Egy új EU-s direktíva előkészítése zajlik jelenleg a platformmunka szabályozásával kapcsolatban – tudta meg a 24.hu. Várhatóan december 8-án hozza ki az Európai Bizottság az első tervezetet, amelynek olyan kimenetele is lehet, ami a futármunkát végzők rugalmasságát is befolyásolhatja, ha nem vállalkozóként látják el a feladatukat.
Ennek apropóján készült a Copenhagen Economics által a Delivery Platforms Europe megbízásából egy tanulmány, amely azt is vizsgálta, milyen következményei lehetnek egy esetleges, az európai platformmunkások átminősítésére irányuló uniós szintű politikai kezdeményezésnek. A Kutatás szerint a rugalmasság kiemelten fontos a futárok és a platformmunka által teremtett gazdasági érték szempontjából is.
Terjed a platformmunka
Hazánkban is egyre ismertebb az általánosan elterjedtté váló platformalapú munkavégzés fogalma.
- A platformmunka olyan foglalkoztatási forma, amelyben szervezetek vagy egyének egy online platformot használnak azért, hogy más szervezetek vagy egyének számára szolgáltatást nyújtsanak fizetés ellenében.
Korábban az Eurofound a „tömegfoglalkoztatás” kifejezést használta erre a típusú munkavégzésre, de a jelenség megváltozott, és ma már sokkal több feladattípust foglal magába.
- A platformmunkajellemzője, hogy a fizetett munkát online platformokon keresztül szervezik, a munkában három fél jelenik meg: az online platform, a munkavállaló és az ügyfél. Ezen kívül a platformmunka szerződéses jogviszony keretében valósul meg, a munkákat feladatokra bontják és a szolgáltatásokat igény szerint biztosítják.
A platformgazdaság növekvő jelenség, az EU-ban dolgozók mintegy 11 százaléka mondta azt, hogy már nyújtott szolgáltatásokat platformon keresztül. A platformmunka online vagy a helyszínen (személyesen) is elvégezhető.
- Platformalapú munkának minősül például a hazánkban is a sokezer embert foglalkoztató futárkodás is, ehhez kapcsolódóan készült egy új, 24 európai ország bevonásával összeállított kutatás.
A rugalmasság a legfontosabb a platformmunkát vállalóknak
Több mint 16 000 futárszolgálatot ellátó megkérdezett válaszát elemezték a Copenhagen Economics kutatásában, amely rámutatott, hogy a futárok számára a rugalmasság a legfontosabb indok (67%), ami miatt futárkodással foglalkoznak, vagyis az, hogy akkor és úgy dolgozhatnak, amikor és ahogyan akarnak. A tanulmány azt is megállapította, hogy a futárok nagy részének (72%) a platformalapú munkavégzés kiegészítő tevékenység, 34 százalékuk tanulóként vállal futárkodást, további egyharmaduk (34%) pedig teljes vagy részmunkaidős munkájából származó jövedelmét egészíti ki a házhozszállítással.
Jövedelmük átlagosan fele (54%) származik a platformmunkából, és átlagban heti 23 órát dolgoznak futárként, ehhez azonban elengedhetetlen az a rugalmasság, amivel szabadon meg tudják választani a munkaidejüket és a munkaórák számát. A tanulmány azt is megállapítja, hogy a futárok többsége (69%) inkább a rugalmasságot helyezné előtérbe a fix munkaidővel szemben még akkor is, ha utóbbi akár 15 százalékkal magasabb jövedelmet eredményezne.
A rugalmasság elvesztése kevesebb munkahelyhez, alacsonyabb jövedelemhez vezet
A tanulmány szerint, ha a független platformmunkát egy kevésbé rugalmas foglalkoztatási modell váltaná, ahol a munkaidőt nem a futárok, hanem a munkát adó vállalatok határoznák meg előre, 100-150 ezer fő közötti futár lenne kénytelen feladni a kézbesítői munkát, mely idővel akár 250 000-re is emelkedhetne, ha több órát kellene dolgozniuk, mint amennyit jelenleg tudnak.
A tanulmány továbbá megállapítja, hogy Európa-szerte akár 75 ezer futár teljesen kiszorulhatna a munkából, ha a mostani keretek megváltoznának, ami akár 800 millió euró bevételkiesést jelentene a futárok számára.
Közös cél a legoptimálisabb megoldás megtalálása
Niklas Östberg, a hazánkban működő foodpanda anyavállalata, a Delivery Hero alapítója és vezérigazgatója elkötelezett híve a legoptimálisabb megoldás megtalálásának. A kutatás kapcsán azt monda, hogy az európai házhozszállítási ágazat képviselőiként együttműködnek a politikai döntéshozókkal, az érdekvédelmi szervezetekkel és a futárközösséggel. Hozzátette, biztosítják a platformalapú munkavégzésben érintettek védelmét és biztonságát, valamint méltányos díjazását anélkül, hogy veszélyeztetnék a rugalmasságot, amelyet ők a legjobban értékelnek.
Az ételkiszállítási platformok értéket teremtenek az egész gazdaság számára
Amellett, hogy több mint 375 ezer munkalehetőséget kínálnak, az ételkiszállítási platformok hozzájárulnak az európai gazdaság szélesebb értelemben vett fejlődéséhez is. 2020-ban a fogyasztók 19,4 millió megrendelést adtak le hetente Európában. Ez alapján pedig a tanulmány megállapítja, hogy 2020-ban az ételkiszállítási ökoszisztéma mintegy 20 milliárd eurós bevételt generált a futárok, a platformok és az éttermek számára az EU-ban.
Dr. Bruno Basalisco, a kutatást végző Copenhagen Economics igazgatója szerint ez az első alkalom, hogy ilyen nagyszámú futár megkérdezésével, ráadásul országokon átívelve készült kutatás a rugalmas munkavégzéssel kapcsolatos nézetekről, és arról, hogy mi történne, ha ezt korlátoznák. A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy a legtöbb futár számára a rugalmasság a legfontosabb a mindennapok során, mivel a kézbesítői munka kiegészítő tevékenységet jelent a tanulmányok vagy más munkák mellett számukra. Ha pedig ezt a rugalmasságot elvennék, azzal futárok tizezreit riasztanák el Európa-szerte a munkától, és jelentősen csökkenne ezzel a platformmunkából származó jövedelem is. Ez pedig úgy véli nemcsak őket, de a fogyasztókat, a helyi vállalkozásokat és a tágabb értelemben vett európai gazdaságot is károsítaná.
