Élelmiszerválsággal fenyeget, hogy 4,5 millió tonna gabona rekedt ukrajnai kikötőkben

Megkezdődött a mariupoli Azovsztal acélmű területén rekedt civilek evakuálása ukrán ellenőrzésű területre, elsőként mintegy száz lakost menekítettek ki

– közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap a Twitteren.

David Arahamija, a Moszkvával tárgyaló ukrán békeküldöttség vezetője megerősítette, hogy az ENSZ, a Nemzetközi Vöröskereszt és az ukrán elnöki iroda közreműködésével folytatott tárgyalások sikeresen zárultak, megállapodtak Oroszországgal az Azovsztal üzemben lévő civilek kimentésére irányuló művelet végrehajtásáról. A kimenekített civilek első csoportjában gyerekek, nők és idősek vannak.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál rámutatott, hogy a mostani az első tűzszünet Mariupolban Oroszország Ukrajna elleni háborújának kezdete óta. Közben ukrán és orosz ellenőrzésű területek felé is zajlik a helyi lakosok elszállítása. A hírportál emlékeztetett arra, hogy külföldi sajtójelentések szerint vasárnap mintegy ötven civil lakossal indultak el autóbuszok Donyeck megye Moszkva-barát szakadárok ellenőrzése alatt álló része felé. A Mariupol védelmében részt vevő ukrán Azov-ezred még szombaton közölte, hogy mintegy húsz civilt, nőket és gyermekeket – indítottak útnak Zaporizzsja felé. A mariupoli városvezetés közlése szerint vasárnap déltől vált lehetővé a civilek kimenekítése a kikötővárosból. (MTI)

Az orosz állami televízió egyes csatornája, a Rosszija1 leadott egy beszélgetést, ahol a résztvevők azt taglalták, hogy egy harmadik világháború esetén Európa nagyvárosait hány másodperc alatt érnék el a Kalinyingrádból indított atomrakéták.

A műsorban egy térképgrafikát is bemutattak, amely azt mutatta, hogy Berlint 106, Párizst 200, Londont pedig 202 másodperc alatt érnék el a rakéták.

A műsorban megszólaló Alekszej Zsuravljov szerint mindössze egyetlen Szarmat rakéta is elég lenne a Brit-szigetek megsemmisítésére.

A grafika láthatóan sokkolta a németeket, vasárnap szinte valamennyi sajtókiadvány foglalkozott az a moszkvai tévében elhangzottakkal. Az újságok egyértelműen úgy vélik, hogy a kijelentések a Nyugat elleni atomfenyegetés újabb verziójaként értendők.

Vlagyimir Putyin orosz elnök rendeletben írta elő, hogy az orosz állam további intézkedésekkel erősítse a kiberbiztonsági képességeit, közölte a Ria Novoszty a hivatalos internetes jogi információs portálra hivatkozva.

A rendelet szerint az Orosz Föderáció legmagasabb államhatalmi végrehajtó szerveitől az állami vállalatokig felhatalmazza a vezetőket arra, hogy saját információbiztonsági osztályokat hozzanak létre, amelyeket felderítési, támadás-megelőzési, -elhárítási feladatokkal bíznak meg. Az osztályoknak a számítógépes incidensekre való reagálás is beletartozik majd a feladatkörükba.

Putyin azt is előírta az új részlegeknek, hogy két és fél év múlva, 2025. január 1-től nem használhatnak „barátságtalan” kategóriába sorolt országokból származó információbiztonsági eszközöket.

Amerikai diplomaták terveket készítenek, hogy a lehető leghamarabb visszatérhessenek Ukrajnába

– jelentette ki vasárnap Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

Az amerikai diplomácia vezetője nem sokkal korábban Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel tanácskozott, akinek elmondta, hogy az Egyesült Államok „a lehető leghamarabb vissza akar térni Kijevbe”. Hozzátette, hogy ennek előkészítésére diplomaták rövid időn belül előzetes látogatást tesznek a háborús pusztítástól eddig megkímélt nyugat-ukrajnai Lviv városában.

Az amerikai külügyminisztérium egyébként kedden számolt be arról, hogy az orosz hadművelet nyomán Lengyelországba áthelyezett amerikai diplomáciai misszió egyes tagjai már visszatértek Lvivbe. (MTI)

Két oroszlán menekítettek ki a harkivi állatkertből, az állatokat Odesszába szállították át – írta a CNN. Az odesszai állatkert vezetője, Igor Beljakov elmondta, helyettesével hajtották végre az akciót, az út során sikerült elkerülniük a frontvonalakat.

– Az oroszlánok jól viselték a megpróbáltatásokat, semmilyen incidens nem történt a szállítás során, nem lőttek ránk – mondta Beljakov, megjegyezve, egyszetr álltak meg tankolni, és meglepetésére nem volt sor a benzinkútnál.

Az állatkert vezetője bízik benne, hogy a hat éves állatoknak – akiket az Oroszlánkirály című gyerekfilm alapján Mufasának és Nalának hívnak – még kölykeik is lehetnek.

Angelina Jolie az ENSZ menekültügyi ügynökségével látogatott Ukrajnába. A színésznő Lviv pályaudvarán találkozott az orosz megszállás miatt menekülni kényszerülő emberekkel. Az eseményről a Reuters is beszámolt. Jolie humanitárius akcióját azonban légvédelmi szirénák szakították félbe. A színésznőnek és kíséretének a rakétatámadásra figyelmeztető jelzés miatt sietve távoznia kellett a helyszínről. (via Telex)

#Ukraine This video is important to understand what Ukrainians go through every day in the country. Angelina Jolie is running with volunteers and other people to hide because of the threat of a missile attack pic.twitter.com/b9qEriJVRs

— Hanna Liubakova (@HannaLiubakova) April 30, 2022

Svédországnak nem szabad félvállról vennie a NATO-csatlakozásról szóló döntést – jelentette ki vasárnapi sajtótájékoztatóján Magdalena Andersson svéd kormányfő. A miniszterelnök az MTI tudósítása szerint rámutatott: országa kétszáz évig semleges volt, és ez jól szolgálta a svéd érdekeket, így nem lehet könnyelműen irányt váltani.

Andersson szociáldemokrata pártja eddig hevesen ellenezte Svédország csatlakozását a NATO-hoz, ám áprilisban jelezte: az ukrajnai háború fényében kész felülvizsgálni álláspontját. A tömörülés szerint május 24-ig vélhetőleg döntésre jutnak a kérdésben.

A Novus közvélemény-kutató intézet friss felmérése szerint a svédek 54 százaléka támogatja a csatlakozást az észak-atlanti szövetséghez.

A miniszterelnök elmondta: egyelőre nincs válasza arra, hogy mi a legjobb és a legbiztonságosabb országának. A kormányfő azt szeretné, ha a svéd tagságról – Finnországhoz hasonlóan – a parlamentben döntenének.

Orosz katonai repülőgép sértette meg a dán légteret. Hétfőre bekérették a koppenhágai orosz nagykövetet – közölte vasárnap Jeppe Kofod dán külügyminiszter. A Hvg.hu cikke szerint a diplomata „elfogadhatatlannak és a jelenlegi helyzetben különösen aggasztónak” minősítette az incidenst. Utalt arra is, hogy ez már nem az első alkalom volt.

Svédország szintén jelezte, hogy megsértették légterét a Balti-tengeren a dán Bornholm szigettől keletre. A stockholmi hatóságok közlése szerint egy AN-30-as típusú, légcsavaros felderítőgépről van szó. Legutóbb Svédország március elején jelentett légtérsértést, akkor négy orosz harci repülőgép hatolt be idegen területre.

(Képünk illusztráció, de egy Svédország felett megjelent géphez hasonló AN-30 látható rajta.)

Több mint 9000 olyan cselekményt vizsgál az ukrajnai főügyészség, amelyekkel kapcsolatban felmerült a háborús bűncselekmény gyanúja – erről Irina Venediktova főügyész beszélt a CNN beszámolója szerint.

– Több háborús bűncselekménnyel gyanúsítható embert azonosítottunk, 15-öt a kijevi régióban, akik közül 10-en Bucsában követhettek el kínzást, nemi erőszakot és fosztogatást – mondta az illetékes. A bucsai áldozatok közül több beazonosítása egyelőre sikertelen volt, esetükben DNS-vizsgálatra lesz szükség.

Irina Venediktova szerint naponta új eljárásokat kell indítaniuk civilek, köztük gyerekek ellen elkövetett bűncselekmények, bombázások, deportálások miatt.

Izrael hat hét után bezárta az Ukrajnában a lakosság szenvedésének enyhítésére létrehozott tábori kórházat – írta a The Jerusalem Post című, angol nyelvű izraeli újságra hivatkozva az MTI.

Az izraeli tábori kórházban több, mint 6000 beteget láttak el. Megszüntetése és az izraeli önkéntesekből álló személyzet pénteki hazatérése azonban az egészségügyi minisztérium közleménye szerint nem jelenti azt, hogy Izrael abbahagyná a humanitárius segélyek nyújtását  Ukrajnának. Az ideiglenes kórházat az izraeli  külügyi és egészségügyi minisztérium hozta létre a Seba Kórház és más izraeli kórházak, valamint rendelőintézetek szakembereinek részvételével, a Shusterman Alapítvány, továbbá a Joint amerikai zsidó segélyszervezet támogatásával.

Harkiv kormányzója arra szólította fel a lakosságot, hogy vasárnap ne hagyják el menedékhelyeiket az intenzív ágyúzás miatt.

Oleh Szinyehubov a Telegramon így nyilatkozott:

Az intenzív ágyútűz miatt arra kérjük Harkiv északi és keleti kerületeinek, különösen Saltivka lakóit, hogy napközben ne hagyják el a menedékhelyeiket.

A német szövetségi kormány feladta az orosz kőolajimportot sújtó európai uniós büntetőintézkedéseket ellenző álláspontját, és már támogatja, hogy a közösség Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt korlátozza a behozatalt – jelentette a hétvégén a Handelsblatt című német üzleti lap és a dpa német hírügynökség.

A fordulat hetekig tartó ellenállás után, szerdán történt az uniós tagállamok nagyköveteit összefogó brüsszeli testület – az állandó képviselők bizottságának – ülésén, amelyen Michael Clauss német nagykövet közölte, hogy országa nem csupán támogatja, hogy az EU meghozza a háború miatt Oroszországot büntető intézkedések újabb, hatodik csomagját, hanem „aktívan sürgeti”.

Kifejtette, hogy egy sor orosz bank után a szektor legnagyobb szereplőjét, a Sberbankot is ki kell zárni a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból. Arról is szólt, hogy megérett az idő az orosz olajipart sújtó szankciókra.

Előzőleg, kedden Varsóban Robert Habeck német szövetségi gazdasági és klímavédelmi miniszter Anna Moskwa lengyel klímaügyi és környezetvédelmi miniszterrel tartott tájékoztatóján bejelentette: sikerült annyira – a háború előtti 35 százalékról 12 százalékra – szorítani az orosz kőolaj arányát a németországi felhasználásban, hogy Németország számára már kezelhető lenne az import leállása.

A fennmaradó 12 százalékot az ország keleti részén, a német-lengyel határon fekvő Schwedtben működő olajfinomító teszi ki. Az üzem több mint 90 százalékos tulajdonosa a Rosznyeft orosz energetikai vállalat, amely orosz kőolajat használ – benzinnel, dízellel, fűtőolajjal, kerozinnal látja el Németország keleti részének nagy részét, benne a fővárost, Berlint –, és ebben nem is tervez változást.

A kormány elképzelése szerint az orosz kitermelésű kőolajat Lengyelországgal együttműködve lehetne kiváltani Schwedtben, ha sikerül valamilyen módon kiszorítani a többségében orosz állami tulajdonban lévő Rosznyeftet. A kiszorításra lehetőséget kínálhat a többi között egy új törvénytervezet, miszerint az állam kisajátíthat energetikai cégeket, ha az ellátásbiztonság fenntartása megköveteli. A tervezetet várhatóan május végén fogadja el a szövetségi parlament (Bundestag).

Az orosz védelmi minisztérium megerősítette, hogy szombaton támadást hajtottak végre egy Odessza melletti repülőtér ellen.

A minisztérium közölte, hogy megsemmisítettek egy kifutópályát és egy hangárt a repülőtéren, mert szerintük a hangárban külföldi országoktól származó fegyverek voltak.

A Reuters szerint két ukrán Szu-24-es bombázót is lelőttek Harkiv felett.

Csaknem 4,5 millió tonna gabona rekedt ukrajnai kikötőkben és hajókon az orosz támadások miatt – mondta el Martin Frick, az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) németországi igazgatója.

Az MTI szemléje szerint az ENSZ figyelmeztetett: az ukrajnai háborúnak jelentős következményei lesznek azon képességeire, hogy azonnali élelmiszersegélyt nyújtson a rászoruló országoknak szerte a világon, miután sok élelem ragadt ukrajnai kikötőkben. A élelmiszerexport rendkívül nehézkes, hiszen az ukrajnai kikötők és tengeri útvonalak az orosz invázió miatt hozzáférhetetlenné váltak.

A háború előtt Ukrajna a világ egyik legnagyobb búzatermesztője volt, és a kukoricaexportban is fontos szerepet töltött be. Számos ország ellátásában jelentős szerepet játszik az olcsó ukrajnai búza. A helyi gabona a globális élelmiszersegély-programok számára is nélkülözhetetlen.

A világnak azonnali szüksége van az ukrán élelmiszerre

– hangsúlyozta Frick.

Hozzátette a Világélelmezési Program eddig mintegy 2,5 millió ukránnak biztosított élelmiszersegélyt. A tisztségviselő megjegyezte: az ostromlott területeken rekedt, szenvedő ukrajnai lakosságnak nagy szüksége van az élelemre, de az is fontos, hogy az exportáru kijusson a térségből, és enyhítse a globális élelmiszerválságot. A WFP ezért humanitárius hozzáférést kért az ukrajnai lakossághoz, valamint a kikötőkhöz az élelmiszerexport újraindítása érdekében.

Az éhezés nem lehet fegyver

– szögezte le Frick.

Civilek két csoportja hagyott el lakóépületeket szombaton a dél-ukrajnai Mariupol városában az Azovstal acélmű közelében – közölte az orosz védelmi minisztérium.

A BBC híre szerint délután 25 fő jött ki, és további 21-en távoztak sötétedés után – áll a Telegramon. Mindannyiuknak biztosítottak élelmet, szállást és orvosi ellátást – áll a közleményben.

A BBC az információkat nem tudta leellenőrizni.

Előre be nem jelentett látogatást tett Kijevben Nancy Pelosi amerikai házelnök, a találkozóról Volodimir Zelenszkij ukrán elnök osztott meg videót vasárnap a Twitteren.

A videón Zelenszkij megköszönte az Egyesült Államok támogatását, Pelosi pedig Ukrajnának a szabadságáért folytatott küzdelmét méltatta.

Látogatásunkkal szeretnénk köszönetet mondani a szabadságért folytatott harcukért

– hangsúlyozta Pelosi.

Elkötelezettségünk mindaddig folyamatos, míg véget nem ér a küzdelem – tette hozzá, megjegyezve, hogy az ukránok mindenkiért harcolnak. Pelosi a legmagasabb rangú amerikai politikus, aki az ukrajnai háború február 24-ei kezdete óta felkereste az országot. Egy kongresszusi képviselőkből álló küldöttséggel érkezett előre be nem jelentett látogatásra Kijevbe, amelynek Barbara Lee, Jason Crow, Jim McGovern, Adam Schiff, Gregory Meeks és Bill Keating is tagja volt.

Washington a háború kezdete óta több mint 3,7 milliárd dollár értékben ígért és szállított fegyvereket és lőszereket Ukrajnának. Joe Biden amerikai elnök korábban bejelentette: szeretné, ha az Egyesült Államok további 33 milliárd dollárral támogatná Kijevet. Ennek nagy része katonai segély formájában érkezhet meg az országba.

Eközben az ukrán hadsereg főparancsnoksága a legfrissebb harci jelentésében azt írta: az orosz csapatok célja, hogy elfoglalják a dél-ukrajnai Herszon régió teljes területét, megteremtve a feltételeket Mikolajiv és Krivij Rih megtámadásához. A beszámolóból kiderült: Oroszország vasúton fegyvereket és katonai felszerelést küld a térségbe, hogy növelni tudja az offenzíva sebességét.

Az ukrán hadsereg szerint fennáll a veszélye annak, hogy Oroszország rakétatámadásokat indít Ukrajna katonai és polgári infrastruktúrája ellen Fehéroroszország területéről. Az oroszok légicsapásokat és tüzérségi támadásokat hajtottak végre Harkiv régió ellen, és támadó műveleteket kísérletek meg Izjum irányába. A Donyec-medencében, az ukrán felügyelet alatt álló területeket a szakadár oroszbarát térségektől elválasztó vonal mentén is folytatódtak az összecsapások.

Magyarország területére 2022. április 30-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5582 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 8165 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte a rendőrség.

Mint írták, a beléptetettek közül a rendőrség 584 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. április 30-án 881 ember, köztük 260 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Az orosz hadsereg kétszer annyi embert ölt meg Mariupolban két hónap alatt, mint a német nácik két év alatt a második világháború alatt – áll Mariupol városi tanácsa által kiadott közleményében.

A CNN idézi Vadim Bojcsenkot, Mariupol polgármesterét, aki azt mondta:

Két év alatt a nácik 10 ezer civilt öltek meg Mariupolban. Az orosz megszállók pedig két hónap alatt több mint 20 ezer lakost öltek meg. Több mint 40 ezer embert távolítottak el erőszakkal.

Oroszország is illegálisan deportált annyi mariupoli lakost, mint Hitler csapatai a megszállás éveiben – áll a városi tanács szombati közleményében.

A CNN megjegyzi, az állításokat nem tudta ellenőrizni.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter vasárnap a közrádióban arról beszélt, hogy a legfontosabb, hogy az Európai Unió vonja vissza korábbi döntéseit, ne fogadjon el olyan szankciót, amely lehetetlenné teszi az orosz kőolaj és földgáz importját. Ellenkező esetben Magyarországnak lényegesen drágábban kellene beszereznie ezeket a nyersanyagokat, amelyek nélkül a rezsicsökkentés, a fűtés és a gazdaság működése sem biztosítható.

Kapcsolódó

Gulyás Gergely: Az orosz nyersanyag nélkül a rezsicsökkentés nem biztosítható

A miniszter elmondta, Magyarország nem rubelben fizet Oroszországnak.

Újjáépítés és helyreállítás indult Ukrajnában. A korábban elfoglalt települések 69 százalékának ismét „teljes értékű önkormányzata” van – erről szintén szombat esti beszédében számolt be Zelenszkij ukrán elnök, hozzátéve, hogy a felszabadult települések 93 százalékán már megkezdődött a humanitárius hivatalok munkája – közölte a CNN és a The Guardian is. Mint mondta Ukrajna tárgyalásokat folytatott partnereivel az Oroszország elleni szankciók fokozásáról, és arra számít, hogy hamarosan döntés születik az olajkorlátozásról.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy az ukrán hadsereg már több mint 1000 orosz tankot, közel 200 orosz repülőgépet és csaknem 2500 páncélozott harcjárművet semmisített meg. Zelenszkij szerint a veszteségek ellenére az orosz csapatoknak még mindig van felszerelésük további támadások indítására.

A megszállóknak van még raktáron felszerelése. Még mindig vannak rakétáik, de ez a háború már annyira meggyengítette Oroszországot, hogy még kevesebb katonai felszerelést kell vinniük a moszkvai felvonulásra

– mondta Zelenszkij.

Oroszország május 9-én, a Vörös téren tervezi megtartani hagyományos győzelem napi felvonulását, amelyen a második világháborúban a Szovjetuniónak való német kapitulációra emlékezik.

Az ukrán elnök azt is elmondta, hogy Oroszország már több mint 23 ezer katonát veszített az invázió kezdete óta. A hírt közölő CNN hozzáteszi, az ukrán elnök állításait nem tudta ellenőrizni. A CNN önállóan nem tudja ellenőrizni ezt az állítást.

Oroszország videót tett közzé, amelyen az látható, hogy tengeralattjárót használnak a Fekete-tengeren , hogy cirkálórakéta-támadásokat indítsanak Ukrajna ellen, megerősítve a korábbi ukrán katonai állításokat. A minisztérium által közzétett felvételek állítólag a Kalibr cirkálórakéták kilövését mutatják be egy dízel-tengeralattjáróról valahol a tengerben.

A Fekete-tengeri Flotta dízel-elektromos tengeralattjárójának legénysége Kalibr cirkálórakétákat lőtt ki a Fekete-tengerről az ukrán fegyveres erők katonai infrastruktúrája ellen

– közölte a minisztérium a Telegram csatornán.