A javaslatot a liberális párt az adótörvényekhez kapcsolódóan terjeszti az Országgyűlés elé. Horn Gábor hangsúlyozta: szeretnék elérni, hogy a civil élet finanszírozásából teljes egészében vonuljon ki a politika. Az egy százalékkal bővítés a költségvetésnek nem jelent többletterhet. Annyi pénzről van szó, amennyit az állam a civil és egyházi finanszírozásra jelenleg pluszban fordít – magyarázta Horn Gábor.
Az új rendszerrel azt szeretné elérni az SZDSZ, hogy a civilszervezetek és az egyházak az állampolgárok megszólításában legyenek érdekeltek, ne pedig abban, hogy a politikával keressék a kapcsolatokat. „Akár úgy, hogy a parlament szavaz az egyházi kiegészítésről, akár úgy, hogy a Nemzeti Civil Alapprogramban osztogatnak pénzeket” – fűzte hozzá Horn Gábor.
A liberálisok egyfajta vócserrendszer bevezetését is javasolják; ennek lényege, hogy az inaktívak is rendelkezhessenek az átlagos felajánlások mértékében. Ezzel teljessé teszik a felnőtt lakosság részvételét a civil és egyházi életben – mutatott rá Horn Gábor. Szerinte az új rendszerben azok a civilszervezetek és egyházak, amelyek közfeladatot látnak el, a továbbiakban is kapnának normatív támogatást.
Gusztos Péter azt hangsúlyozta, hogy a javaslat nem jelent forrásszűkülést az egyházaknak és a civilszervezeteknek. Hozzátette: az a lényeg, hogy nem a politika osztogat, hanem az állampolgárok rendelkeznek.
„Ha a költségvetésből még egy százalékot kapnak a civil szervezetek, ez támogatható folyamat, de semmiképpen sem támogatjuk a Nemzeti Civil Alapprogram megszüntetését” – mondta Pettkó András.
A politikus kiemelte: az NCA-ban nem politikusok osztják a pénzt, hanem a civilek választják meg saját kurátoraikat. A legnagyobb probléma, hogy a kormány nem tartja be a törvényben foglaltakat a támogatások kifizetésével kapcsolatban – tette hozzá.
Petkó András szerint a hibákat nem az alap megszüntetésével kellene kijavítani.
