A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról
Az indoklás szerint nemzeti érdek a közpénzekre benyújtott pályázatok védelme, mivel „az államháztartásból, az Európai Uniótól származó forrásokból és számos nemzetközi megállapodásból juttatott támogatásból származó források biztosítják a magyar gazdaság fejlődését, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését, a civil szervezetek működését”. Mint a javaslat fogalmaz, sem a döntés előkészítése, sem a döntés meghozatala során nem fordulhat elő, hogy illetéktelen magánérdekek veszélyeztessék a támogatás céljának megvalósulását. Ennek érdekében a törvényjavaslat széleskörű kizárási szabályokat tartalmaz: nem pályázhat, támogatásban nem részesülhet az állami vezető, a regionális fejlesztési tanács elnöke, a fejlesztési ügynökség vezetője, a döntéselőkészítésben közreműködő személy, illetve maga a döntéshozó. Az érintettek hozzátartozói és gazdasági érdekeltségük is a kizárt körbe tartoznak.
A civil szféra és a politika éles elválasztása érdekében ráadásul öt évre kizárják az államháztartásból, uniós forrásból vagy nemzetközi megállapodás alapján nyújtott nem normatív támogatásokból azokat a társadalmi szervezeteket, egyházakat, szakszervezeteket és alapítványokat, amelyek párttal együttműködési megállapodást kötöttek, közös jelöltet állítottak, vagy – időkorlát nélkül – amelyek képviseleti szervében párt országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati képviselői ülnek.
Az átláthatóság miatt a javaslat szerint valamennyi pályázatot egy központi honlapon közzé kell tenni a nyertesek és a nyert összeg megjelölésével. Aki pedig megszegi az összeférhetetlenségi szabályt, annak a támogatás egészét késedelmi pótlékkal együtt kell visszafizetnie, és büntetésül két évig más támogatást sem szerezhet.
A pártfinanszírozás átláthatóságáról
A törvényjavaslat indoklása szerint a jelenlegi párt- és kampányfinanszírozási rendszer nem teszi lehetővé a választási törvény betartását, ezért van szükség módosításra. A tervezet a pártok számviteli kötelezettségének megteremtésével világos és átlátható kereteket kíván teremteni a pártfinanszírozás ellenőrzéséhez, mindenekelőtt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzési jogosítványainak erősítésével. Az ÁSZ a javaslat szerint például a pártok gazdálkodásának, a választási kampány finanszírozásának szabálytalansága esetén olyan szankciókkal is élhet, amely akár a pártok megszűnését is eredményezheti. Nagyobb szerepet kapna a nyilvánosság kontrollja is: a pártok választási kampány-költségvetését kötelező lenne nyilvánosságra hozni. a joggyakorlás törvényességét erősíti.
A választás évében utólag, a választási eredmény alapján egyszeri, jelentősebb központi költségvetési támogatást kaphatnak a pártok. Ugyancsak a kampánypénzekkel való visszaélések ellen hatna az a rendelkezés, amely szerint a főbb kampánykiadások ellenértékét csak egy nyilvános forgalmú kampányszámláról lehetne elutalni. A javaslat ugyanakkor jelentősen megemelné a pártok állami támogatását jelentősen megemeli, ám adományokat csak természetes személyektől fogadhatnának el.
A képviselők javadalmazásáról
A javaslat szerint a képviselői mandátummal a polgármesteri és alpolgármesteri, valamint megyei közgyűlési elnöki és alelnöki tisztség betöltése is összeférhetetlenné válik. A képviselőket a tervezet kötelezné rendszeres vagyongyarapodásának vizsgálatán felül az szja-bevallásuk nyilvánossá tételét is.
Az új jogszabály ezen felül – ha elfogadják – felülvizsgálná a képviselők javadalmazásának rendszerét: a honatyáknak is számlát kéne hozniuk költéseikről, ráadásul a plusz jutttások is adókötelessé válnának.
A vagyonnyilatkozat-tételről
A Draskovics Tibor által benyújtott törvényjavaslat szerint a nyilvános vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek esetében a hatályos szabályozás nem igényel alapvető átalakítást. Javaslata így a nem nyilvános vagyonnyilatkozatok szabályait hozná összhangba a nyilvánosakéval.
A tervezet szerint a nyilatkozattétel gyakorisága csökkenne, a kötelezettek adminisztratív terhei érdemben enyhülnek, megszűnik az önálló hozzátartozói vagyonnyilatkozat és a vagyonnyilatkozatok központi kezelése, az ellenőrzést pedig vagyonosodási vizsgálat keretében az állami adóhatóság végezné.
Az állami vezetők javadalmazásáról
A kormány által benyújtott javaslat az állami vezetők vagyonosodásához kapcsolódó személyi garanciák körét bővítené ki, megteremtve a kötelező vagyonosodási vizsgálat jogintézményét és nyilvánossá téve az állami vezetők személyijövedelemadó-bevallását.
