A magyar államháztartás hiánya fenntarthatatlanul magas, a háztartások megtakarításának zsugorodása azt jelenti, hogy az ország növekvő adósságát csak külföldi hitelekkel lehet finanszírozni – figyelmeztetett egybehangzóan az MNB két korábbi elnöke Bod Péter Ákos és Surányi György a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) csütörtöki fórumán Budapesten.
Surányi György egyetemi tanár szerint a forint 2001-2004 közötti több mint hét százalékos évi átlagos felértékelődése káros, rontja a magyar gazdaság helyzetét. A csökkenő infláció általában a gazdaság javuló állapotát tükrözi, Magyarországon azonban ezt a kedvezőnek látszó folyamatot a felértékelődő forint váltotta ki – mondta Surányi.
Szerinte az euró alkalmazása a gyakorlatban sokkal hamarabb megtörténik, mint azt az európai jegybank szeretné. Ennek oka, hogy az üzleti szektor hitelfelvételeinél máris 50 százalék feletti az euro-hitelek aránya, de hasonló tendencia érvényesül a lakosság új lakáshitel-állományában is. Ennek ellenére nem szerencsés az a jegybanki kommunikáció, amely a külföldi devizában felvett hitelek árfolyamkockázatát hangsúlyozza.
A volt jegybankelnök prognózisa szerint január-februárban a 12 havi infláció közeledni fog a 4,0 százalékhoz „és az év végére talán hármas számmal kezdődik” majd.
A forint árfolyama elszakadt a gazdaság teljesítményétől – fogalmazott Bod Péter Ákos a Magyar Gyáriparosok Szövetségének rendezvényén.
A magyar gazdaság nem kamatérzékeny, legalább 200-300 bázispontos változás kell ahhoz, hogy reagáljon, ugyanakkor nagyon érzékeny az árfolyamra – mondta Bod Péter Ákos. A kamatot eldöntheti a Monetáris Tanács, de az euró forint árfolyamát a pénz és tőkepiaci befektetők mozgatják, akik a térségbeli hozamokkal vetik össze a magyar állampapírokét.
„Mivel az egész térség Európai Uniós tagságot nyert és közeledik az euró zónához, vonzó a pénzügyi befektetők számára, ezért dől a pénz a régióba” – fogalmazott Bod Péter. Az általa idézett statisztika is alátámasztja ezt: az utóbbi 3-4 hónapban a szlovák korona árfolyama 6 százalékkal, a cseh koronáé 5-6 százalékkal, zloty árfolyama 12-14 százalékkal erősödött, miközben a forint stabil maradt. A folyamat mögött az áll, hogy a befektetők most élvezik a viszonylag magas kamatokat, majd 10 éves állampapírjuk értékét euróban kapják vissza.
A jegybank volt elnöke értéknek minősítette a 246-248 forintos euróárfolyam stabilitását, amellyel mind az exportőrök, mind az importőrök kalkulálhatnak. „Én nem bánnám, ha ez az árfolyamtartomány maradna” – jelentette ki Bod Péter. Magyarázatként elmondta: aki a forint árfolyamát gyengítené, az nem gondolta végig, hogy az exportőrök ugyan nyernének, de az MNB kénytelen lenne az inflációs célkövetés érdekében beavatkozni, amely végső soron mindenkinek többe kerülne.
Surányi az államháztartási hiánnyal kapcsolatban nem tartja szerencsésnek, hogy azt az állam szinte teljes mértében külföldről finanszírozza, bár ha nagyon alacsony a lakossági megtakarítási hajlandóság akkor nincs más választás. Ha a lakosság önkéntes megtakarítási hajlandósága magas, akkor az állam is többet költhet.
