Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője az FN-nek elmondta: a mostani kormány minden nappal kárt okoz, hiszen nincs kormányzás. Mint fogalmazott, „szánalmas színjáték” zajlik, ahol komoly és kevésbé komoly jelölteket paprikajancsi szerepbe kényszerítenek. „Ráadásul egyre cikibb nevek kerülnek elő” – véli a Fidesz szóvivője.
Szerinte ezért lenne mielőbb szükség új választásokra. Szijjártó Péter lapunknak azt is kifejtette, hogy elfogadhatatlan, hogy egy bukott kormány bukott miniszterelnöke mondja meg, ki legyen az új kormányfő, hiszen ez csak gyenge kormányt jelenthet.
Ha valóra válna a Fidesz hónapok óta hangoztatott álma, és előrehozott választást írnának ki, az történelmi jelentőségű lenne: 1990 óta ugyanis még egyszer sem volt erre példa. Bár az Alkotmány szerint választásokat az előző választást követő negyedik év áprilisában vagy májusában kell megtartani, ám ez alól kivételt jelent „az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás”.
Mi kell az előrehozott választáshoz?
Ahhoz, hogy még 2010 előtt válasszunk, mindenképpen fel kell oszlatni a parlamentet. Az alkotmány szerint a parlament kimondhatja a feloszlását megbízása előtt is, legitimációs válság vagy más politikai változás esetén. A feloszlás politikai belátás és döntés kérdése, azaz ezt a parlamenti többségnek meg kell szavaznia.
A másik lehetőség, hogy a köztársasági elnök feloszlatja az Országgyűlést, ám erre csak akkor van módja, ha a parlament már egy éven belül négyszer megvonta a bizalmat a kormánytól, vagy ha a kormány megbízatása megszűnik, és az elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt negyven napon belül nem választják meg.
Jelen esetben mindez azt jelenti, hogy ha a konstruktív bizalmatlansági indítványról folyó tárgyalások során egyetlen miniszterelnök-jelölt mögé sem sorakozik fel parlamenti többség (azaz ez a megoldási lehetőség dugába dől), és Gyurcsány Ferenc nem változtat elhatározásán, a parlament feloszlatja magát.
A Fidesz megsürgetné
Az új választás kitűzése a köztársasági elnök feladata, akinek a választási eljárásról szóló törvény szerint ezt legkésőbb 72 nappal a szavazás napja előtt kell megtennie. Azaz ha az Országgyűlés például április 6-án feloszlana, és Sólyom László még aznap kitűzné az új választások időpontját, az legkorábban június 21-én lehetne. (Igaz, a jogszabályok nem kötik ki, hogy vasárnap kell voksolni, csupán azt, hogy a szavazás napja nem eshet nemzeti ünnepre vagy a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, de az eddigi szokások szerint valószínűleg Sólyom László ismét vasárnapra tenné).
A Fidesz ezért azt javasolta, hogy 72 nap helyett már 42 napra ki lehessen tűzni választást, így ugyanis számításaik szerint még beleférnének a június 7-i EP-voksolásra. Ehhez viszont április 14-én, vagy legkésőbb 20-án el kéne fogadni a kétharmados javaslatukat.
Az más kérdés persze, hogy mennyire elegáns egy egyedi eset miatt alkotmányt módosítani.
Nem lehet sokat spórolni
Az EP-választás és a parlamenti választás egy időben való megtartása mellett a legfőbb érv az lenne, hogy spórolni lehetne a költségeken, ám az Országos Választási Iroda (OVI) tájékoztatása szerint ezzel „mindössze” 1,6 milliárdot lehetne megtakarítani. Az EP-választás 4,1 milliárd forintba fog kerülni, míg egy ettől független parlamenti választás körülbelül 8 milliárdba kerülne. Utóbbi azért drágább, mert két fordulót kell tartani. Azaz csak az első fordulón lehet spórolni (hiszen ekkor nem kell kétszer költeni teremberendezésre, plakátokra például).
Az OVI számításai szerint így, ha az EP-választással egy időben kezdődik a parlamenti választás is, akkor mintegy 10,4 milliárd forint lesz a teljes költség, ha pedig külön, akkor 12 milliárd.
Lapunk kérdésére Szijjártó Péter elmondta: ez az 1,6 milliárd is komoly pénz akkor, amikor a családoknak tízezer forintos problémáik vannak.
A Fidesz és a KDNP szerint azonban az is spórolást jelentene, ha – javaslatukkal – lerövidülne a kampány. Az ajánlócédulák gyűjtésére például nem öt, hanem csak két hét állna rendelkezésre. Azzal kapcsolatban, hogy ez a kisebb pártok számára diszkriminatív lehet, Semjén Zsolt egy keddi sajtótájékoztatón azt mondta: „meg kell szerezni az emberek támogatását és akkor nem jelentkezik ez a probléma”.
Mielőbb tiszta helyzetet szeretnének
Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője szerint az ország egyre mélyebb gazdasági, politikai és szociális válságát csak egy erős kormány tudja kezelni, erős kormány pedig kizárólag új választások nyomán születhet.
Ugyanakkor – folytatta – a mostani folyamatok, amelyek az MSZP, az SZDSZ és részben az MDF részvételével zajlanak, nem egy erős kormány megalakítása irányába mutatnak, mert „pártok közötti paktumok, mutyik eredményeképpen gyenge, illegitim és ingatag kormány jön létre”. Mint mondta, az emberek elsöprő többsége az előrehozott választások pártján áll.
Egyre nagyobb az esélye az előrehozott választásnak
Napról napra nő az előrehozott választások esélye – vélték az MTI-nek nyilatkozó politológusok. „Bármeddig is tart a jelölési folyamat, minden egyes órával, minden egyes újabb visszautasított jelölttel a szocialista párt és az SZDSZ is elriasztja magától a szavazókat. Egy önsorsrontó folyamatról van szó, amelyből egyre nehezebb lesz számukra kitörni” – mondta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője.
Juhász Attila szerint az MSZP-nek nem tesz jót, ha egy ilyen válsághelyzetben tovább kell kormányoznia ügyvezető kormányként. Minél tovább tart ez az „áldatlan állapot”, annál rosszabb lesz a szocialista párt megítélése – véli a Political Capital kutatási igazgatója.
Az MSZP megszavazhatja a Fidesz javaslatát
Hozzátette: ha végül előrehozott választásra kerül sor, akkor az MSZP-nek érdeke lehet elfogadni a Fidesz alkotmánymódosító javaslatát, hiszen ha az országgyűlési és az EP-választás nem egy időben lenne, akkor az MSZP gyors egymásutánban feltehetően kétszer szenvedne vereséget.
Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy erős az elkötelezettség az MSZP-ben, hogy minél később kerüljön hatalomra Fidesz. Másrészt a szocialista képviselők nem akarják elveszíteni egzisztenciájukat egy évvel korábban a szükségesnél – tette hozzá.
Mráz Ágoston Sámuel szerint is érdekeltté tehető az MSZP az előrehozott választásokban. Szerinte egyrészt a párt önkormányzati lobbija tehető érdekeltté az előrehozott választásokban, mert sokan gondolják úgy, hogy ha még ebben az évben bekövetkezik egy kormányváltás, akkor az új kormány 2010 őszére, az önkormányzati választásokra veszít a népszerűségéből. Így a szocialista párt nemcsak megtarthatja a jelenlegi városokat, de akár még szerezhet is újabbakat. Ha viszont 2010-ben a parlamenti és az önkormányzati választásokon is vereséget szenvednek, akkor egy teljes generáció kieshet a szocialistáknál.
Másrészt, habár a közvélemény-kutatások nem kedveznek jelenleg a szocialistáknak, a 2005-ös német példa azt mutatja, hogy kiegyenlítődhet a küzdelem az MSZP és a Fidesz között – mondta a politológus.
A Fidesz Gyurcsány sorsára juthat
A Fidesznek egyértelműen érdeke az előrehozott választás, jó eséllyel indulna a választásokon, de nem lehet automatikusnak tekinteni a győzelmet, hiszen a kampányban nagyon sok minden történhet – húzta alá Mráz Ágoston Sámuel.
Juhász Attila szerint, ha egy mostani előrehozott választáson a Fidesz kerül hatalomra, akkor nagyon gyorsan arra a sorsra juthat, mint 2006-ban Gyurcsány Ferenc: az ígértekkel szemben megszorításokat kell bevezetni.
Ha egy időben lenne az európai parlamenti választásokkal az országgyűlési választás, akkor az megemelné a részvételt. Ez a két nagy párt mellett az MDF-nek is kedvezne, míg az SZDSZ és a Jobbik számára kedvezőbb lenne az alacsonyabb részvétel – fűzte hozzá.
