A fejlesztési tervvel kapcsolatban a bizottságnak csak tudomásulvételi joga van. A tárgyalások során a bizottság az unió átfogó céljainak való megfelelést vizsgálja, különös tekintettel a klímaváltozásra, valamint az esélyegyenlőség érvényesülésére. Az Európai Bizottság által megvitatni javasolt kérdések között szerepel például a környezetvédelmi és a közlekedési ráfordítások arányának esetleges módosítása, vagy a versenyképességi célú források további növelése. További feladat az addicionalitás kérdésének szakértői szinten történő tisztázása.
Elégedett az uniós igazgató
A kormány célja az, hogy a magyar célkitűzéseket az uniós elvárásokkal összeegyeztesse, nemzeti érdekeinket messzemenőkig képviselje, érvényesítse. A bizottság regionális politikáért felelős igazgatója, Alejandro Checchi Lang január közepén tett budapesti látogatását követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a bizottság elégedett azzal, ahogyan Magyarország igénybe kívánja venni az európai uniós támogatásokat, a benyújtott stratégia megalapozott. Hangsúlyozta, hogy Magyarország az elsők között adta be a nemzeti fejlesztési tervét és az operatív programokat, így az elsők között lehet a kohéziós forrásokat lehívó országok között is.
Ez a folyamat része a hivatalos eljárásnak, beleillik abba a tárgyalási menetrendbe, amely szerint az Új Magyarország Fejlesztési Terv tudomásul vétele áprilisig, az Operatív Programok elfogadása júniusig megtörténik.
Részt vehet-e a gázai rendezésben Magyarország?
A gázai béketerv egyik fontos eleme a nemzetközi stabilizációs haderő (ISF) létrehozása. Ebben csak olyan államok juthatnak szerephez, amelyeket mind Izrael, mind az USA elfogad. Magyarország ilyen állam – kérdés, hogy szerepet és felelősséget akarunk-e vállalni valamilyen módon a palesztin kérdés rendezésében.
