Közélet

„Nem lepődtem meg azon, hogyan bánt velem az állam, de azért szarul esett”

A koronavírus-járvány második hulláma az elbocsátásoknál is újabb hullámot generál, de a tavasszal álláskeresési járadékot igénylők kálváriája olykor még az őszre sem zárult le.

Miután a koronavírus-járvány második hullámában a kormány korlátozásokat vezetett be, több szektorban megállt az élet, újabb elbocsátások kezdődnek. Most azonban már kevesebb tartalékkal rendelkezhetnek azok, akiket elküldenek a cégek, mint az első hullámban érintettek, ezért még fontosabb lenne a gyors állami segítség. Ebben viszont az intézményrendszer már az első hullámban sem remekelt.

Akkor több extrém esetről is beszámoltunk. Noha az igény beadásától számítva 8 nap alatt el kellene bírálni az álláskeresési járadékra jelentkező kérelmét, Budapesten és Pest megyében jellemzően egy másik pályára állították az ügyintézést a kormányhivatali dolgozók, így pedig 60 nap alatt hoztak határozatot. Sőt, megesett, hogy ennyi idő alatt sem, illetve sokszor a pénz utalása további heteket csúszott. Az általunk ismert leghosszabb ügy Tamásé volt, az ő igénylését a kérelmének beadásától számítva a századik napon bírálta el a kormányhivatal, és az állásának elvesztése utáni 110. napon kapott segítséget. Akkor, amikorra már szerzett magának egy másik munkahelyet.

Van, akinek a kálváriája azonban ennél is hosszabban húzódott, olvasóink nemrég keresték meg lapunkat azzal, milyen hosszú procedúrában volt részük. Sára egy dizájnerékszereket árusító boltban dolgozott a fővárosban, március végén mondtak fel neki. A kilépő papírjait azonban csak egy hónappal később kapta meg a volt munkáltatójától, ő pedig május 11-én jelezte elektronikusan a kormányhivatalnak, hogy állástalan lett, és igényelte a járadékot. Sokáig semmiféle reakció nem érkezett a hivataltól, hiába próbálta őket elérni, aztán augusztus közepén sikerült beszélnie a kormányhivatali ügyintézővel, és azzal rázták le, hogy előreveszik. Három hónappal a kérelme beadása után. Eltelt további két hét, aztán szeptember elején felhívták Sárát a hivatalból, hogy bizonyos okmányairól küldjön másolatot – pedig erre elvileg nem az amúgy 60 napos határidejű ügyintézés századik napján túl kellene felhívni a kérelmező figyelmét, hanem a folyamat elején.

Újabb két hét múlva keresték, hogy adja meg az okmányainak másolatát – azt, amit két hete ő elküldött. Aztán pár napra rá, szeptember 21-i dátummal kapott egy levelet, hogy az utolsó előtti munkahelyéről származó papírokat is juttassa el a munkaügyi hivatalnak számára. (A két munkahelye között pár hónap eltelt, de akkor nem kért munkanélküli segélyt, a legutóbbi helyén pedig durván másfél évet volt alkalmazásban.) Egy hét türelmet kért, mivel a cég könyvelője épp szabadságon volt.

Az ügyintézést 135 napja húzó kormányhivatal szeptember 23-i dátummal határozatot hozott, amelyben megállapították, hogy Sára jogosult az álláskeresési járadékra a május 11. és június vége közötti időszakra. Egyúttal kérték, hogy menjen be a munkaügyi központba.

Már csak öt napot kellett várnia, szeptember 28-án meg is érkezett a járadék, 140 nappal az után, hogy jelezte munkahelyének elveszítését az államnak, és fél évvel az állás megszűnése után.

Mire fizetem én az adókat? Mire fizettem a munkaerő-piaci járulékot? Nem lepődtem meg azon, hogyan bánt velem az állam, de azért szarul esett. Mire fizetjük az állami alkalmazottakat, mire fizetjük az adókat?

Szerencséjére a vállalkozóként dolgozó párja tele van megrendelésekkel. Sára most egy saját vállalkozás beindításán gondolkodik.

Mivel jócskán a 60 napos elbírálási időn túl született meg Sára esetében a határozat, a nőnek 10 ezer forint fájdalomdíj is jár. De hogy ezt neki kell-e külön kérnie a kormányhivataltól, vagy az intézmény maga utalja a pénzt, a fővárosi kormányhivatal lapunk kérdésére nem árulta el. Ahogyan azt sem, hogy március óta hány ilyen eset volt. Az álláskeresési ügyekben olykor a Miniszterelnökség is szokott kommunikálni, de most egyetlen kérdésünkre sem válaszoltak.

Hol késik a jussom?

Nem járt sokkal jobban Réka sem. Neki április közepén szűnt meg a munkaviszonya, szintén Budapesten lakik, de a kilépő papírjait ő is csak bő egy hónappal később kapta meg. Amikor kézhez vette a dokumentumokat, május 26-án be is jelentette, hogy elveszítette az állását. Július végén érkezett meg a határozat, hogy 90 napra jogosult az álláskeresési járadékra. Mivel augusztus 11-éig egy fillért nem látott abból, érdeklődött, hogy hol késik a pénz. Az a pénz, ami jogosan jár neki, hiszen rendben fizette a munkaerő-piaci járulékot. Két napra rá jött meg az utalás, de az augusztus 23-ig bezárólag őt megillető, tört havi járadéknak se híre, se hamva nem volt még szeptember közepén sem.

Ezért szeptember 21-én levelet írt a munkaügyi központnak, hol késik a jussa. Egy hétre rá arról tájékoztatták, hogy felfüggesztették a járandóságát, mivel nem jelent meg a munkaügyi központban. Erről a határozatban egy szó sem volt – mondta Réka, és a lapunk által megismert határozat valóban nem utal arra, hogy mikor kellene bemennie a munkaügyi központba. Az kerülte el Réka figyelmét, hogy a határozattal egy időben kiküldött kiskönyvbe írta az ügyintéző a megjelenés időpontját, ami a járadékra való jogosultság utolsó napja utáni nap volt.

Réka nem volt rest, már másnap felkereste a munkaügyi központot, hogy eleget tegyen a kérésnek. Kígyózó sorban várakoztak az emberek egymás mögött, maszkban kint az udvaron a 13 fokban, mivel csak egyenként engedik be az ügyfeleket.

Mikor bejutottam, az ügyintéző elvette a kiskönyvemet, majd azt mondta, hogy egy hét múlva, jövő kedden menjek vissza újra a kiskönyvért, ugyanis nincs bent az a kollégája, aki ezzel foglalkozik.

Egy hét múlva újra bement a kiskönyvéért. A fennmaradó összeget végül megkapta.

Réka esete kísértetiesen hasonlít annak a férfiéra, aki az RTL Klubnak nyilatkozott még október elején: ő majdnem három hónapot várt az első kifizetésre, ám a második már nem érkezett meg a számlájára. Kiderült, a második hónapban esedékes járadékot azért nem kapta meg, mert nem ment be személyesen a hivatalba. A kormányhivatal szerint a személyes megjelenés az ügyfél megismerése miatt fontos, illetve azért, mert így a hatóság állást is fel tud ajánlani. A férfi bement, ám hiába, mert nem volt bent az ügyintéző. Elmondása szerint május vége óta semmilyen állásajánlatot nem kapott.

Hogyan készült fel az államigazgatás a második hullámra?

Az egyértelműen megfigyelhető volt az első hullám alatt, hogy a fővárosban vagy Pest megyében lakó, munkájukat elveszítők kérelmét bírálták el nagyon vontatottan, vidéken flottabbul ment az ügyintézés. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az újrainduló leépítési hullám miatt Budapesten konkrétan mit tett annak érdekében a kormányhivatal, illetve a kormányzat, hogy ne ismétlődjön meg a tavaszi-nyári lassúság. Azonban a kormányhivatal azt a már tavasszal is megküldött egyenválaszt adta kérdésünkre, miszerint a fővárosi kormányhivatalának kerületi hivatalaiban „folyamatos az álláskeresők nyilvántartásba vétele és kérelmeik feldolgozása. A kormányhivatal a munkaerő átcsoportosításával és a munkafolyamatok optimalizálásával igyekszik hatékonyabbá tenni az ügyintézést.”

Azt a kérdésünket megkerülték, hogy még mindig előfordul-e többször, hogy a hatvanadik nap körül vagy azon túl születik meg a határozat.

15 éve dolgozom, egyszer lett volna szükségem az állami segítségre, de nem kaptam

Attila június elején lett munkanélküli. Szeptember elején levelet írt a hivatalnak, mert addig – vagyis közel három hónap alatt – nem bírálták el az álláskeresési járadék iránti kérelmét.

 

Ezúton szeretném megköszönni, hogy a járványhelyzet idején a segítségemre sietett!

Ezúton szeretném megköszönni, hogy a küldött érdeklődő e-mailjeimre további türelmet kért, és a telefont nem vették fel, ami miatt én kérek elnézést utólag is, hogy zavarni mertem.

Ezúton szeretném megköszönni, hogy 3 órát állhattam sorba egy fülledt augusztusi napon a hivatal előtt fegyelmezetten, hogy érdeklődhessek a kérelmem felől, de csak a recepcióig juthattam, ahol felvettek egy ún. S.O.S. listára, mondván 2 hét múlva küldik a határozatot. (Nem küldték.)

Ezúton szeretném megköszönni a levelét, melyben felhívta a figyelmemet, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot azért ne felejtsem el befizetni, mivel már nem vagyok biztosított. (Külön hálás köszönet a szép sárga csekkekért!)

Ezúton szeretném megköszönni, hogy 15 év folyamatos munkaviszony után egyszer lett volna szükségem a segítségére, de helyette kijózanító pofont adott inkább, jelezvén: „TE, ÍGY, EBBEN A FORMÁBAN MÁR TEHER VAGY SZÁMOMRA!”

Ezúton szeretném megköszönni, hogy nem kellett csalódnom.

 

Attila szeptember elején újra munkába állt. Ezt azonnal jelentette (pedig lenne rá 15 napja.) Amikor pár napra rá újabb levelet írt a meg sem született határozata miatt a kormányhivatalnak, csodák csodájára aznap délután megjött a határozat. A beadás után durván három hónappal.

Kiemelt kép: Getty Images

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.