Úgy tűnik, a leghíresebb gyorsétteremlánc az alacsony jövedelmű országokban élő gyerekekre targetálja hirdetéseit a közösségi médiában – derült ki egy, a BMJ Nutrition, Prevention & Health tudományos folyóiratban megjelent tanulmányból. A New York-i Egyetem kutatói úgy találták, hogy a híres burgerlánc közösségi médiában közzétett bejegyzéseivel az alacsonyabb és közepes jövedelmű nemzeteket célozza meg, nem pedig a gazdagabb országokat.
Olyan akciókat és gyermekbarát marketinget alkalmaznak, ami a tanulmány szerzői szerint rontja a veszélyeztetett populációk jelenlegi egészségügyi problémáit. Korábbi tanulmányok szerint a túl sok feldolgozott vagy ultra-feldolgozott élelmiszer (junk food, vagyis gyorskaja) fogyasztása növeli az elhízás és a krónikus betegségek kockázatát.
Az eredmények egy olyan elemzésből származnak, amely a vállalat Instagram-használatát vizsgálta 15, eltérő gazdagságú országban. A vizsgált országok skálája a magas jövedelműnek minősített Egyesült Királyságtól Dél-Afrikán át (közép-felső jövedelem) Indiáig (alsó-közepes jövedelműek) terjedt.
„A közösségi média használatának elterjedésével a gyorséttermi cégek közösségi média hirdetései példátlan hatással lehetnek az étkezési választásokra, különösen az alacsonyabb jövedelmű országokban” – idézi a kutatókat a Study Finds. „Azáltal, hogy bizonyos részcsoportokat céloz meg gyermekeket targetált hirdetéseken és árpromóciókon keresztül, a McDonald’s közösségimédia-hirdetései súlyosbíthatják az egészségügyi problémákat a világ legsebezhetőbb országaiban.”
A McDonald’s a világ legnagyobb gyorséttermi cége, amely 101 országban működik. 1300 étterme van az Egyesült Királyságban, több mint 14 000 az Egyesült Államokban, és közel 22 000 más országokban. A szív- és érrendszeri megbetegedések, a 2-es típusú cukorbetegség, az alkoholhoz nem köthető zsírmáj-betegség és egyes daganatos megbetegedések kialakulása mind összefügg a túl gyakori gyorskaja-fogyasztással.
Ez az első ilyen tanulmány, amely megvizsgálta a McDonald’s által 2019 szeptembere és decembere között közzétett összes közösségimédia-hirdetést. A kutatócsapat figyelembe vette az egyes Instagram-fiókok követőinek, kedveléseinek, hozzászólásainak és videómegtekintéseinek számát 2020 áprilisában. Ide tartozott az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Kanadában, az Egyesült Arab Emírségekben, Portugáliában és Panamában végzett közösségimédia-tevékenység is (magas jövedelem); Románia, Libanon, Malajzia és Brazília közösségimédia-csatornái (felső-középjövedelem); illetve azok a hirdetések, amelyek Indonéziában és Egyiptomban jelentek meg (alsó-középjövedelem).
A vállalat 15 közösségi médiafiókját összesen 10 millióan követik, és 3,9 millió kedvelést, 164 816 megjegyzést és 38,2 millió videómegtekintést generáltak a tanulmány által vizsgált időszak során. A kutatók összesen 849 marketingbejegyzést is azonosítottak. Az eredmények azt mutatják, hogy
A közepes jövedelmű országokban átlagosan 108 posztot találtak, míg a gazdagabb országokban csak 43-at a négy hónapos megfigyelési időszak alatt. A három alacsonyabb, közepes jövedelmű ország több posztot kapott összesen, mint az öt felső-közepes jövedelmű ország (324 és 227) és a hét magasabb jövedelmű ország (298).
A gyermekbarát bejegyzések gyakoribbak voltak az alacsonyabb és közepes jövedelmű országokban. A magas jövedelmű országokban körülbelül minden nyolcadik poszt (12%) volt gyerekekre targetált, míg az alacsonyabb, közepes jövedelmű országokban körülbelül minden ötödik (22%).
A vállalat Instagram-fiókjai a magas jövedelmű országokban több egészséges szokást mutattak be (14,5%), mint a felső-közepes jövedelmű országokban (6,3%) vagy az alacsonyabb, közepes jövedelmű országokban (8,25%). Ráadásul a magas jövedelmű országokban csak minden hetedik poszt (14%) tartalmazott akciókat és ingyenes ajándékokat, míg az alacsonyabb, közepes jövedelmű országokban ez az arány 40%-os volt.
A gyorséttermi hirdetéseknek nagy szerepük van abban, hogy rávegyék az embereket a fogyasztásra. A kutatók szerint egyre nagyobb szükség van az élelmiszer- és italmarketing globalizációjának kezelésére azokban a fejlődő országokban, ahol nagyobb arányban fordul elő rossz, egészségtelen táplálkozás, valamint az elhízás és elhízással összefüggő betegségek.
