Belföld koronavírus

Úgy jött be hétfőn az egyik dolgozó, hogy három napja nem evett

Egy néhány száz főt foglalkoztató, magyar tulajdonú, budapesti központú autóipari cégnél május 5-én igényelték az összes alkalmazottra az állami bértámogatást, és bár ott sem volt gyors az elbírálás – ahogyan arra több fővárosi vállalkozásnál panaszkodtak –, május végén némi telefonálgatás után megkapták a határozatot arról, hogy a kérelmüket elfogadták. Okkal gondolhatták, hogy a dolgozók június 12-ig megkapják számlájukra az államkincstártól a bértámogatást. (A juttatást közvetlenül az alkalmazottaknak utalja az állam.) A cég, ahogy szokta, kifizette 8-áig a bért, noha a forgalom durva visszaesése miatt kénytelenek voltak a felére visszavenni a dolgozók munkaidejét és ezért a bérüket is.

A bértámogatás azonban csak nem akart megérkezni – mesélte el a 24.hu-nak a cég egyik munkatársa. Morgolódtak a munkások, mert még június 23-án sem érkezett meg egy fillér sem az államtól hozzájuk, ezért a cég illetékese felhívta az államkincstárat, hogy hol késik a támogatás. Azzal nyugtatták, hogy 25-éig mindenki megkapja a juttatást.

De június 25-éig is csupán a dolgozók tizedének a számlájára érkezett meg az ígért állami segítség. Még a múlt hét elején is voltak néhányan, akik még mindig nem kapták meg a májusra vonatkozó összeget. Eközben a cég már a július elején esedékes, a júniusi munka utáni bért is kifizette az alkalmazottaknak.

Az alkalmazottak jelentős részének az alapbére minimálbér vagy ahhoz közeli, ezért nekik komoly érvágás volt a keresetük lefelezése. Az állam azt ígérte, hogy a kieső rész 70 százalékát (de legfeljebb nettó 75 ezer forintot) kipótolja, ám mivel ez hetekig nem történt meg, sokan türelmetlenné váltak, csalódtak.

Volt, aki múlt hétfőn úgy jött dolgozni, hogy három napja nem evett

– elevenítette fel a cég dolgozója.

Amikor rákérdezett a cég a kincstárnál, hogy a júniusi bértámogatás már időben érkezik-e, nem kaptak erre határozott igent.

A kálvária után a cég vezetése úgy döntött, hagyja az állami bértámogatást, a júliusi munka után már nem kér. Inkább visszaemeli a dolgozók alapbérét a 8 órás munkaviszonynak megfelelő szintre, annak ellenére is, hogy a forgalom csak kissé növekszik. Mert ha az alkalmazottaknak az állam az ígéretek ellenére nem pótolja ki a csökkentett fizetésüket, akkor egy részük elkezd utánanézni más vagy alkalmi munkáknak, aztán egyszer csak nem mennek be dolgozni. Ezért kénytelen veszteséget vállalni a cég azért, hogy a munkásait meg tudja tartani.

Egy másik, filmtechnikai eszközök bérbeadásával és szervizelésével foglalkozó, fővárosi, közel 30 főt foglalkoztató cégnél május elején adták be a bértámogatás iránti kérelmet. Abban a hónapban nem bírálták el, áttolódott júniusra. A cégtől a csökkentett fizetés (negyedére kellett vágni) időben megérkezett, de az állami kiegészítésre sokat kellett várni, csak június 19. tájékán érkezett meg – mesélte az egyik alkalmazott lapunknak.

Egy harmadik, reklámajándékokat árusító budapesti cégnél előbb heteket késett a május elején beadott bértámogatási kérelem elbírálása, aztán néhány nap késéssel ugyan, de június 15. körül megérkezett a dolgozók számlájára az állami bértámogatás. Most július 16. van, de az e havi, amelynek 10-én itt kellene lennie a számlánkon, nem jött még meg – osztotta meg lapunkkal a cég egyik dolgozója.

Megkerestük az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, valamint az államkincstárat a fent ismertetett esetek kapcsán, cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik