Belföld

Az igazságszolgáltatás hátbatámadása?

Cserni János bíró egyesületet kíván alapítani a bírók – az uniós alapelvekben is lefektetett – szólásszabadságának szélesítésére, az igazgatás működési zavarai leküzdésére. Ez sokakban ellenérzéseket váltott ki a bírói karban – tudósít kommentárjában az ÉS.

Az egyelőre Tisztességes Bírósági Igazgatásért Közhasznú Egyesület (Tibike) névre keresztelt szerveződés a szokásos érdekvédelmi tevékenység mellett a bírósági vezetők és vezető szervek (például az Országos Igazságszolgáltatási Tanács) munkájának figyelemmel kísérését és folyamatos kritikáját tűzte ki célul, „mert a létrehozók álláspontja szerint az igazgatás hiányosságai és működési zavarai a bírák munkakörülményeire, munkaterhének egyenetlenségére és ezzel együtt a munkavégzés színvonalára is kihatnak” – olvasható az írásban. Úgy tűnik egyébként, hogy legsürgetőbbnek a vezetés ellenőrizhetőségének megteremtését tartják.

A még létre sem hozott egyesület alapszabályának tervezetét a bíróságok belső intranetes levelezőrendszerén valamennyi bíróhoz eljuttatták. És rögtön azzal szembesültek, hogy kezdeményezésük egy másik – eddig egyetlen – érdekvédelmi szerv, a Magyar Bírói Egyesület (MBE) elnökségénél és a felsőbb szintű vezetők egy részénél sem okozott osztatlan lelkesedést.

Dr. Horváth György például, mint a Veszprém Megyei Bíróság elnöke hivatalos levelében vetette fel Cserni János bírói alkalmatlanságának – ezáltal a bírói tisztségéből való elmozdítását megalapozó körülmény – megállapítását. (Cserni különben a törvény szerint kötelező bíróvizsgálaton nemrégiben a szakmai vezetés részéről a legjobb, kiváló minősítést kapott.) Dr. Horváth azt írja: „Mindenekelőtt tiltakozom az ellen, hogy olyan nevű egyesület létrejöjjön, mint amit az említett bíró javasol (…) mert ez az elnevezés azt jelenti, hogy a múltbeli és a jelenlegi bírósági igazgatási vezetés tisztességtelen. (…) Ebben a formában a teljes magyar igazságszolgáltatás hátbatámadása, a munkahellyel való elemi szolidaritás hiányára utal. Megítélésem szerint legkevesebb etikai vétség, de elérheti a fegyelmi vétség szintjét is, így indokoltnak tartom ellene a fegyelmi eljárás kezdeményezését.”

Dr. Horváth az elnevezést pszichopatikusnak tartja, ami szerinte „felveti a bíró egészségügyi alkalmasságának kérdését”. De ezen túl még azt is mondja, „hogy a bírói közösség rekessze ki magából azt a személyt, Cserni Jánost, aki egyáltalában ilyen javaslattal él”. Szerinte ugyanis az a cél, hogy az egyesületnek bárki a tagja lehessen „annak veszélyét rejti magában, hogy az összes pervesztes fél részt kíván venni az egyesület tevékenységében”.

Magyar Bírói Egyesület elnökéhez címzett levél sorsáról még nem tudni.






Ajánlott videó

Olvasói sztorik