175 óvodában egy-egy csoportot érintően (6 százalék), 118 óvodában (4 százalék) és 65 általános iskolában (2,5 százalék) az egész intézményt érintően rendeltek el rendkívüli szünetet, továbbá 389 általános iskolában egy-két osztályt (15 százalék) és 62 általános iskolában (2 százalék) a teljes intézményt érintően digitális tanrendet – a legfrissebb, pénteki tájékoztatás szerint ez a helyzet jellemzi a jelenleg is nyitva tartó magyar oktatási intézményeket.
A középiskolákban tavaly november 11. óta digitális oktatás van érvényben, az általános iskolák és óvodák azonban azóta is az eddigi eljárásrend szerint működnek tovább. A harmadik hullám megjelenése nemcsak a fertőzöttek számának rohamos emelkedésében mutatkozik meg, hanem az oktatási intézményekben alkalmazott szigorítások számának növekedésében is.
Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár legutóbb február 9-én ismertette az intézményekben elrendelt járványügyi intézkedéseket, ekkor 73 óvodában és 115 iskolában volt rendkívüli szünet. (Összehasonlításképp: január 19-én még csak 42 óvoda és 79 általános iskola volt érintett.) Az Emmi hétfői tájékoztatásában már azt közölte, hogy 159 óvodában van rendkívüli szünet a járvány miatt, és 250 iskolában rendeltek el digitális oktatást.
A kormányzati adatközlés ebben a kérdéskörben is meglehetősen furcsán működik, hiszen amíg tavaly év végéig a központi tájékoztató portálon minden nap közzétették, jelenleg épp hány intézményt érint a fertőzés, idén már csak akkor kerültek elő ezek a statisztikák, amikor Maruzsa Zoltán is jelen volt az operatív törzs sajtótájékoztatóján. Egészen a múlt hét szerdáig, amikor újra bekerültek az adatok a napi jelentésbe, és azóta is minden nap szerepelnek benne.
Nem véletlen, hogy a napokban egyre több olyan iskoláról hallani, ahol a járvány miatt a bezárás mellett döntöttek. A Budapest XIII. kerületi Gárdonyi Géza Általános Iskolában február 23. és március 3. között rendelt el digitális oktatást az operatív törzs, a hivatalos tájékoztatás szerint azért, mert „kontaktszemélyként történő érintettség miatt 65 tanuló részére rendelt el karantént a járványügyi hatóság”. Lapunk úgy tudja, hogy az intézményvezető által küldött levélből az derült ki, a fertőzöttek száma nem kiugró az iskolában, a hiányzóké viszont igen, azaz vélhetően sok szülő a fertőzéstől félve inkább otthont tartja a gyermekét.
A XVIII. kerületben található Kassai Utcai Általános Iskola pénteken közölte, hogy a tanévből még hátralévő tanítás nélküli munkanapokat átcsoportosítják a kialakult járványügyi helyzet miatt, így március 1–5. között nem lesz oktatás az iskolában, még digitális formában sem.
Látható továbbá, hogy az iskolákban újabb és újabb módszerekkel igyekeznek gátat szabni annak, hogy a fertőzés elszabadulhasson. A debreceni Benedek Elek Általános Iskolában önkéntes alapon tesztelnék a diákokat és a tanárokat, ha az intézményben megjelenne a koronavírus. A kezdeményezés egyébként az operatív törzshöz köthető, így akarnak tájékozódni arról, hogy az iskolai tesztelések milyen eredményt mutatnak. Hasonló akció várható egyébként Szabolcs-Szatmár-Bereg és Győr-Moson-Sopron megyében is.
Az intézményhálózatba is berobbant a fertőzés
– közölte meglehetősen drámai hangvételű posztjában a minap Balassagyarmat polgármestere. Csach Gábor tételesen felsorolta a településen található óvodák és általános iskolák helyzetét, és a bejegyzés arról árulkodik, hogy számos pedagógusnál és diáknál diagnosztizálták a fertőzést.
Ennek fényében arra kérte a szülőket, hogy aki meg tudja oldani az otthoni felügyeletet, egy-két hétig ne vigye a gyermekét se bölcsődébe, se óvodába, se iskolába. Iskolai igazolásként elfogadják az úgynevezett „szülői féltés” okot.
Mindeközben a mai napig kerülnek nyilvánosságra olyan esetek, amelyek arra engednek következtetni, hogy hiába van jelen a vírus az országban egy éve, az iskolákra nézve továbbra sem létezik egyértelmű protokoll, mi a teendő, ha megjelenik a fertőzés az intézményben.
A budapesti Bakáts Téri Ének-Zenei Általános Iskolában például a szülőket először arról tájékoztatták, hogy rendkívüli szünet, majd digitális munkarend lép életbe, néhány órával később viszont már közölték: mégsem lesz digitális oktatás, noha több iskolai dolgozónak is pozitív lett a koronavírustesztje.
Tudomásunk van arról: egy Hajdú-Bihar megyei tankerületi igazgató egyszerűen nem adta le azt a jelentést, amely alapján a Nemzeti Népegészségügyi Központ meghozhatná azt a döntést, hogy bezárja az intézményt vagy távoktatást rendeljen el, miközben három pedagógus és két oktatást segítő is elkapta a fertőzést
– mondta Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a 24.hu-nak, példaként szemléltetve, hogy nem egyedi eset a járvány kaotikus kezelése egy-egy iskolában.
A PSZ elnöke arról is beszélt, hogy mivel az iskolák saját hatáskörben nem dönthetnek egy esetleges bezárásról vagy digitális oktatásra való átállásról, a hosszú és bonyolult eljárásrend csak a járvány további elszabadulásának kedvez. „A vírus nem áll engedelmesen a sarokban, arra várva, hogy döntések szülessenek”, fogalmazott.
A szakszervezet régóta szeretné, hogy az intézményvezetőknek legyen lehetősége azonnali szünetet elrendelni, közösen döntve az iskolába járó gyerekek szüleivel. Hozzátette, tud olyan igazgatóról, aki végül saját hatáskörben intézkedett, mert azt mondta, nem érdeklik a következmények, nem hajlandó veszélyeztetni sem a diákok, sem a pedagógusok egészségét.
Az iskoláknak egyébként van lehetősége néhány nap tanítási szünetet felhasználni a tanév során – így tett a fentebb említett Kassai Utcai Általános Iskola is –, de számos intézmény már jóval korábban kénytelen volt élni ezzel a lehetőségével.
Ha a kormány nem intézkedik, a szülők fogják a kezükbe venni az irányítást, és úgy döntenek, inkább otthon tartják a gyerekeket
– vélekedett Szabó Zsuzsa, egyúttal jelezve, hogy ez nem jelent valódi megoldást, másképp kellene ezeket a kérdéseket szabályozni, megadva az igazgatóknak az önálló döntés jogát a járványban is.
A szakszervezet szerint az egyetlen megoldást az jelentené, ha bezárnának minden általános iskolát, amint megjelenik a vírus az intézményben. A kiskorú gyerekekkel ez esetben természetesen otthon kellene maradniuk a szülőknek, akiknek a PSZ az adott időszakra 100 százalékos táppénz kifizetését tartja indokoltnak.
Szabó Zsuzsa azt mondta, „mindenki pontosan tudta, hogy a vírus terjedése nem ismeri a határokat”, így várható volt, hogy miután például Szlovákiában és Ausztriában is így berobbant a járvány az utóbbi hetekben, hazánk sem ússza meg könnyebben.
Az elnök megjegyezte, hogy ez a szám vélhetően magasabb, hiszen ők csak azokról az elhunytakról értesülnek, akiknek halálát valamilyen módon jelezték, illetve sok gyászhír megjelent az iskolák honlapján is.
Ennek kapcsán az elnök megjegyezte, hiába szeretnék megtudni hónapok óta, pontosan hány pedagógus betegedett meg, illetve hunyt el a járvány következtében, nem kapnak választ közérdekű adatigényléseikre. Mindez már csak azért is különös, mert a köznevelési államtitkár nemrég azt nyilatkozta, a pedagógusok 25 százaléka regisztrált a koronavírus elleni védőoltásra, miközben a kitöltésnél nem kell megadni a foglalkozást, így csak valamiféle külön adatgyűjtés során tudhatták meg ezt a statisztikát.
Az oktatásban dolgozókat előre kell venni az oltási tervben, hiszen a veszélyeztetettségük óriási, miközben egy darab maszk és valamilyen fertőtlenítőszer jelenti számukra a védőfegyvert
– mondta a szakszervezet vezetője, hangsúlyozva, ezek az eszközök nem bizonyulnak elégségesnek egy olyan munkában, ahol a pedagógusoknak sokszor közel kell hajolniuk a kisgyerekekhez.
Mindezek fényében a PSZ szeretné, ha a kormány tudomásul venné: a pedagógusoknak – ahogyan más uniós országokban – mielőbb elsőbbséget kell kapniuk az oltásban.
