Belföld

Nemsokára újabb nemzeti konzultációt indít a kormány, most a korlátozások feloldásáról

Benko Vivien Cher / MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda
Benko Vivien Cher / MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda
Ha addig fegyelmezetten tartjuk a szabályokat, akkor április elején már szabadabban élhetünk – ebben bízik Orbán. A legkisebb vállalkozások 0 százalékos, 10 millió forintos, 3 évig moratóriumos hitelt kaphatnak. Újabb iparágak átalakításának megy neki a kormány.

Úgy tervezik, hogy február közepén indítanak újabb konzultációt a nyitás kérdéseiről – jelentette be Orbán Viktor kormányfő, amikor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén vett részt. A miniszterelnök kicsit homályosan fogalmazott, egyszer márciust, egyszer pedig áprilist mondott arra vonatkozóan, hogy mikor jöhet szóba a korlátozások feloldása, enyhítése. (A korlátozások egyelőre március 1-jéig szólnak, de már kétszer meghosszabbította azokat a kormány.)

Ha addig fegyelmezetten tartjuk a szabályokat, akkor április elején már szabadabban élhetünk – ebben bízik Orbán.

A következő évek gazdasági sikere összefügg a nyitással, a korlátozások feloldásával. A vakcina széleskörű alkalmazása fogja megnyitni a gazdaságot széles körben, ismételte. Azt is mondta, hogy a vakcinakérdés nem politikai kérdés a magyar kormány számára. Használnak amerikait, angolt, kínait és oroszt is.

Egyetlen új döntésről számolt be. Új hitelkonstrukciót vezetnek be: 10 évre 10 millió forint erejéig 0 százalékos hitelt kaphatnak majd  hároméves moratóriummal a kisebb vállalkozások, hogy újrainduljanak.

A gazdaság újraindításának három szakaszát vázolta a miniszterelnök.

  • Az első januártól március végéig tart, ebben például lakásfelújtást támogatják, plusz egyheti nyugdíjat adnak, a 25 év alattiak személyijövedelemadó-mentességet kapnak.
  • Áprilistól indul a második szakasz: 1500 milliárd forintot felemésztő felsőoktatási program lesz, átalakítják az egyetemeket.
  • Ha ezen túl vagyunk, akkor júliustól új szakasz kezdődik: nagy fejlesztések korszaka, például zöld gazdaság, körforgásos gazdaság, digitalizáció – sorolta. Új, 8-10 évre szóló agrárstratégiáját is ekkor fogják bejelenteni.

Úgy fest, újabb iparágak átalakításának durálja neki magát a kormányzat.

2010-ben azt a célt tűzték ki, hogy négy iparágban a magyar tulajdon aránya legyen legalább 50 százalék. Az energetikában, bankszektorban, médiában elérték a céljukat. De a bolti kiskereskedelemben nem, ezt sajnálja Orbán. Most pedig azt pedzegette, hogy az információ- és kommunikációs iparágban, az építőiparban, és a vasúti kötöttpályás járműgyártásban is, 50 százalék fölé akarná emelni a magyar tulajdon arányát a következő tíz éven belül.

Megverette saját vállát

Orbán elégedett volt saját kormánya teljesítményével. Értékelte a tavalyi évet. Nem tudta ledönteni a válság a magyar gazdaságot, mert jó állapotban voltunk, de nagy gyomrost adott neki – fogalmazott a kormányfő. Olyan intézkedéseket sorolt, mint hogy bértámogatást nyújtottak, felére csökkentették az iparűzési adót, elengedtek pár hónapon át munkáltatói járulékokat. Arról nem tett említést, hogy a bértámogatás Budapesten és Pest megyében nagyon nehezen, hosszú várakozás után jutott el a cégekhez tavaly, idén is a vendéglátósok panaszkodtak, a munkanélküliek pedig szintén a fővárosban és Pest megyében hónapokkal az igénylés után jutottak csak hozzá a járandóságukhoz a kormányhivatalok lassúsága miatt, az iparűzési adó lefelezése pedig főként az ellenzéki vezetésű nagyvárosoknak fáj.

Decemberben ugyanannyian dolgoztak Magyarországon, mint egy évvel korábban, a válság előtt, ez jól mutatja, hogy a védekezés elérte a célját, a munkahelyek megmaradtak – büszkélkedett a miniszterelnök. Több mint 4,5 millió magyar dolgozik, munkából tartja el magát.

Nagyon jól teljesített az ország, fűzte hozzá, a harmadik legalacsonyabb a munkanélküliségi arány az EU-ban.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik