Simicskó István, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának KDNP-s elnöke szerint az elmúlt időszakban hibázott az NBH, valamint a szolgálatokat felügyelő miniszter. Mint keddi sajtótájékoztatóján közölte: az előző és a jelenlegi miniszter, valamint a volt főigazgató felelőssége is tetten érhető abban, hogy ilyen helyzetbe került az NBH. Demeter Ervin, a bizottság Fidesz által delegált tagja szerint ide vezet az, amikor a nemzetbiztonsági szolgálatokat pártpolitikai célokra használják, „nem jut erő az érdemi munkára”.
Megvan a politika felelőssége
A bizottság szocialista alelnöke, Tóth Károly ezzel kapcsolatban az FN.hu-nak kifejtette: valóban voltak szakmai és vezetői hibák. Ennek azonban meglett a következménye, hiszen vezetői posztokon személyi változások lesznek. A politikus utalt rá, hogy az UD Zrt.-vel kapcsolatban is voltak hibák, ám ennek is meglett a személyi következménye Laborc Sándor lemondásával. „Nem igaz, hogy a szolgálatok politikai célokért dolgoznának” – jelentette ki.
Tóth Károly szerint a politikai felelősség nem ezen a szinten vetődik fel, hanem úgy, hogy máig nem sikerült megoldani a rendvédelmi szervek, a szakszolgálatok és a VPOP zavartalan együttműködését. „Egyes emberek szakmai felelősségén túl ki kell kényszeríteni ezen szervezetek együttműködését, és nemcsak főigazgatói, hanem az egyes emberek, ügyintézők szintjén is” – véli a nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s alelnöke. Így ugyanis szerinte már a felderítés szakaszában meg lehet előzni egyes bűncselekményeket. „Ezt azonban ebben az ügyben túlzás lenne kijelenteni, legfeljebb hamarabb lehetett volna elfogni a gyanúsítottakat” – tette hozzá Tóth Károly.
Benne van a politikai konfliktusokban
Az NBH „politikai irányítása” politikusi nyilatkozat, elemzőként inkább azt lehet kiemelni, hogy – az 1998-as megfigyelési botrány után – 2006-tól folyamatos szereplője a nemzetbiztonság és a „lehallgatás” a politikai konfliktusoknak – véli Mráz Ágoston Sámuel. A Nézőpont Intézet igazgatója szerint az Orbán-kormány alatt nem volt jelentősebb, nyilvános vitákat befolyásoló ügy, amelyben a szolgálatok szerepet játszottak volna, s a Medgyessy-kormány alatt is elsősorban az ügynökügy miatt irányult rájuk figyelem.
A szakértő hozzátette: a „szolgálatok” politikai szereplővé válása a Gyurcsány-kormányhoz kötődik. „Ilyen esemény volt a Fidesz-nagygyűlések helyszínválasztásának és idejének befolyásolása, a 2006. október 23-ai atrocitások vagy az önkormányzatok feltételezett lehallgatási kísérlete egy titkos kormányhatározat alapján” – emlékeztet Mráz Ágoston Sámuel.
Nyugaton nem nevezhették volna ki Laborcot
Hozzátette azonban, hogy illúzió volna azt hinni, hogy Nyugaton sokkal jobb a helyzet: lehallgatási botrányok, illegális adatgyűjtések és a titkosszolgálatok aktív politikabefolyásolási törekvése (pl. Nagy-Britannia iraki szerepvállalása kapcsán) ott is előfordulnak.
„A titkosszolgálatok parlamentáris kontrolljának jelentősége azonban lényeges különbség a magyar és a nyugat-európai politikai rendszerek között. Laborc Sándor kinevezésével azért kezdődött új korszak a titkosszolgálatok irányításában, mert őt nem támogatta az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága, Gyurcsány Ferenc mégis kinevezte. Németországban, Franciaországban vagy Nagy-Britanniában ez aligha történhetett volna meg” – hangsúlyozta a politológus.
Nem politikamentesek a szolgálatok
A titkosszolgálatok tevékenysége egyetlen országban sem politikamentes, így az ilyen intézmények kapcsán időről időre politikai vita alakulhat ki. Ez egyáltalán nem egyedi jelenség, ugyanakkor az semmi esetre sem szerencsés sem az ország, sem a kormány szempontjából, hogy az elmúlt években szinte állandó pártpolitikai viták zajlanak az NBH-ról – mondta lapunk kérdésére Juhász Attila.
A Political Capital igazgatóhelyettese szerint ezért a helyzetért nyilvánvalóan felelős a szervezetet felügyelő kormányzat, de az ellenzék is, amely évek óta összeesküvés-elméleteket gerjeszt a hivatal körül.
