A pártjaink tesznek a demokráciára

Ebből kiderül, hogy a Munkáspárt anyagilag takarékos kampányt tudott folytatni. „Ha több pénzünk lenne, akkor is így cselekednénk. A mostani kampányra központilag mintegy 3 millió forintot fordítottunk, ezenkívül a szervezeteink kb. még ugyanekkora összeget fordítottak ajánlószelvények gyűjtésére, helyi kisrendezvényekre (utazási költségek, stb.)” – áll válaszukban.

A Jobbik ennél lényegesen többet fordított a kampány során kommunikációra. Mint írták, a kampányköltségeik végösszege várhatóan 35 és 36 millió forint között lesz. „Egészen pontos adatot még nem tudunk mondani, mert bizonyos számlákat rendeznie kell a Jobbiknak, folyamatban vannak az összegzések és az elkülönítés a működési költségektől” – írta levelében a Jobbik.

Az MSZP szűkszavú válaszából csak annyit tudtunk meg, hogy körülbelül 100 milliót költöttek. Az SZDSZ szerint „a kampány százmillió forintos nagyságrendű pénzt vett igénybe, pontos összeget egyelőre sajnos nem tudunk mondani, az összesítés még nem történt meg”. Az LMP válasza szerint összesen körülbelül 12 millió forintot költöttek.

A Munkáspárt kiadványokra, a Jobbik plakátokra költött

Arra a kérdésünkre, hogy ebből az összegből mennyi ment klasszikus reklámnak számító kommunikációra, a Munkáspárt úgy válaszolt, hogy a központi pénz döntő részét a kampányban használt két kiadvány elkészítésére fordították, amelyeket több százezer példányban juttattak el szimpatizánsaikhoz, potenciális választóikhoz. „Az összeg további hányadát pedig központi kampányrendezvényeink szervezésére, s szerény mértékben médiaköltségekre fordítjuk” – állt a Munkáspárt válaszában.

A Jobbik saját bevallása szerint kommunikációs anyagok tervezésére nem költött, mint fogalmaztak, azokat hozzáértő tagjaik készítették el, díjazás nélkül. „A rendelkezésünkre álló pénz döntő részét a kampányanyagok előállítására, óriásplakáthelyek bérlésére és tévéreklámokra fordítottuk. Ezek körülbelül a kiadásaink 70 százalékát fedik le”.

Az MSZP ezt a költést is 100 millió forintra becsülte. Az SZDSZ válasza szerint a párt csak a kampány utolsó szakaszában vett igénybe televíziós hirdetéseket. „Ennek ellenére is médiafelületek bérlésére költöttük a kampány forrásainak nagy részét, körülbelül 70-80 százalékát. A fennmaradó összeget fordítottuk egyéb kiadásokra” – írták.

Az LMP hangsúlyozta: tervezésre nem költöttek, az aktivistákból álló kampánycsapat tervezett mindent. Felületekre (áfával) összesen 3 240 000, rendezvényszervezésre félmilliót, a gyártásra összesen: 8,4 millió forintot költöttek.

A Munkáspárt csak a rádióban agitált

A médiafelületek használatát firtató kérdésünkre reagálva a Jobbiktól megtudtuk: az országos médiumokban (m1, m2, Nap-kelte, Info Rádió, Kossuth Rádió) több mint 7 millió forint értékben hirdettek, míg az óriásplakáthelyek bérlésére és az óriásplakátok legyártására valamivel kevesebb mint 15 millió forintot fizettek ki.

A Munkáspárt rádióreklámmal bíztatta az embereket, hogy támogassák ajánlásukkal a párt indulását a választáson. „A törvény biztosította ingyenes hirdetésekhez elkészítettük a párt kampányfilmjét és választási hirdetésének hanganyagát. Nem vettük meg az MTV hirdetési csomagját, de a helyi szervezeteink saját ráfordításaiból jelen tudtunk lenni sok regionális vagy városi televízióban. Nem voltak óriásplakátjaink, de önkénteseink plakátoztak az erre feltételeket biztosító városokban, fővárosi kerületekben” – hangsúlyozta a Munkáspárt.

Az MSZP körülbelül 60 milliót költött erre a célra. Az SZDSZ a kampány első szakaszában szabadtéri felületeket vett igénybe, az utolsó szakaszban hirdetett az SZDSZ közszolgálati és kereskedelmi médiumokban.

Az LMP részletesen válaszolt kérdésünkre: ők a kampány alatt 125 óriásplakátra, 19 Citylightra, 150 metróbelsőre áldoztak. Ezen kívül 40 ezer plakátot ragasztottak ki az önkormányzatok által biztosított területeken (ingyenesen).

Olcsón megúszták a korteskedést

„A budapesti kampánynyitó (május 1.), illetve záró rendezvényen túl, a párt listavezetője lényegében az ország minden megyéjét érintő kampánykörúton vett részt, ami összességében mintegy 50-60 várost érintett. Kampányrendezvényeink nem gyűléstermekben, hanem nyíltszínen, az emberek között zajlottak: az utcán, a piacokon, a gyárbejáratok előtt. A párt elnöke több tucat helyi televízióban vett részt stúdióbeszélgetéseken. A rendezvényeink ezért általában nem jártak költségekkel” – válaszolta a Munkáspárt a kampányrendezvényekre kitérő kérdésünkre.

„Több száz településre utaztak a jelöltek, az eseményekről a média útján tájékoztatást adtunk” – fogalmazott kérdésünkre az MSZP.

Az LMP kampányzáró bulija – körülbelül 1500 résztvevővel – hozzávetőleg félmillió forint volt. A „Zöld szív” (600 résztvevővel), illetve a 60 vidéki fórum elenyésző költségekkel járt.

Az SZDSZ úgy felelt, hogy a Városháza parkban megrendezett Egy a magyar kampánynyitó rendezvényükön körülbelül négy- ötezer ember vett részt, ez néhány millió forintos nagyságrendet jelentett. „Az SZDSZ-nek hivatalos kampányzáró rendezvénye a Gizella utcai pártszékházban volt (ennek nem volt külön költsége), a képviselők pedig leginkább a vidéki városokat látogatták, ennek költsége nem lépte át a százezres mértéket”.

Hozzátették: a pártnak a kampány során vannak alvállalkozói, akik bizonyos ügyekben a párt nevében járnak el, így vannak olyan költségek, melyek technikailag nem közvetlenül a párt számlájáról, ám természetesen a párt megrendelésére kerülnek kifizetésre.

A Jobbiktól azt a választ kaptuk, hogy a kampányrendezvényekre nem a párt költött: „Tavaszi Hadjárat néven futó kampányrendezvény-sorozatunk keretében majdnem 500 lakossági fórumot tartottak a Jobbik vezetői és tagjai. A lakossági fórumok döntő többségének költségeit nem a Jobbik-központ rendezte, hanem a meghívó szervezeteknek és tagjainknak kellett sajnos zsebükbe nyúlniuk” – írták.

A Jobbik azt is elárulta, hogy kreatív és rendezvényszervező ügynökségekkel, illetve politikai vagy kommunikációs tanácsadó cégekkel nem dolgoztak együtt, ebben tagjaik és szimpatizánsaik segítettek. „Szimpatizánsaink által tulajdonolt médiaszervező cég segítette a munkánkat, de ők sem pénzért dolgoztak, hanem hazafias alapon működtek együtt az új erő választási sikerében” – fogalmaztak.

Az LMP-t profik is segítették: szakmabeli önkéntesek magánemberként támogatták az LMP Kampányát. „Kárpáti Róbert és Sántha Gábor (Full Sense) az ATL kommunikációért, Sándor Szabolcs (Karmamedia) a stratégiáért, Fabricus Gábor, Barna Tamás, Budavári Dóra és Galambos Tamás (Republic) pedig a kampányúság Designjáért felelet”.

Az SZDSZ a kampányban elsősorban saját központi apparátusával dolgozott. A kampány során voltak az SZDSZ-nek külső partnerei (reklámügynökség), de a politikai tanácsadást az SZDSZ saját alkalmazottai végezték.

A rendezvényszervező ügynökségekre vonatkozó kérdésünket az MSZP egyébként azzal hárította el, hogy üzleti titok.

Nem állami pénzből kampányoltak

Érdeklődésünkre, hogy miből is fedezték a kampányt, a Jobbik részéről úgy válaszoltak, hogy nem vettek fel hitelt. „A pénz nagy része a Harmadik Út költségvetési támogatásából a Jobbiknak járó részből származott (26 millió forint), a fennmaradó rész pedig velünk szimpatizáló kis- és közepes vállalkozók adományai, illetve több száz magánszemély a bankszámlánkra való utalása révén jött össze.”

A Munkáspárt is hangsúlyozta, hogy kampányukat állami pénz nélkül finanszírozták. „A párt azt kérte tagjaitól, aki tudja, egynapi jövedelmével támogassa a kampányt, teljes egészéből ebből finanszíroztuk a kampányt. A tagdíjakkal a helyi pártszervezeteink gazdálkodnak, s ebből áldoznak a helyi rendezvényekre, utazási költségekre, helyi médiára. A Munkáspártnak nem volt és most sem vett fel hitelt.”

Az MSZP szintén szűkszavú válaszából az derült ki, hogy a költségeket a párt költségvetéséből fedezték. Az SZDSZ szerint a kampány egésze a párt központi költségvetéséből került finanszírozásra. „E központi költségvetés bevételeivel és kiadásaival az SZDSZ minden évben elszámol; a beszámoló a Magyar Közlönyben is megjelenik, s azt az Állami Számvevőszék ellenőrzi”.

Míg a Munkáspárt szerint a párt aktivistáink önkéntes munkáján kívül a kampánynak nincs olyan eleme, amit nem pénzzel vagy valamilyen külső forrásból finanszíroztak volna, a Jobbiknál több ilyen is volt. „Több ezer tagunk, szimpatizánsunk saját áldozatvállalása révén pluszban fénymásolta, nyomdai úton újra legyártatta kampányanyagainkat, és terjesztette a környezetében. Lakossági fórumaink költségeinek döntő hányadát a vendéglátó településen élő szimpatizánsaink rendezték. Ennek értéke felbecsülhetetlen és megbecsülhetetlen segítség volt a számunkra” – hangsúlyozta a Jobbik.

Az MSZP-nél is párttagok, aktivisták szabad idejük terhére vettek részt a kampányban. Tájékoztatásuk szerint pedig nem volt olyan költés, amelyet ne pénzben fizettek volna ki. Az SZDSZ-től azt a választ kaptuk, hogy egyes, a liberális eszmékkel szimpatizáló művészek ingyen vállalták a fellépést rendezvényeinken, de ez csupán elhanyagolható részét adja a kampányköltségnek. Az SZDSZ kampányában részt vevő aktivisták (plakátragasztás…stb.) szintén térítésmentesen dolgoztak.

Az LMP-től azt a választ kaptuk, hogy a Kampányköltségeket egy erre a célra elkülönített számlán kezelték. „A kampányt 98 százalékban magánadományokból finanszíroztuk (jellemzően kisadományokból, illetve néhány 10-100 ezres tételű nagyobb adományból), a maradék, 2 százalékot az Európai Zöldek biztosították. Állami támogatást és hitelt nem kaptunk és nem vettünk igénybe. Nagyon sok természetbeni hozzájárulást kapunk, illetve több száz ember végez önkéntes munkát számunkra”.

Hozzátették: a kampánycsapat munkája, tehát a stratégia tervezés, a kreatív tervezés, és a médiatervezés nem került pénzbe. Az plakátragasztó, a szórólapozó, standoló aktivisták rengeteg munkaórája sem került pénzbe. „A kampányzáró és néhány kisebb rendezvényünk helyszíneit is ingyen, felajánlásként kaptuk. Ezeknek a felajánlásoknak az összes pénzbeli értéke nagyságrendileg a kampány költségvetésével megegyező”. Állításuk szerint egyéb költség, melyet ne pénzben fizettek volna ki, nem volt.

A Munkáspártnak jelenleg öt alkalmazottja van

Azon kérdésünkre, hogy összesen hányan dolgoztak a kampányon, és ebből hányan állnak a párt vagy alapítványa alkalmazásában, a Jobbik azt válaszolta, hogy sok ezer tagjuk, és még több szimpatizánsuk dolgozott a kampányban (pl. 4700 szavazatszámlálójuk volt), de közülük senki sem állt a párt alkalmazásában.

Az MSZP-nél 10 fős kampánystáb dolgozott, „akik a párt alkalmazásában álló dolgozók, aktivisták, önkéntesek, és valójában mindenki, hiszen kampányidőszak volt”. A párt alapítványa viszont válaszuk szerint semmilyen szerepet nem vállalt a kampányban.

„A Munkáspártnak vannak fővárosi és megyei szervezetei, a kampányban országszerte a párt és ifjúsági szervezete, a Baloldali Front több száz aktivistája vett részt. A Munkáspártnak jelenleg öt alkalmazottja van” – emelte ki a Munkáspárt.

Azt egyébként a Munkáspárt és a Jobbik is leszögezte, hogy nincs kifejezetten saját pártalapítványa. „A mi szellemiségünkkel rokon alapítványok sem finanszírozták kampányköltéseinket” – tette hozzá a Jobbik. A Munkáspártnak sincs „háttéralapítványa”. „Ilyen, további állami támogatást felélő szervezeteket saját döntésük szerint a parlamenti pártok grundolhattak maguknak, megítélésünk szerint alkotmányellenesen” – fogalmazott a Munkáspárt.

Az SZDSZ központi apparátusán kívül leginkább aktivisták segítették a kampányt. „A kampányban a központi apparátus (kabinet, sajtóosztály, országos és területi szervezők, kommunikációs stáb) vállalta a legfőbb szerepet. Az SZDSZ-nek nincsen külön kampányapparátusa, a párt állandó munkatársai végezték, ez pontosan 35 fő. Ez a szám néhány esetben kiegészül azzal, hogy a tanácsadók egy része megbízási szerződéssel dolgozik időszakosan az SZDSZ-nek” – hangsúlyozták.

Az SZDSZ hozzátette: a párt által alapított Szabó Miklós Alapítvány semmilyen módon nem vesz részt a párt- illetve kampányfinanszírozásban. „Az Alapítvány, kampányidőszakban és azon kívül is a párttól függetlenül működik, állapítja meg programját és dönt költségvetéséről. A SZDSZ és az Alapítvány független szervek; az Alapítvánnyal kapcsolatos részletes információt maga az Alapítvány tud szolgáltatni”.

Az LMP-nél több száz önkéntes segített. A Pártnak alkalmazottja egyébkénz nincs. Különféle szakfeladatok ellátására 6 fő dolgozik megbízásos szerződések alapján. „Az LMP-nek a párttörvény szerinti párt alapítványa nincs, az Ökopolitikai Műhely Alapítvány semmilyen szerepet nem vállalt az LMP kampányában”.

A Fidesz nem válaszolt érdemben

A Fidesz sajtófőnökétől nem kaptunk kérdéseinkre érdemi választ. Mint Havasi Bertalan írta: „Biztosíthatom Önt, hogy a Fidesz az Ön által feltett valamennyi kérdésben jogszerűen, a hatályos törvényeket maradéktalanul betartva járt el. Kampányköltésünk – ahogy előzetesen is jeleztük – nem haladta meg a 100 millió forintot”.