Egyre kevesebben vesznek fel hitelt Magyarországon. Ez látszik a háztartások fogyasztási és lakáscélú hiteleinél egyaránt – írja a Magyar Nemzeti Bank novemberi jelentése. A bankoknál az első három negyedévben 150 milliárd, a pénzügyi közvetítőknél pedig további 80 milliárd forinttal esett vissza a hitelezés. A háztartások adósságállománya a forint árfolyamának gyengülése miatt így is nagyjából 500 milliárd forinttal növekedett idén, amivel a lakosság összes tartozása történelmi csúcsra emelkedett. Ezzel együtt a kereslet jelentősen csökkent, egyedül a forinthitelek esetében látható némi növekedés. A banki mozgások pedig arra utalnak, hogy év végére meg is szűnhet a devizahitelezés Magyarországon.
A jegybank szerint a lakossági hitelezésben lévő banki erőfölényt elsősorban az árazás szabályozásával kellene kezelni. A fogyasztókat védő, de a bankok szempontjából is kivitelezhető megoldás lenne, ha a bankok hiteleiket vagy nem növelhető felárral referenciakamathoz kötnék, vagy hosszabb időre, több évre fixálnák a kamatot. Az ügyfelek így választhatnának a követhető és átlátható változások, illetve a biztonság között. Az MNB szerint az említett árazási szabályokat a fennálló hitelállományra is alkalmazni kellene.
Az MNB ötpontos javaslatának része továbbá, hogy szűnjön meg, épüljön be a kamatba a felszámított kezelési költség, az adós kaphassa és törleszthesse a hitelt devizában is. Korrigálni kellene a svájcifrank-hitelek kiváltását gátló kormányrendeletet, illetve kötelezően létrehozni a lakossági pozitív adóslistát is – olvasható a novemberi jelentésben.
