“Ha a költségvetést abból a szempontból nézzük, hogy a számok a helyükön vannak-e, akkor nincs probléma a 2010-es tervekkel, ha azonban azt vizsgáljuk, hogy ezek a számok beágyazhatók-e a társadalmi, gazdasági folyamatokba, megvan-e az összhang, akkor a költségvetés már kevésbé megnyugtató” – fogalmazott. Hozzátette: általában az ötszázalékos ingadozás, eltérés még elfogadható egy tervszám esetében, most viszont ebben a tekintetben komoly kockázatokat látunk.
Mint mondta, az önkormányzatokat érintő ügyekben egy sor törvénymódosítás még meg sem született. Nyugodt szívvel nem lehet azt mondani, hogy úgy alakulnak majd a dolgok, ahogy eltervezték. Kiemelte: “elképesztő” finanszírozási nehézségekkel kell majd szembenéznie az egészségügynek, a struktúra megváltoztatásához sok egyéb mellett az anyagi feltételek sincsenek meg. Így viszont – mondta az elnök – másképp nem tud majd működni a rendszer, mint a szolgáltatás színvonalának romlásával.
Az állami vezetői fizetések nyilvánosságra hozatalát jó döntésnek tartja az ÁSZ elnöke, és úgy gondolja, a fizetések mértékéért nem feltétlenül a kinevezetteket kell hibáztatni.
Arra a kérdésre, hogy az ÁSZ eddig miért nem vizsgálta a BKV-t, Kovács Árpád azt válaszolta: elvileg lehet vizsgálni, hiszen közpénzből gazdálkodik, de a közlekedési cégnek van felügyelőbizottsága, van tulajdonosa, akiknek megvolt a lehetőségük, hogy kontroll alatt tartsák a vállalatot, azonban nem tartotta kizártnak, hogy az ÁSZ vizsgálni fogja a BKV gazdálkodását. Megjegyezte: a metróberuházást már vizsgálta a számvevőszék. Hozzátette: az ÁSZ-nak vannak javaslatai arra, hogy az üvegzsebtörvény hatálya terjedjen ki az állami, önkormányzati cégekre, mert a láthatóság ellenőrzést is jelent.
A decemberben lejáró ÁSZ-elnöki mandátuma kapcsán úgy fogalmazott: addig marad elnök, ameddig megvan a bizalom.
