Az Európai Unió tagállamai közül elsőként Szlovéniában deklarálták hivatalosan is, hogy vége van a koronavírus-járványnak. Számos korlátozás azonban még érvényben marad – erről is beszámoltunk a 24.hu-n a múlt heti bejelentés után.
Hétfőn megnyitottak a boltok, az óvodák és az iskolai alsóbb osztályok (az első három évfolyam) újraindulhatnak a délszláv államban. Az üzletközpontokban lévő boltok is kinyitottak, és helyreállt a tömegközlekedés is Szlovéniában.
Bár az intézkedések a magyarokat elsősorban a határok átjárhatósága miatt érinthetik, ezek – minél szélesebb kört érintő – megnyitásáról még csak tárgyal a szlovén kormány. Ez az SDS-párti miniszterelnök, Janez Jansa szombati nyilatkozatából derült ki. Kétoldalú megállapodások szükségesek ugyanis a teljes nyitáshoz, a szabad forgalomhoz. Vagyis nem elég, ha Szlovénia deklarál valamit – ez is nyilvánvalóvá vált a hangzatos csütörtöki bejelentés, a járvány végének hivatalos kihirdetése óta.
A ljubljanai kormány a múlt heti liberalizáló bejelentések ellenére a hét végén ismét szigorított egyes szabályokat.
A szlovén határrendészet hétfői nyilatkozata szerint a szlovénok például továbbra sem mehetnek különösebb indok nélkül külföldre – kivéve Horvátországot.Szlovéniában a sajtó azon aggódik, nem volt-e túl korai a döntés. Kérdés, hogy az EU állampolgárai számára való határnyitás megnövelheti-e ismét a fertőzések számát a délszláv országban. A koronavírus miatt létrehozott tudományos tanácsadó testület részéről például úgy nyilatkoztak, őket nem értesítette a kormány a határok ilyen típusú megnyitásáról.
A szlovén televízióban vasárnap este Tomaz Gantar egészségügyi miniszter elismerte, hogy a járvány végének deklarálása elsősorban politikai és nem szakmai döntés volt. Azt is elmondta: tárgyalnak a magyar miniszteriális partnerükkel is a járvány végének kinyilvánítása utáni helyzetről. A korábbi hírek alapján feltételezhető, hogy öt magyar-szlovén határátkelő szabályozásáról egyeztethetnek a hatóságok.
Bár Gantar nem tagadta a politikai döntést, a szlovén egészségügy eredményei önmagukért beszélnek. A csütörtöki ljubljanai kormánydöntés óta eltelt napokban is kevés új fertőzöttről számoltak be a hatóságok. Ráadásul vasárnap 479 tesztet végeztek el, és egyetlen új fertőzöttet sem találtak. Haláleset sem történt az országban a szlovén állami tévé hétfői híre szerint.
Ettől függetlenül a korábbi megbetegedések miatt 25 embert kórházba kellett szállítani vasárnap, és öten közülük intenzív ellátásra szorulnak. Egy embert kiengedtek a kórházból. Szombaton 511 tesztet végeztek délnyugati szomszédunkban, és csak egy fertőzöttet találtak. Így jelenleg 1466 fertőzöttet tartanak nyilván, és összesen 69 842 tesztet végeztek el.
Mindez különleges politikai helyzetben történik Szlovéniában: a médiaháború új szakaszát beindító kormány ellen több tüntetés is zajlott Ljubljanában. Pénteken például biciklis felvonulás tartottak Jansa ellen, aki már korábban is rossz viszonyban volt sok újságíróval.
Egyes tüntetők ugyanakkor halálosan fenyegették a kormányfőt, illetve „Halál a jansizmusra” felirattal demonstráltak. Ezt a kormánypropaganda természetesen kihasználta, és Jansát áldozatként mutatta be. Még a Jansával szemben általában kritikus Siol.net véleménycikke is kiállt hétfőn a kormányfő mellett, hiszen halálos fenyegetést a demokratikus sajtó sem hagyhat szó nélkül.
A Jansát támogató propagandagépezet ugyanakkor ismerős lehet a magyarok számára: azok az újságok számolnak be erről elsősorban, amelyek a Habony-médiához kötődnek. Korábban ugyanis Jansa pártjának, az SDS-nek a médiatermékeibe a magyar kormányhoz közeli üzletemberek fektettek be tőkét, és a magyar, illetve a szlovén kormánypárt propagandája szinte azonos módszerekkel dolgozik. A magyar Mandineren például frissen olvasható – magyarul – a szlovén kormányfő médiaháborúról szóló múlt heti hosszadalmas fejtegetése.
Az SDS-hez húzó szlovén sajtó mostanában tehát hol áldozatnak mutatja be Jansát, akit méltánytalanul támadnak (időnként egyébként tényleg, mint láttuk), hol migránsozik, hol pedig a vírus elleni küzdelem sikereit tulajdonítja neki. Ez azt jelenti, hogy az orbanizáció a második szakaszába lépett Szlovéniában: korábban Jansa ellenzékből igyekezett a magyar tematikát és ideológiai megosztottságot átvinni Szlovéniába, és általában kritizálta a hatalmon lévőket, bírálva a balliberális intézkedéseket. A mostani fázisban viszont már a pozitív hírek is feltűntek azokban az orgánumokban, amelyekbe a Habony-média beszállt.
Az orbanizációt (orbanizacija) a szlovéneknél már az elmúlt években is a tíz legfontosabb szó között emlegették, amikor az új kifejezéseket szavaztatták meg délnyugati szomszédunkban. Azóta viszont Jansa – aki Orbán Viktor személyes barátja, pártja az SDS pedig többször is a Fidesz mellé állt az Európai Néppártban folyó viták idején – hatalomra kerülésével megváltozott a kifejezés, az orbanizáció kontextusa.
Jansa és pártja, az SDS különleges körülmények között került hatalomra idén, miután elfogyott a levegő elődjének, Marjan Sarecnek az ötpárti koalíciója körül. Az ötpárti kabinetnek nem volt ugyanis abszolút többsége a szlovén törvényhozásban. Ezért a szélsőbalos Levica támogatására szorultak, amely tavaly év végén felmondta a Sarec-kormány külső támogatását. Így Sarec és pártja, az LMS napjai meg voltak számlálva, és ugyan némi ügyeskedéssel még pár hónapig kormányzott, de aztán idén az év elején lemondott a belső koalíciós feszültségek miatt.
Ez a lemondás a lehető legrosszabbkor jött az országnak: Sarec már csak ügyvezető volt, amikor a délszláv állammal határos Olaszországban kitört a koronavírus-járvány, Szlovénia pedig csakhamar – arányait tekintve – Európa egyik legfertőzöttebb államává vált.
Közben addigi koalíciós partnerei elárulták Sarecet, és összeálltak Janez Jansával, aki már a 2018-as választások óta várt a kormányra kerülésre. (Így elmaradt az előrehozott választás, amire Sarec játszott a lemondásával.) Az egyre népszerűbb Jansa-kormányba bekerült a DeSUS, az a nyugdíjaspárt, amely korábban Sareccel kormányzott. Ennek a pártnak a minisztere a járvány elleni védekezés során szintén rendkívül népszerűvé vált Tomaz Gantar.
Jansáék támogatottságát az növelte meg, hogy rendkívül határozott intézkedéseket hoztak, és szigorú korlátozásokat vezettek be az epidémia miatt délnyugati szomszédunkban. Leállították a tömegközlekedést, bezárták az iskolákat és óvodákat, az éttermeket és bárokat. Közben a világon elsőként elvégezték a koronavírus-fertőzöttséget felmérő reprezentatív országos vizsgálatot, amelyből kiderült, hogy a lakosság körülbelül 3 százaléka találkozhatott a Covid-19 kódnevű kórokozóval.
A DeSUS nagyjából ideológiamentes párt, és sokan azt hitték, hogy kilép a koalícióból. A DeSUS ugyanis rossz szemmel nézi azt, hogy Jansa az elmúlt időszakban nemcsak a járvány, hanem a média (egy része) ellen is háborút indított. A DeSUS azonban nem akar ideológiai megosztottságot (mondhatnánk azt is: nem akar orbanizációt), és nem akar újabb fázisba lépni e téren. Erről a pártelnök, Aleksandra Pivec beszélt, miután éppen minisztere, Gantar megpendítette, hogy ha a dolgok még jobban elfajulnak, akkor pártja a koalícióból való kilépés irányába mozdulhat el.
A rendkívül népszerű Gantar tehát most egyszerre kerülhet szembe a saját pártelnökével és a miniszterelnökével, hiszen kihasználhatja egészségügyi miniszteri sikereit. A DeSUS helyzete igencsak ingatag: a parlamenti bejutása is kérdéses lett volna pár hónapja, annyira zuhant a támogatottsága. Most pedig a bejutás határán ingadozik.
Pivec éppen ezért hagyta cserben az előző miniszterelnököt Sarecet, aki előrehozott választásokat akart még pár hónapja.
Pivec szerint ugyanakkor a belső viták nem olyan erősek a pártjában, hogy azok destabilizálnák az egész szervezetet. Gantar közben azt is nyilatkozta, hogy a párt tanácsát nem hívták össze, így az nem dönthetett a koalícióból való esetleges kilépésről, emiatt úszhatta meg az elmúlt hetet a Jansa-kormány. Gantar azonban világosan jelezte a DeSUS „ideológiai” határait, amit alighanem a párt elnökének, a hatalomhoz láthatóan jobban ragaszkodó Pivecnek is figyelembe kell vennie.
Kiemelt kép: Jure Makovec / AFP