Belföld

Tőkés: az EP-ben együtt lesz Magyarország

Az államfő szerint az egyházak is hozzájárulnak az ország versenyképességének javításához. Szili Katalin határon túli egyházi vezetőkkel a nemzetpolitikai törvényről tárgyalt, Tőkés nemzetstratégiát sürgetett.

Az egyházak megoldást kínálnak a szegénység terjedésére és egyéb szociális kérdésekre, ami miatt érdemes a gondolataikat kicserélni – állapította meg Sólyom Lászlóa történelmi egyházak hazai és határon túli vezetőinek adott hagyományos adventi fogadásán.


Törvény a nemzetpolitikáról


Kiemelte, hogy az ország versenyképességének növeléséhez az egyházak szóval és tettel egyaránt hozzájárulnak, amikor a társadalmi kohéziót segítik. A köztársasági elnök megköszönte, hogy a határon túli püspökök is megjelentek a Sándor-palotában. Ez kifejezi a magyar nemzet kulturális egységét, amelyben az összes történelmi egyháznak helye van – tette hozzá.

A határon túli magyar egyházi méltóságokkal folytatott adventi találkozója után Szili Katalin elmondta: az egyházi vezetők javasolták, hogy ne csak ilyenkor, hanem év közben is folytassanak hasonló megbeszéléseket. Főleg azért, mert idén a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKSZ) elfogadta azt a nemzetpolitikai stratégiát, ami alapján jövő év szeptemberére előkészíthető egy nemzetpolitikai törvény.


Nemzetstratégia, vagy megszorítás


Ez a törvény szabályozza majd a nemzetpolitikával kapcsolatos intézményrendszert, a párbeszéd rendszerét, valamint a finanszírozás és a támogatás kérdéseit is. Tőkés László, királyhágó-melléki református püspök azt mondta, a kormányzati megszorítások miatt nemigen tudnak túllépni a protokolláris szinten. „Minden évben elmondjuk ugyanazt, minden évben megtárgyaljuk ugyanazt, azonban gyakorlati előrelépés alig van” – fogalmazott az erdélyi egyházi vezető.


Említésre méltónak nevezte ugyanakkor a nemzetpolitikai törvénytervezetet, amelyet Szili Katalin és munkacsoportja szorgalmaz. Szerinte igazán szükség lenne erre a stratégiára, mert a nemzetpolitika ma mélyponton van.


Tőkés arról is beszélt, hogy az Európai Parlamentben ezután együtt lesz a Felvidék, Erdély és „kis-Magyarország” képviselete, ugyanakkor a schengeni csatlakozással kizáródik Kárpátalja és a Délvidék. Emiatt olyan politikai akaratra van szükség, amely nemzetstratégiában gondolkodik, és nem a „megszorítások alacsony röptű politikáját folytatja” – tette hozzá.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik