Gazdaság

Hivatalos a külföldi diszkontok elleni hadüzenet

Koszticsák Szilárd / MTI
Koszticsák Szilárd / MTI
A benyújtott törvényjavaslat célja hivatalosan az élelmiszerpazarlás megelőzése.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Nagy István agrárminiszter jegyzi azt a javaslatot, amely az élelmiszerlánc felügyeletről, illetve a kiskereskedelmi adóról szóló törvény módosításával hozná nehezebb helyzetbe februártól a külföldi diszkontokat.

A kormány hivatalosan nem az élelmiszerláncok, hanem az élelmiszerpazarlás ellen veszi fel a harcot, miközben környezetvédelmi szempontokra is hivatkozik. Létrehozza az Élelmiszermentő Központ (ÉMK) Nonprofit Kft.-t, amely az állam 100%-os tulajdonában lévő társaság lesz.

Kapcsolódó
Lázár János: A kormány tervei közt szerepel a külföldi kiskereskedelmi láncok kiszorítása
A korábbi miniszter szerint nyíltan protekcionista politikát fognak folytatni.

A benyújtott törvényjavaslat célja hivatalosan az élelmiszerpazarlás megelőzése. Az élelmiszer-kiskereskedők részére ezért kötelezővé
teszik a közeli lejárati idejű, minőségmegőrzési idővel ellátott élelmiszerek felajánlását a rászorulóknak.

Az évi 100 milliárd forintos nettó árbevételű cégeknek a 48 óránál hosszabb minőségmegőrzési időtartammal forgalomba hozott élelmiszert – a minőségmegőrzési időtartam lejárta előtt legalább 48 órával fel kell ajánlaniuk az ÉMK-nak.

A kormány az évi 100 milliárd forintos nettó árbevételű cégek kiskereskedelmi adójának felső adósávját 2,5%-ról 2,7%-ra emelné, „figyelemmel az adóalanyok teherviselő képességére, továbbá a költségvetési egyensúlyi követelményekre”. Az élelmiszerek ingyenes átadása is forgalomba hozatalnak minősül, és a vállalkozó felelős az élelmiszerjog követelményeinek betartásáért.

Az indoklásban hivatkoznak nemzetközi becslésekre, jelentésekre, amelyek szerint az élelmiszerpazarlásnak világszerte környezeti, gazdasági és társadalmi hatásai vannak, ezért elsődlegesen az élelmiszer-felesleg keletkezését kell megakadályozni.

Amennyiben mégis keletkezik élelmiszer-felesleg, úgy a legjobb célállomás számukra és a leginkább értékes hasznosulás a fogyasztható élelmiszerek vonatkozásában az újraelosztás. Mindez kettős célt szolgál: a szegénység elleni küzdelem mellett a megsemmisítésre fordítandó energiát és költségeket is jelentősen mérsékeli.

A kormány szerint a törvény hatálya alá tartozó kereskedelmi láncokban az élelmiszerfelesleg mennyisége eléri az 50 ezer tonnát évente. A karitatív szervezetek 10-15 ezer tonna élelmiszert juttatnak el rászorulókhoz, de ez a mennyiség 3- 5 éven belül 20-30 ezer tonnára növelhető.

A módosítás szerint az érintett kiskereskedelmi láncoknak élelmiszerhulladék-csökkentési tervet kell összeállítaniuk és az élelmiszermentéssel összefüggő tevékenység koordinálására élelmiszermentési felelőst kell kinevezniük. A törvény a bírságok körét kiegészíti az élelmiszermentési bírsággal.

Kapcsolódó
Két újabb húzással vennék el Magyarországtól a külföldi élelmiszerláncok kedvét
Ingyen át kéne adniuk a termékeket 48 órával a lejárat előtt egy állami szervnek. Meg adóemelést is kapnának a nyakukba.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik