Nem támogatják a választók a Fudan Egyetem budapesti kampuszának megépítését.
Ezzel a megállapítással indít a Republikon Intézet legújabb gyorselemzése
A reprezentatív közvélemény-kutatást a Republikon megbízásából a Závecz Research készítette: május 10-e és 15-e között ezer embert kérdeztek meg Magyarországon arról, hogy mit gondolnak a kínai Fudan Egyetem budapesti kampuszának tervéről.
A Fudan Egyetemmel kapcsolatos terveket a megkérdezettek nagy többsége ismeri, ezért a kutatók szerint a kérdés kiemelt fontossággal bír a politikai közbeszédben.
A jelenlegi tervek szerint Ferencvárosban, részben a magyar diákok számára tervezett Diákváros helyén épülhet fel a Fudan kampusza. A 440 milliárd forintosra becsült projekt jelentős része kínai hitelből valósulna meg, hogy aztán elsősorban külföldi hallgatók elitegyeteme lehessen.
A most közzétett, május közepén készült kutatásból kiderült, hogy a válaszadók 63 százaléka hallott a Fudannal kapcsolatos tervekről. A Republikon elemzése szerint ez az arány viszonylag magasnak számít, amikor ilyen típusú politikai ügyek ismertségéről van szó.
Az elemzés szerint a nagy elutasítottságért feltehetően a beruházás egyéb körülményei is okolhatók, mint például az építkezés magas ára, az a tény, hogy nagyrészt kínai hitelből valósul meg, valamint, hogy a tervek szerint kínai kivitelezőkkel és alapanyagokkal, és nem elhanyagolható tényező az sem, hogy a kínai kampusz az eredeti diákváros tervezett létesítményeitől venné el a helyet.
Politikai hovatartozást vizsgálva kiderül, hogy az ellenzéki összefogás szavazói egyértelműen ellenzik a kampusz megépülését, túlnyomó többségük, 89 százalékuk nyilatkozta ezt.
A Fidesz-KDNP szavazói esetében már nem ennyire egyértelmű a helyzet: miközben 60 százalékuk támogatja a tervet, még a kormánypárti szavazók majdnem egyharmada is elutasítja a kampusszal kapcsolatos terveket.
Az eredményekből kiderül, hogy a pártkötődéssel nem rendelkező, bizonytalan szavazók ebben a kérdésben szinte ugyanúgy gondolkodnak, mint az ellenzékiek: négyötödük (79 százalék) elutasítja a kormány tervét, eközben pedig mindössze 15 százalékuk támogatja.
Összességében tehát elmondható, hogy a kormány terve még a saját szavazóinak körében sem élvez elsöprő támogatást, olyan mértékű egyetértést, ami a legtöbb tervüket övezi; a többi társadalmi csoportban pedig egyértelműen elutasított a Fudan kampusz megépülése
– zárul az elemzés.
