“Fagykár”
E szó hallatán minden szőlész, borász fájdalmasan ráncolja össze homlokát. Csúnya dolog is az. Élettelen, száraz szőlővesszők maradnak utána, amiken bor nemigen fog teremni az aktuális évben.
De hiszen már itt a tavasz, erre az évre megúsztuk a fagykárt, nem?
Sajnos nem, sőt: az igazán veszélyes időszak most kezdődik. A szőlőt ugyanis háromféle fagykár fenyegeti az év során:
Téli fagy
Télen van a leghidegebb, nyilván akkor fagyhat meg legkönnyebben a szőlő is, ugye? Talán meglepő, de jellemzően nem télen keletkezik a legtöbb kár a szőlőben. A szőlőnek jó kis módszere van arra, hogy ne fázzon meg. Nyár közepétől elég sok cukrot termel, ezt a cukrot pedig a gyümölcsbe irányítja. Mondhatnánk, hogy ez a történet nekünk a szüretig érdekes, a szőlő viszont azután sem hagyja abba a cukortermelést. A szüret után termelt cukrot a növény a vesszőkben raktározza el. Minél töményebb a vesszőkben eltárolt cukros nedv, annál cudarabb hideget bír ki a tőke. Ahogy mi a járdát sózzuk az oldat megváltozott fagyáspontját kihasználva, úgy cukrozza magát a szőlő ugyanilyen céllal.
A szőlő titkos élete
Amikor eljön a tél, a szőlő álomba merül, mint a medvék meg a fröccsteraszok. Neki is kell a pihenő. Ha hideg van, ha nem, a decembert és a januárt ő passzív, mélynyugalmi állapotban tölti. Ebben a fázisban -20-25 fokot is gond nélkül kibír.
Tél végén viszont már nem fér a bőrébe. Ha nem lenne túl hideg, legszívesebben nekilódulna és kihajtana. De még túl hideg van hozzá. Muszáj még kicsit visszafognia magát, és nyugton maradni. Ezt hívjuk kényszernyugalmi állapotnak.
Tavaszi fagy
A bajok ott kezdődnek, ha a szőlő már a kényszernyugalmi állapotban van, egy-két hét meleg idő hatására megindul a nedvkeringése, majd hirtelen visszatérnek a fagyok. A zsenge, bomló rügyek rendkívül érzékenyek. Egészen enyhe fagy is tönkre teszi őket.
Ha tavaszi fagykár éri a szőlőt, még van némi esélyünk, hogy teremjen az ültetvény. A szőlő elképesztő életerőt és kitartást tud mutatni. Egy garnitúra rügy elfagyott? Van másik! A másodlagos minőségű, alvó rügyekből kevesebb termés lesz, de általában lesz. (Ezek a rügyek ideális esetben ki sem hajtanak, csak biztonsági tartalékként ülnek a kispadon.)
Fagyosszentek
Pongrác, Szervác és Bonifác május 12-én, 13-án és 14-én (illetve akörül) gyakran hoz erős lehűlést. A szőlő rügyei ilyenkor már kibomlottak, éppen látszódni kezdenek a kis virágkezdemények.
Már számolgatjuk, hogy mikor fog virágozni, mennyit fog teremni… aztán egy verőfényes májusi reggelen arra kell ébrednünk, hogy idei termésünket bölcsőjében érte a halál. Különösen szívfacsaró. Erre mondjuk, ha az évjárat felől érdeklődnek év közben, hogy
nálunk már megvolt a szüret májusban.
Élet a halál után
Bármilyen mértékű is volt a pusztulás, az ültetvényt annak ellenére ugyanúgy ápolni kell egész évben. Az új hajtásokat felnevelni, kötözni, gyommentesíteni, öntözni, tápanyagot pótolni, védekezni a gombabetegségek és a rovarkártevők ellen, hajtást válogatni, törzset tisztítani.
Ehhez az év során ugyanannyi fáradság, idő, munka, üzemanyag, vegyszer, eszköz, alkalmazott, küzdelem és verejték kell, mint amikor a szőlő terem is. Csak ez esetben egy egész évnyi bevétel kiesik.
Ember, ehhez kötélidegzet kell.
