Hazudtunk reggel, éjjel meg este – hangzik Gyurcsány Ferenc elhíresült 2006-os balatonőszödi beszédének egyik legismertebb tétele. A beismerés felborította a magyar politikai életet, de egy másik hazugság a politika világában azóta is zavartalanul üzemel: a pártok minden választási kampány után nyilvánvalóan valótlan számokat közölnek a Magyar Közlönyben arról, hogy mennyit fordítottak korteskedési célra.
A hatályos jogi szabályozás szerint egy párt maximum 386 millió forintot költhet az országos képviselőválasztási kampányra. Az elmúlt évek tudományos munkái és e tárgyban folytatott újságírói feltárásai azonban többször is kimutatták, hogy ennek sokszorosát, akár öt vagy tízszeresét teszik ki a tényleges összegek. A sajtó-, tévé- és közterületi hirdetések mellett sokba kerülnek ugyanis a közvélemény-kutatások és a direktmarketing eszközök (levelek, automatizált telefonhívások) is. A nyilvánvaló ellentmondást újra megpróbálja feloldani két nemzetközi civil szervezet, a Transparency International (TI) és a Freedom House Europe (FH). „Nem a teljes pártfinanszírozást kívánjuk megváltoztatni. Három éve próbálkozunk vele sikertelenül. Most ezért csak a kampányfinanszírozásra koncentrálunk, és a pártfinanszírozást a választások utána vesszük újra elő” – hangsúlyozza Alexa Noémi a TI magyarországi vezetője (a tervezet általuk várt hatásairól Alexa Noémi véleményét lásd a keretes írásban).
A jogszabálytervezet egyik legfontosabb eleme a kampányszámla bevezetése. Csak erről a banki folyószámláról lehetne kampányköltséget kifizetni, a számlakivonatot pedig hetente el kellene küldeni az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ), amely azok mindegyikét közzétenné a honlapján. Ez transzparenciát vinne a rendszerbe. Egy másik fontos változás pedig lehetővé tenné, hogy a hivatalosan is elkölthető maximum keret jobban igazodjon a realitásokhoz. A jelenlegi 1 millió helyett, a pártok által összegyűjtött forrásokból képviselőnként 5 millió forint lenne a költések felső határa, ami összesen – ha egy párt minden választókerületben indít jelöltet – 1,93 milliárdos kampányköltést engedélyezne. Ez kevesebb, mint a két nagy párt feltételezett kiadása volt 2006-ban, de éppen ötszöröse a jelenlegi felső határnak. A két civil szervezet úgy igyekezett kialakítani a csütörtökön (lapunk megjelenése napján) bemutatott tervezetét, hogy az mindkét nagy párt számára megfeleljen.
A hitelesség kockáztatása
A TERVEZET ELFOGADÁSÁNAK REALITÁSAIRÓL: „Hivatalból optimista vagyok. Ám ismerve a politikusoknak az átlátható kampányfinanszírozás iránti „elkötelezettségét”, már vannak kétségeim. Azt azonban tudniuk kell a politikusoknak, hogy saját hitelességüket teszik kockára. Mi most arra vagyunk kíváncsiak, hogy van-e olyan része a tervezetnek, ami számukra nem elfogadható. Fontos lenne az is, hogy találjunk hiteles partnereket, akik benyújtják a tervezetet az Országgyűlés elé. Igaz, a Fidesznek most biztos nem áll érdekében egy 2/3-os törvény, de ők is választásokat akarnak nyerni. Ehhez pedig mégiscsak hitelesen kell a választók elé állniuk, ami a mostani körülmények között lehetetlen. Aki most a választásokon indul, és nem mini kampányt folytat, az biztosan csal valahogyan.”
A MÁR FÉLRETETT KAMPÁNYPÉNZEK LEGALIZÁLÁSÁRÓL: „A tervezetben foglaltak megvalósítása nem hozná lehetetlen helyzetbe a pártokat. Az állami támogatások és a magánszemélyektől vagy jog személyektől kapott pénzek (2 és 5 millió forint alatti rész) elhelyezhető a kampányszámlán. A váltás akár a 2010-es kampányra is megoldható lenne.”
Előzmények
Kampányfinanszírozási törvénytervezete 2007-ben mind az MSZP-nek, mind a Fidesznek volt. Az akkori egyeztetések egyik szervezője, Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet kutatási igazgatója azonban nem optimista a kezdeményezéssel kapcsolatban. „A téma fontos, de nem látom valószínűnek, hogy a parlamenti ciklus legvégén megállapodna valamiben is a két nagy párt.”
A korábbi javaslatok alapján a Fidesz megszüntette volna a hirdetési kampányt, ezzel téve olcsóbbá „a politikát”, az MSZP viszont éppen megemelte volna a költés megengedett maximumát és az állami támogatás mértékét, hogy reálissá váljon a szabályozás. Ezt harmonizálná a TI és az FH, amikor javasolja: 60 napra rövidüljön le a kampány, de 5 millió forintra emelkedjen a képviselőnként elkölthető összeg. Az ötszörös emelés egyébként csak látszat. Az 1997-ben megállapított 1 millió forint, ha az érintettek inflációval együtt számolnák, ma már valamivel több mint 2,5 millió forint lenne. A változtatás így valójában csak a duplája lenne az induló állapotnak. Viszont az új összeget immár évről évre emelnék az inflációnak megfelelően.
A kezdeményezés szigorú szankciókat is bevezetne a szabályokat megsértők ellen, erősítené az ÁSZ ellenőrző szerepét, és tiltaná az állami vagy önkormányzati szervezetek kommunikációját a kampány ideje alatt. Ez utóbbival megakadályozható lenne, hogy közpénzen folytasson sikerpropagandát a kormány vagy valamelyik önkormányzat.
