztársaságban” maradnak.

Május 1-jén nyolcvan embert evakuáltak a létesítményből, közülük a Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint 69-en döntöttek úgy, hogy a kijevi rezsim által ellenőrzött terültre távoznak. Őket átadták az ENSZ és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) képviselőinek, jelenleg Zaporizzsja felé tartanak, biztonságukat az úton az orosz fegyveres erők szavatolják.

António Guterres ENSZ-főtitkár a múlt héten Moszkvában és Kijevben is járt, egyebek között annak érdekében, hogy előmozdítsa az Azovsztal területén lévő civilek kimenekítését.

Ukrajna korábban többször azzal vádolta meg Oroszországot, hogy Mariupol lakosait erőszakkal orosz területre telepíti át. Az orosz hatóságok ezt tagadják és azt állítják, hogy humanitárius folyosókat nyitnak a menekülők számára mind Oroszország irányába, mind Ukrajna belseje felé.

Moszkva szerint az Azovsztal az utolsó olyan létesítmény Mariupolban, amelyet még nem sikerült elfoglalniuk az orosz erőknek. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter először április 21-én tett bejelentést az Azovi-tengeri kikötőváros felszabadításáról, hozzátéve, hogy az acélmű bevételéhez még három-négy napra lesz szükség. Putyin elnök „emberiességi megfontolásból” elrendelte akkor, hogy ostrom helyett tartsák blokád alatt az acélművet.

Az Azovsztal 11 négyzetkilométeren elterülő létesítményében hétszintes földalatti alagútrendszer húzódik, amelyben Sojgu szerint több mint kétezer fegyveres tartózkodik. Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője hétfőn azt mondta, hogy mintegy négyszáz külföldi zsoldos van a föld alatt. Ukrán források szerint mintegy ezer civil is a helyszínen lehet.

A RIA Novosztyi hétfőn a luhanszki „népi milíciára” hivatkozva hétfőn közölte, hogy a „felszabadított” Rubizsne városban az ukrán hadsereg által agyonlőtt civilek holttestére bukkantak. Számokat az orosz állami hírügynökség nem közölt.

Orosz híradások szerint az ukrán fegyveres erők hétfőn nehézfegyverekkel lőtték a Donyec-medencének a szakadárok által ellenőrzött több települését.

(MTI)

Mégsem indultak el a civileket kimentő buszok hétfő reggel Mariupolból

Korábban a BBC-re hivatkozva arról számoltunk be, hogy Mariupol polgármesterének asszisztense szerint már reggel buszok indultak el evakuált civilekkel a városból. A tisztviselő később egy üzenetben korrigálta a megjegyzését, mondván a tervezett evakuálás késik, a buszok még nem indultak el Mariupolból.

Az Azovsztal acélgyáron kívül a tervek szerint ma délelőtt hajtottak volna végre kiürítést, de a civil lakosok továbbra is várják a buszokat, amelyeknek helyi idő szerint hajnali ötkor kellett volna megérkezniük. A városi tanács arra kérte a civileket, hogy maradjanak a gyülekezési ponton, abban a reményben, hogy az evakuálás még megtörténik.

Újabb civilek hagyták el Mariupolt hétfőn reggel

Részben ellentmondásos hírek érkeznek a Mariupolban rekedt civilek evakuálásának folytatásáról. A Guardian közép-európai idő szerint hétfő délben a polgármester egyik asszisztensére hivatkozva azt írta, hogy reggel újabb civileket evakuáló buszok hagyták el a várost.

A közlés szerint a buszokon utazó civilek azonban – eltérően néhány korábbi menettől – nem az Azovsztal acélműből jutottak ki.

A BBC arról ír, hogy a mariupolban rekedt civilek evakuálására és annak végrehajtására irányuló tárgyalások bonyolultnak és kényesnek bizonyultak. Az azovsztali acélgyárból kimenekített embereket szálító mintegy százfős konvoj várhatóan a következő órákban érkezik Zaporizzzsjába.

A helyszínen azonban nemcsak civilek vannak, de egyben ez a várost védő ukrán katonák utolsó menedékhelye is. Az továbbra sem világos, hogy az acélgyárban rekedt civileket és sebesült katonákat mikor sikerül kimenekíteni.

Az Azovsztal acélgyár alatt húzódó bunkerekben sokan bújkálnak hetek óta, de néhányan egészen a háború kezdetétől ott tartózkodnak. Az élelem és a víz nagyon kevés.

Denisz Slega, az ukrán nemzeti gárda parancsnoka a BCC szerint azt mondta, hogy az orosz erők szinte azonnal folytatták az erőmű tüzérségi bombázását, miután a civilek vasárnap elhagyták a helyszínt. Slega becslése szerint több száz civil maradt bent, valamint körülbelül ötszáz sebesült katona.

Finnország felmondta az atomerőmű-építésről szóló szerződést a Roszatommal

Finnország hétfőn felmondta az atomerőmű-építésről szóló szerződését a Roszatom orosz állami atomenergetikai céggel – írja az MTI a Reuters hírügynökségre hivatkozva. Az atomerőmű finn-orosz konzorciumban épült volna.

FENNOVOIMA / AFP

A Hanhikivi atomerőművet az azonos nevű félszigeten építette volna meg a Roszatom a finn Fennovoima megrendelésére. A konzorciumban a finn részvényesek – köztük az Outokompu, a Fortum és az SSAB – kétharmad részt birtokolnak, a Roszatom finnországi leányvállalata pedig 34 százalékot.

Mika Lintilä finn gazdasági miniszter többször is kijelentette: „teljesen lehetetlennek” tartja, hogy a kormány megadja az engedélyt az építésre, a Roszatom finnországi leányvállalata ennek ellenére ragaszkodott volna a folytatáshoz. Hétfőn a Fennovoima bejelentését követően a miniszter a Twitteren ezt írta:

A Fennovoima döntése egyértelmű. Van okunk elégedettnek lenni a tulajdonosok döntésével. Gyakorlatilag lehetetlen folytatni a projektet.

A finn vállalat a szerződés felmondását a jelentős késésekkel indokolta és azzal, hogy a Roszatom finnországi leányvállalata alkalmatlan a projekt megvalósítására.

Az elmúlt években az orosz beszállító jelentős késései valóban tovább folytatódtak. Az ukrajnai háború szintén súlyosbította a projekt kockázatait. Az orosz céggel való együttműködés a finn vállalat szerint azonnali hatállyal megszűnik.

Ukrán drón semmisített meg két orosz járőrhajót a Fekete-tengeren

Két orosz raptor-osztályú hajó semmisült meg ma hajnalban a Zminyij (Kígyó)-sziget közelében

– közölte Valerij Zaluzsnyij ukrán vezérkari főnök hétfőn.

Az ukrán hadsereg által közzétett, ellenőrizetlen drónfelvételeken úgy tűnik, hogy a két hajót rakéták vették célba.

Moszkva nem kommentálta az állítást.

(bbc)

Több mint 5,5 millió menekült hagyta el Ukrajnát az orosz invázió kezdete óta

Több mint 5,5 millió ember menekült el Ukrajnából az Oroszország által az idén február 24-én megkezdett invázió kezdete óta – közölte az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR).

A többség a szomszédos Lengyelországba távozott, amely több mint hárommillió embert fogadott be.

A statisztikákat különféle forrásokból, főként a hivatalos határátkelőhelyekről származó, a hatóságok által szolgáltatott adatokból állítják össze – közölte a hivatal.

Finnország május 12-én dönthet a NATO-tagságról

Az Iltalehti című finn lap névtelen kormányzati forrásokra hivatkozva ír arról, hogy a NATO-csatlakozásról két lépésben döntenek Finnországban május 12-én. Várhatóan először Sauli Niinistö finn államfő jelenti be, hogy jóváhagyja a csatlakozását a nyugati védelmi szövetséghez, majd a parlament hagyja jóvá a jelentkezést.

Olivier MORIN / AFP

A Reuters jelentése szerint a lapértesülést független forrásból nem erősítették meg.

A finn alkotmány értelmében az államfő a kormánnyal együttműködve irányítja a kül- és biztonságpolitikát. A döntést a köztársasági elnök és a kormány kulcsminiszterei az elnök és a parlament első bejelentése utáni találkozón erősítik meg – írja az Iltalehti.

Oroszországnak és Finnországnak 1300 kilométeres közös határa van. Előbbi arra figyelmeztetett, hogy Svédország és Finnország NATO-csatlakozása esetén nukleáris fegyvereket és hiperszonikus rakétákat telepít a kalinyingrádi enklávéba, ahol az ország legjelentősebb balti-tengeri haditengerészeti és katonai bázisa található.

Többen meghaltak orosz támadásokban az éjszaka Ukrajna-szerte

Két ember meghalt, négyen pedig megsebesültek a zaporizzsiai régióbeli Orihiv városában történt ágyúzások következtében – közölte a regionális katonai igazgatás. Az orosz erők többemeletes épületekre mértek csapásokat – derül ki a közleményből.

Luhanszk régió délkeleti részén intenzív orosz tűzben három civil halt meg. A halálesetek Liszicsanszk, Popaszna és Zolote városokban történtek – közölte Szerhij Hajdaj katonai közigazgatási vezető a Telegramon. Közlése szerint Luhanszk ukránok irányítása alatt álló részén 18 támadásban 28 épület rongálódott meg vasárnap.

Harkiv régió kormányzója három halottról és nyolc sebesültről számolt be bombázások következtében. Közlése szerint a térségben az éjszaka folyamán többször megszólaltak a légvédelmi szirénák.

(AlJazeera)

Brit hírszerzés: Súlyos veszteségeket szenvedtek az elit orosz katonai erők

Az Ukrajna elleni orosz inváziónak szentelt egységek több mint egynegyede valószínűsíthetően harcképtelenné vált – közölte a brit védelmi minisztérium a legfrissebb hírszerzési elemzésében. Mint írják, a háború kezdetén Oroszország több mint 120 taktikai zászlóaljat vetett be, ez a teljes szárazföldi harci erejének körülbelül 65 százaléka.

A közlemény azt állítja, hogy a legnagyobb lemorzsolódás az orosz hadsereg néhány elit egységénél fedezhető fel, például a légideszantnál (VDV). Valószínűleg évekbe fog telni, amíg Oroszország újra fel tudja építeni ezeket a csapatokat.

Romániába és Szlovákiába látogat Joe Biden felesége

Ötnapos látogatást tesz Szlovákiában és Romániában Jill Biden, az amerikai elnök felesége. A first lady látogatásának célja, hogy amerikai katonákkal, nagykövetségi dolgozókkal, a lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukrán szülőkkel és gyerekekkel, valamint humanitárius segélyszervezetek munkatársaival találkozzék.

Joe Biden felesége pénteken találkozik az amerikai katonai szolgálat tagjaival a romániai Mihail Kogalniceau légitámaszponton, majd Bukarestbe utazik, ahol többek között a román kormány tisztviselőivel, az amerikai nagykövetség munkatársaival és menekültekkel fog találkozni.

Az amerikai first lady később Pozsonyban, Kassán és a szlovák-ukrán határon fekvő Felsőnémetiben is látogatást tesz, ahol szintén kormánytisztviselőkkel, menekültekkel és segélyszervezetekkel találkozik – közölte a hivatala.

Biden asszony látogatása támogató üzenetkén értelmezhető az Ukrajnával szomszédos két ország számára.

(Reuters)

Robbanásokat jelentettek az oroszországi Belgorodból

Két robbanás is történt hétfőn a hajnali órákban az Ukrajnával határos dél-oroszországi régióban, Belgorodban – írta Vjacseszlav Gladkov, a régió közigazgatási vezetője a közösségi médiában.

A Reuters szerint Gladkov közölte, hogy az esemény sem emberáldozattal sem anyagi kárral nem járt. Vasárnap ugyanő úgy nyilatkozott, hogy egy ember megsérült az orosz védelmi minisztérium belgorodi létesítményében keletkezett tűzben, hét ház pedig megrongálódott.

A közösségi médiában megjelent bejegyzések szerint az éjszaka folyamán vadászgépek és robbanások hangja voltak észlelhető a város környékén. A jelentéseket független hírforrás azonban nem erősítette meg.

Oroszország a múlt hónapban egy belgorodi üzemanyagraktár elleni helikopteres támadással vádolta Ukrajnát, valamint falvak ágyúzásával és egy lőszerraktár rakétákkal való kilövésével, de Kijev tagadta a vádakat.

(Guardian)

Az orosz gázról egyeztetnek az EU energiaügyi miniszterei

Hétfőn rendkívüli tanácskozást tartanak az Európai Unió energiaügyekért felelős miniszterei. Itt az oroszoknak az a követelése kerül terítékre, hogy az orosz gázért rubelben kellene fizetnie az európai vevőknek.

Moszkva követelése szerint a külföldi gázvásárlóknak eurót vagy dollárt kell befizetniük a magántulajdonban lévő orosz Gazprombank bank számlájára, amely ezeket a befizetéseket aztán rubelre váltja át. A magyar kormány közlése szerint Magyarország pont ezen a módon fizet az orosz gázszállításért, az Európai Bizottság azonban közölte, hogy az oroszok által kidolgozott fizetési rendszer betartása sértheti az EU szankcióit.

Kapcsolódó
Az orosz gázról egyeztetnek az EU energiaügyi miniszterei
Hétfőn a rubelben fizetésről, szerdán az Oroszország elleni hatodik szankciócsonagról lesz szó.

Hétfőn újabb civileket evakuálhatnak Mariupolból

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt tervezi, hogy hétfő reggel újabb civileket evakuálnak az ostrom alatt álló Mariupolból.

„Remélem, hogy holnap minden szükséges feltétel teljesül ahhoz, hogy folytassák az emberek Mariupolból való evakuálását. Terveink szerint reggel 8 órakor kezdünk”

– mondta Zelenszkij a szokásos éjszakai videóbeszédében.

„Először volt kétnapos valódi tűzszünet ezen a területen. Már száznál is több civilt evakuáltak – elsősorban nőket és gyerekeket” – tette hozzá, utalva azokra a civilekre, akik a hétvégén hagyhatták el az azovsztali acélművet.

„Tekintettel a folyamat bonyolultságára, az első evakuáltak holnap reggel megérkeznek Zaporizzsjába. Remélhetőleg ez nem fog kudarcot vallani. Csapatunk ott találkozik velük” – fogalmazott az ukrán államfő.

(AlJazeera)

Olvasói sztorik