Bepanaszolják a rendőrséget az ombudsmannál

A pártok konszenzussal választották Önt meg. Ezt a bizalmat jelenleg is érzi az egyes parlamenti pártok részéről?

Való igaz, hogy több mint kétharmados többséget kaptam a megválasztásomkor, ám ez nem konszenzus a pártok között, csak egy megegyezés egy személyről. Ennek pártonként különbözőek lehetnek az indokai, amelyeket én részletesen nem ismerek. Mivel a köztársasági elnök önállóan jelöli a biztosokat, ezért valószínű, hogy az államfővel kapcsolatos állásfoglalás is kifejeződik a pártok döntésében. Majtényi Lászlóval szemben az ellenzék politikai fenntartásokat fogalmazott meg, úgy vélték, bizonyos pártokhoz közelebb áll. Velem szemben ilyen kifogás nem merült fel. Voltak fenntartások, amelyek a tudományos munkámmal kapcsolatban fogalmazódtak meg, ám ezeknek nincs jelentőségük. Ráadásul nehéz lenne olyan politológust találni, aki olyan hosszú idő alatt, mint amióta én a pályán vagyok, ne mondott volna az egyes pártokról véleményt. Az idő során azonban a vélemény és a pártok is változtak. Magyarországon elvárás, hogy az ombudsman pártoktól független legyen. Nem mindenhol van egyébként így Európában, Ausztriában például a három ombudsman három párt jelöltje. De itthon ez egy követelmény, és úgy gondolom, velem szemben ezt nem lehetett ellenérvként felhozni.

Jelenleg bírja a pártok támogatását?

Ezt nehéz megmondani, az éves beszámolóm elfogadása lesz majd egy visszajelzés. De nincs is szükségem erre, mint független intézménynek. A megválasztásomhoz volt szükség a pártok beleegyezésére. Ám mivel ez az év vegyes volt – a két korábbi ombudsman kezdte, majd átmenetileg Péterfalvi Attila helyettesített a megválasztásomig – így az első értékelés nem csak engem fog minősíteni.

Szabó Máté – konszenzussal lett ombudsman (Fotó: Gáti András)

Milyen felfogás szerint állt neki a munkának? Mennyiben tervezi másként az ombudsmani tisztség betöltését, mint azt elődje tette?

Ez egy furcsa helyzet, hiszen nem egy, hanem két elődöm van: Lenkovics Barnabás általános és Takács Albert általános helyettes ombudsman személyében. Így én két különböző habitusú és gyakorlatú biztosnak vagyok az utódja, mindkettő munkáját nagyra értékelem és elfogadom, mint pozitív hagyományt. Ám az előző biztosok gyakorlatát nem kívánom lemásolni vagy azt direkt módon folytatni. Újításként szeretnék szakítani azzal az eddigi felfogással, hogy az országgyűlési biztos a hozzá fordulókat ne csak a jogairól, hanem a kötelességeiről is tájékoztassa. Úgy gondolom, ez utóbbira ott az egész államszervezet, így ezt nem kívánom folytatni.

A másik a bürokratikus hatékonyság: a sok ezer ügyet, amely hozzánk befut, a lehető leggyorsabban kell kezelni, ám a közleményeink minőségét, szellemiségét emelni kell a jogtudomány és az Alkotmánybíróság magasabb mércéi irányába. Emellett a különböző civilszervezetekkel való kommunikációt, együttműködést is szeretném hatékonyabbá tenni.

A bürokratikus hatékonyságot hogyan képzeli el, hiszen pluszforrásokat nem kapott erre?

Az osztrák ombudsmannal folytatott beszélgetésemből kiderült, hogy fele annyi munkatárssal kétszer annyi ügyet intéz, mint mi, természetesen osztrák fizetésekkel és technológiával. Tehát a hatékonyság növelése lehetséges. Az egyik útja ennek, hogy vissza kell térni az eredeti munkamódszerhez: korábban a bejövő ügyeket egy elemző osztály szűrte és adta tovább vagy utasította el hatáskör hiányában. Január elsejétől ismét bevezetjük ezt az első szűrőt, és csak ezt követően jön majd egy nagyobb vizsgálat és a szakeljárás. Ezenkívül lesz egy nemzetközi közjogi főosztály, ahol az Alkotmánybírósághoz, törvényjavaslatokhoz, nagyobb vizsgálatok anyagához az alapjogi érvelést előkészítik.

Sok személyi változás is lesz. Ez a szervezet 12 éve épült fel. Többen már nyugdíjba készülnek, helyükre kezdő, fiatal jogászokat szeretnénk felvenni, akiknek néhány évig ez érdekes tapasztalat lehet. De nem gondolom, hogy ez a hivatal egy teljes életpályát tudna nyújtani, 3-6 év után érdemes váltani. Tehát a korábbinál dinamikusabb személyzeti rotációt képzeltem el.

—-Nagy Boldizsár jó ombudsman lenne—-

A helyettes ombudsmani tisztség megszűnt, helyébe jövő nemzedékek ombudsmanját választanak majd. Vele mennyiben lesz majd közös a munka?

Magyarországon sajátos a helyzet, volt egy általános helyettes ombudsman és két szakombudsman: az adatvédelmi és a kisebbségi. Azonban mindenki egy hivatalban van, közös az infrastruktúra: a panaszfelvétel, az épület. De teljesen önállóan működnek a biztosok, egymás mellé és nem alárendelve. Az új ombudsman is egy független szakombudsman lesz, aki a környezeti ügyeket teljes mértékben át fogja venni. Ezek egyébként nem nagyszámúak nálunk, így nem fog ettől jelentősen csökkenni a mi ügyforgalmunk. De úgy gondolom, ennek az intézménynek a létrehozása meg fogja sokszorozni a panaszok, beadványok számát ezen a területen. Ez egyébként a környezetvédelmi politikának és a környezeti tudatosságnak nagyon jót fog tenni véleményem szerint.

Szabó Máté – nem mondott le a katedráról (Fotó: Gáti András)

Ön ezek szerint támogatja az új biztosi poszt létrehozását?

Teljes mértékben támogatom. Úgy gondolom, a környezetvédelem nagyon fontos témakör, amely még mindig nincs Magyarországon kellőképpen előtérbe állítva. Ez minőségi ugrás lehet, pozitív folyamatokat éleszthet. Ráadásul ötpárti konszenzus van mögötte, ami nagy dolog Magyarországon és jó üzenet. Ez egy olyan magyar intézményi újítás, ami a világ közvéleményének az érdeklődésére tart számot.

Önhöz jutottak már el információk arra vonatkozóan, hogy ki tölti majd be ezt a posztot? Önnek lenne preferált jelöltje?

Nem tudom, a köztársasági elnök jövő héten fogja a jelöltjét megnevezni. Én Nagy Boldizsár nevét olvastam, hallottam. Őt jól ismerem, véleményem szerint alkalmas a posztra. Ha őt jelölik, véleményem szerint jó esély van arra, hogy megválasszák, és nem lesznek vele szemben fenntartások.

—-Bepanaszolják a rendőrséget—-

A kinevezése óta körülbelül hányan keresték meg problémáikkal? Melyek a leggyakoribb kifogások?

Szeptember óta 3-500 megkeresés érkezett hozzánk. Az örök téma a szomszédjogok, a települések infrastruktúrájának használata. Sok bírósági ügy is idekerül, ám ez nem a mi hatáskörünk, 2001 óta az ilyen megkereséseket átirányítjuk a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez. Sok a szabadságjogokkal, elsősorban a gyülekezéssel kapcsolatos probléma, de a rendőrséggel kapcsolatban is érkeznek panaszok. Ezek száma jövőre valószínűleg csökkenni fog, mert feláll egy civil panasztestület a rendőrséggel és az Igazságügyi Rendészeti Minisztériummal együttműködve. A nagy szociális-gazdasági reformok is ügyek tömegét termelik: kórházbezárás, otthonszülés, hogy csak két példát említsek.

A gyülekezési joggal kapcsolatos felvetésekre mit tud lépni az országgyűlési jogok biztosa?

Van egy régi és jól bevált gyülekezési törvény, amely a régióban 1989-ben jó kezdeményezés volt, az ezredforduló óta azonban sokasodtak a problémák: elég a permanens gyülekezésre, a tiltakozás és ellentiltakozás egy helyen, vagy a be nem jelentett spontán demonstráció kérdését említeni. Mindenképpen változtatni, finomítani kell a törvényen, új fogalmakat kell bevezetni. Ráadásul a probléma gyökere nem is a jogszabály, hanem a végletes politikai polarizáció, amely ma Magyarországot jellemzi. Ez a fő gond. Lemaradt az élettől ez a jogszabály, ám a változtatás sem fog megoldást hozni. Mit tehet az ombudsman? Jövőre csinálunk egy vizsgálatot, egy kampányt, hogy milyen vonatkozásokban lehetne változtatni nemcsak a jogszabályon, hanem a polgári attitűdön is.

Ha jól tudom, megtartotta egyetemi tanári pozícióját is. Hogyan tudja összeegyeztetni a két feladatot?

Eddigi elődeim is mind megőrizték az egyetemi katedrájukat is. Adminisztratív felelősségét tekintve a két poszt nem hasonlítható össze. Az egyetemen nem olyan bonyolult a bürokrácia, ráadásul elég régóta csinálom ahhoz, hogy rutinszerűen működjön. Ráadásul a két intézmény két villamosmegállónyira van egymástól. Remélem, hogy elődeimhez hasonlóan én is össze tudom majd egyeztetni ezeket.