Január elsején lépett életbe az Európai Unió szén-dioxid-kereskedési rendszere, amely a legnagyobb kibocsátók számára teszi lehetővé a rendelkezésükre bocsátott emissziókvóták adás-vételét éghajlatvédelmi célok elérése érdekében. „Noha az EU még tavaly december végén elfogadta Magyarország nemzeti kiosztási tervét az elkövetkező három évben elosztható kvóták mennyiségére és annak ágazatok közötti megosztására vonatkozóan, ám az érintett cégek létesítményeikként eddig még nem kaptak értesítést az ingyen rendelkezésükre bocsátott mennyiségről” – mondta Persányi Miklós.
A miniszter hozzátette: az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) 236 létesítmény számára már megküldte a szükséges engedélyeket, de vannak még viták, ezért a létesítményenkénti leosztással márciusig még várni kell. Az engedélyek azonban még nem tartalmazzák a kibocsátási egységek mértékét, csak egy elismerést arról, hogy a létesítmény valóban az uniós emissziókereskedelmi irányelv alá esik és a cég képes kibocsátását követni és arról feljegyzéseket készíteni. A miniszter szerint márciusig annál is inkább várni kell, mert a kibocsátási egységekről szóló kormányrendeletet az emissziókereskedelemről szóló kerettörvény elfogadásáig nem lehet meghozni. A törvénytervezet pedig egyelőre jelenleg a parlament előtt van.
Magyarország az NKT alapján 93 millió tonna szén-dioxidnak megfelelő kvótával gazdálkodhat, amelynek 97,5 százalékát az üvegházhatásért leginkább felelős 170 cég 263 létesítménye között oszthatja szét, 2,5 százalékot pedig aukción értékesíthet. A kvóták döntő többségét a 20 megawattnál nagyobb kapacitású tüzelőberendezések, illetve olajfinomítók, a kokszolók, a vaskohászat és acéltermelés, a cement-, az üveg-, az építőanyag-gyártás és a papíripar kapják. A rendszerben uniós szinten mintegy 12 ezer cég vesz részt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
