Az európai országok levegőjének minőségét, ezen belül is a 10, illetve 2,5 mikronnál kisebb szemcseméretű szálló por koncentrációját, az Egészségügyi Világszervezet és az Európa Tanács javaslatára évek óta folyamatosan ellenőrzik. Rossz hír, hogy Közép- és Kelet-Európában, legfőképp Magyarország középső és keleti területein az adatok szerint kimagasló a különösen káros hatású, vagyis a 2,5 mikronnál kisebb szemcseméretű szennyezettség.
Dr. Losonczy György, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatója elmondta, a rossz magyar légszennyezettségi adatok utalnak arra, hogy minek köszönhető, hogy nálunk jó másfélszer-kétszer többen halnak meg kardiopulmonális megbetegedésekben (szívinfarktus, hörghurut, asztma) és tüdőrákban, mint az egyébként hasonló történelmi adottságokkal rendelkező Szlovákiában és Csehországban.
Az igazgató elmondta azt is, hogy a levegő részecskeszennyezéséhez sokféle anyag járul hozzá: szilárdak vagy folyékonyak, füst, gőz, korom és más egyéb égéstermék, de akár a szél által felkevert por, tengeri só és pollen is. A szennyezést fokozza a fa vagy széna égetése nyomán képződő füst, a kipufogógáz és másodlagos égéstermékek is.
