Belföld

Orbán Szlovéniában

A kisebbségekről és az uniós tapasztalatokról tárgyalt vasárnap Szlovéniában - a magyar határ közelében fekvő Csentén - Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Lojze Peterle európai parlamenti képviselő, az október végi szlovén köztársaságielnök-választáson legesélyesebbnek tartott jelölt.

A két politikus e témákról a szlovéniai magyar kisebbség képviselőinek jelenlétében folytatott eszmecserét.
„Az a reményünk, hogy olyan köztársasági elnököt választanak az itt élők, akivel Magyarország feltétlen bizalmi viszonyt tud kiépíteni” – mondta Orbán Viktor Csentén (Centiba), ahova – a magyar határhoz közeli Lendva mellett fekvő szőlőhegyre – szlovén tárgyalópartnere meghívásának eleget téve látogatott el munkaebédre.

A szűk körű megbeszélést követően Orbán Viktor elmondta: történelmi gesztusként emlékezik vissza arra, hogy meghívója még szlovén miniszterelnökként Magyarországra látogatott elsőként. A Fidesz elnöke hozzátette: a szomszédos országok közül Magyarországnak egyébként is Szlovéniával a leginkább konfliktusmentes a viszonya. Ez pedig nemcsak a két országban élő kisebbségek szempontjából, hanem európai uniós tagságunk okán is kiemelkedő.

„Fontos, hogy a mindenkori szlovén és magyar politika a feltétlen bizalom hangján tudjon tárgyalni” – mondta Orbán, hozzáfűzve: nem az Európai Néppárt alelnökeként jött tárgyalni és támogatni a jelöltet, hanem magyar állampolgárként.
A szlovén közvélemény-kutatások alapján az október 31-i köztársaságielnök-választás legesélyesebbnek tartott jelöltjét elismert, megbecsült és európai dimenziójú személyiségként méltatta a magyar politikus.

Lojze Peterle örömét fejezte ki, hogy Magyarország és Szlovénia között kiváló a viszony, és már Antall József miniszterelnöksége idején rendezték a nemzetiségek helyzetét. Fontosnak tartotta ugyanakkor, hogy az eddiginél gyakoribb találkozók legyenek a két ország vezetői között. „Vannak gazdasági ügyek, kulturális kérdések, amelyekről érdemes beszélni, és ez a nyitott határokkal még könnyebb lesz” – fogalmazott Peterle, kitérve arra is, hogy az Európai Unióban a magyar és a szlovén képviselők megértik a nemzetiségi problémákat.

Peterle kifejtette: a nemzetiségeknek mindig meg kell adni azokat a jogokat, amelyeket az uniós törvények is megadnak, de elsősorban „nagyon jó szomszédoknak kell lennünk”. A nemzetiségi ügyekben pedig nem lehetnek pénzügyi problémák, a törvényileg előírt jogokat muszáj biztosítani a mindennapi életben – fűzte hozzá.

A nemzetiségi kérdéseket minden országnak magának kell megoldania, hogy ne kelljen az anyanemzethez fordulnia segítségért. A Szlovéniában most formálódó regionális törvénynek is biztosítania kell, hogy ne csorbuljanak a nemzetiségek jogai – fogalmazott a szlovén politikus.

Az MTI kérdésére Orbán Viktor elmondta: a szlovéniai magyarság helyzetét európai példának tartja. „Budapestnek nincs más dolga, mint meghallgatni a felvetéseket, és ha kell, támogatni azokat” – tette hozzá. A magyaroknak pozitív képe van a szlovénekről, „megbízható úriemberek nemzete, akikkel együtt lehet élni” – összegezte a Fidesz elnöke. Orbán emlékeztetett arra, hogy a Fidesz kormányzása idején még az volt a két nagy párt által is támogatott elképzelés, hogy Szlovéniával együtt csatlakozunk 2007-ben az euróövezethez. „Azóta Szlovénia bent van, mi pedig már időpontot sem tudunk mondani” – fogalmazott.

Egy másik kérdés kapcsán a Fidesz elnöke kifejtette: aggasztónak tartja, hogy fogy a muravidéki magyarság, de ez a probléma sajnos nem csak itt jelentkezik, hanem az anyaországban, de Erdélyben és a Felvidéken is. „Ez a kárpát-medencei magyarság legnagyobb problémája”, ami most kissé háttérbe szorul a magyarországi gazdasági válság mellett – mondta a Fidesz elnöke.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik