Minden idők leggyűlöltebb mestersége volt a hóhéré, és bár a tapasztalt “mester” nagyban meg tudta könnyíteni az áldozat szenvedéseit, ugyanez fordítva is igaz volt. A társadalom számkivetettjei voltak, mégis minden korban, minden helyszínen voltak, akik vállalták a feladatot. Szinte kizárt, hogy ezek az emberek nem éreztek valami beteges késztetést a vérontásra, kínzásra, gyilkolásra. Főleg, ha a XX. századot nézzük, ahol az ítéletvégrehajtás már nem apáról fiúra szálló szomorú mesterség volt.
Sztálin főhóhéra
Ha tehát így nézzük, ember nem lehetett volna jobbkor és jobb helyen, mint Vaszilij Blohin Sztálin mellett. 1921-től harminc évig dolgozott a szovjet titkosszolgálat kötelékében, ezalatt több ezer, egyes források szerint többtízezer embert gyilkolt meg sajátkezűleg. A diktátor egyik legmegbízhatóbb szolgája volt, tábornoki rangig vitte.
Blohin gyilkolta meg a hírhedt belügyi népbiztost Genrih Grigorjevics Jagodát 1936-ban, egyenesen az utódjául kiszemelt Jezsov parancsára. Miután a továbbra is kegyetlen tisztogatások irányítójaként Jezsov is beírta magát a történelem szörnyetegeinek sorába, 1938-ban őt is Blohin lőtte tarkón. Valószínűleg Zinovjevet és Kamenyevet is ő végezte ki, de a “nagykutyákon” kívül ismert és ismeretlen emberek, katonák, civilek százai és ezrei haltak a keze által – sajnos így ment ez az akkori Szovjetunióban. Inkább az a furcsa, hogy maga Blohin megúszta a tisztogatásokat. Ezt feltehetően a Sztálin bizalmának köszönheti, aki mellett feltehetően már 1926-ra kivívta a “főhóhér” címet.
Napi tíz órában gyilkolt
Igazán elemében feltehetően Lengyelországban érezte magát, bár a munka sok volt és fárasztó. Az 1939-es Molotov-Ribbentrop paktum titkos záradéka értelmében a szovjetek és a németek felosztották egymás között az országot, és a német támadás után több mint két héttel, 1939. szeptember 17-én Sztálin megszállta Lengyelország déli részét. Ezután leszámoltak a “Szovjetunió ellenségeivel”, vagyis azokkal a lengyel tisztekkel, akik bármikor a jövőben veszélyt jelenthettek a megszállókra.
Vaszilij Blohin szervezte meg és vezényelte le a katyni mészárlás néven elhíresült kivégzéssorozatot, amelynek során legkevesebb 22 ezer lengyel tisztet gyilkolt meg a szovet titkosszolgálat. Ő maga is kivette részét a “munkából”: kesztyűben, védősisakban és bőrkötényben lőtte főbe az embereket, mint egy igazi mészáros. A vérengzés több helyszínen folyt 28 napon át, egyes források szerint Blohin napi tíz órában 250-300 foglyot lőtt agyon.
Hogy összesen hány embert gyilkolt meg, arról nagyon megoszlanak a vélemények, a becslések több ezertől 50 ezerig terjednek, állítólag csak Katynban 7000 emberrel végzett ő maga. Blohint Sztálin 1953-ban bekövetkezett halála után sem vonták felelősségre, de az új pártvezetés szolgálataira sem tartott igényt. Két évvel később halt meg szívrohamban, de az sem kizárt, hogy felakasztotta magát.