Két és fél éve tartották a 2019-es önkormányzati választásokat, így a ciklus feléhez elérkezve 10 olyan várost, illetve hozzájuk kapcsolódó választókerület vizsgált meg a Republikon Intézet az országgyűlési választások tükrében, ahol ellenzékivé vált az önkormányzat vezetése a legutóbbi helyhatósági választáson.
Az idén áprilisi eredmények azt mutatják, hogy a már korábban is stabilan ellenzéki településeket leszámítva az ellenzék nem tudta tartósan megőrizni az előnyét a kormánypártokkal szemben. Így azokon a településeken, ahol a legutóbbi önkormányzati választásokon vesztett a Fidesz- KDNP, a legtöbb esetben sikerült újra megerősödnie és előnybe kerülnie a kormánypártoknak.
Fontos kiemelni, hogy a két nagy tábor közötti különbség csökkent az ellenzéki bástyának számító települések esetében is. Budapesten 21-ről 8 százalékpontra szűkült az ellenzék előnye, de Szegeden, illetve Tiszaújvárosban is csökkent az olló a két tábor között, bár kisebb mértékben. Szegeden 25-ről 12 százalékra, Tiszaújvárosban 37,5 százalékról 21 százalékra olvadt az ellenzék előnye.
Bár a felsorolt városokban az ellenzék még mindig erősebb, mint a kormánypártok, a csökkenő tendencia mindenképp intő jel lehet az ellenzéki pártok számára, fogalmaznak az elemzésben.
Az ellenzék az idei választáson átlagosan 12 százalékponttal szerepelt rosszabbul az egyéni választókerületi jelöltekre leadott szavazatok tekintetében, mint 2018-ban. Ez az arány megközelítőleg hasonló mértékű volt az általuk vizsgált 10 város esetében is, de több helyen a 12 százalékos országos átlagot meghaladó csökkenés is megfigyelhető volt: Egerben 14 százalékkal, Miskolcon pedig 17 százalékkal értek el kisebb arányt az ellenzéki összefogás pártjai. A kiválasztott települések közül egyedül Szombathelyen volt számottevően kisebb az ellenzéki szavazótábor olvadásának a mértéke az átlagoshoz képest, megközelítőleg nyolc
százalék. A vasi megyeszékhely egyébként azon kevés települések egyike, ahol a Fidesz-KDNP nem tudott erősödni az előző országgyűlési választáshoz képest.
Az ellenzék önkormányzati választáshoz képest elért látványosan rosszabb eredményét több tényező is magyarázhatja a kampányt olyan nagymértékben befolyásoló hatásokon túl, mint például az orosz-ukrán háború vagy a kormánypártok erőforrás fölénye.
A Republikon Intézet szerint egyfelől jelentheti azt, hogy az ellenzéki pártok nem tudták kellően kommunikálni az önkormányzati vezetésük eredményeit települési szinten, miközben a kormánypártok sikeresen erősítették a választókban azt a narratívát, hogy azokon a településeken és választókerületekben lesz fejlődés, amik a Fidesz-KDNP oldalán állnak. Ebben komoly hatása lehet a koronavírus-járvány kapcsán bevezetett kormányzati forráselvonásoknak is, amik nagyban lecsökkentették az önkormányzatok már amúgy is szűk mozgásterét mind anyagi, mind pedig autonómia szempontjából, ezáltal még
függőbbé tették a helyi szintű fejlesztéseket a kormány támogatásától.
Ezen túl a Jobbik korábbi szavazóbázisának részleges elpártolása is nagy hatással lehetett a végeredményre, közölték.
Összességében kijelenthető, hogy az ellenzék szempontjából nem volt pozitív, megtartó hatása az előző önkormányzati választásoknak az idei országgyűlési választások tekintetében, így az ellenzéki pártoknak az elkövetkezendő időszakban nem csak az lesz a feladatuk, hogy a vidéki kistelepüléseken bázist építsenek, hanem az is, hogy az általuk korábban már megnyert nagyobb városokban újraerősödjenek.
