Nagyvilág

„Rend és fegyelem jön” – egy Orbán-klónt választottak szlovén kormányfőnek

Nagy többséggel, harmadszor kapott kormányalakítási megbízást szerda este a jobboldali populista Janez Jansa a szlovén törvényhozástól. Orbán Viktor máris üdvözölte barátját, aki újra miniszterelnök lehet, ha a miniszteri listáját is megszavazzák. Jansát a sikerhez a magyar Habony-média és a szlovén szélsőbaloldal ténykedése segítette hozzá.  

Szlovéniában szerdán megtörtént az, ami már két éve, a választások után valószínűsíthető volt: a legnagyobb frakciót alkotó, populista jobboldali SDS párt elnöke alakíthat kormányt. Két éve még összeállt egy ötpárti, balközép koalíció, amely megakadályozta Janez Jansa SDS-elnököt, illetve a 2018-as választásokon relatív győzelmet elérő pártját, hogy kormányt alakítson.

A kisebb pártok ugyanis akkor még az „orbanizációtól” tartottak leginkább Szlovéniában, hiszen Jansa nyíltan magyar segítségre támaszkodva kampányolt, migránsozott, vádaskodott délnyugati szomszédunkban.

2018-ban az SDS még politikai páriának számított: Jansától és módszereitől félve nem akadt elég kispárt, amely koalícióra mert volna vele lépni. Ráadásul pénzügyi botrányok is kitörtek, miután kiderült, hogy a magyar Habony-média egyes vállalkozói feltőkésítették az SDS újságját és tévécsatornáját. Így az ország egyik legnépszerűtlenebb politikusának, Jansának két évig kellett várnia arra, hogy ellenfelei egymás torkának essenek.

Magyar szálak egy szlovén pártfinanszírozási botrányban
Orbán Viktor szövetségese írta alá azt a szerződést, amelynek révén egy rejtélyes boszniai nő 450 ezer eurós kölcsönt ad a legnagyobb ellenzéki pártnak. Csakhogy Janez Jansa nyilatkozata alapján magyar szál is lehet az ügyben.

A legnagyobb szívességet tavaly év végén a szélsőbaloldal tette az SDS-nek: a Levica nevű neomarxista tömörülés ugyanis megvonta külső támogatását az ötpárti koalíciótól. Mindez mutatja: még öt kisebb párt sem tudott elég mandátumot gyűjteni ahhoz, hogy a 2018-as választás relatív győztesét, az SDS-t abszolút többséggel háttérbe szorítsa.

Az abszolút többség megteremtéséhez a 2018-ban hatalomra került Marjan Sarec kormányfőnek előbb a Levica, majd annak 2019 végi kiesése után a szélsőjobboldal, az SNS támogatását kellett megszereznie. Ez utóbbi már tarthatatlan helyzet volt, pár hétig működött így a koalíció. Ezért a népszerűségi listákon jól álló Sarec, illetve a közvélemény-kutatások első-második helyén álló pártja, az LMS úgy ítélte meg, hogy jobb lenne új választásokat kiírni. Ám ekkor Sarec nagyot hibázott: nem számolt a kispártokkal, azokkal a koalíciós partnereivel, amelyek az LMS felemelkedésének kárvallottjai voltak.

Sarec lemondásakor így hiába szólított fel új voksolásra: a kisebb koalíciós pártok életösztöne idén már erősebbnek bizonyult a Jansától való félelmüknél.

Az orbanizációt – ez a szlovén közbeszédben valamiféle tekintélyuralmi szisztémát jelent – 2020-ban már csak az állami tévé hétfő esti műsorának egyes kommentátorai és néhány internetes újságíró emlegette veszélyként, a kis pártokat ez már kevésbé érdekelte.

Ennek egyszerű egzisztenciális okai voltak: vészesen gyengülni kezdett ugyanis a kis pártok támogatottsága az utóbbi időben, így egy újabb szavazás 2020 januárjában csak Marjan Sarecnek vagy Janez Jansának jöhetett volna jól, akik a két legnépszerűbb pártot irányították Szlovéniában.

A kis pártok válaszút elé érkeztek: vagy Jansa, vagy kibukás a parlamentből. Így a 2014 és 2018 között liberális programmal kormányt is alakító, kormányfőt is adó SMC nevű párt és a DeSUS nevű nyugdíjaspárt is a saját érdekeit követte idén: az eddigi koalíciót, Sarecet otthagyva összeálltak Jansával és az SDS-szel.

Így a történelemben nem először – és valószínűleg nem is utoljára – a szélsőbal készítette elő a populista jobboldal hatalomra kerülését, de aztán az ingadozó középpártok is Jansa ölébe hullottak.

A kis pártok lelkes szavazataival szerda este felhatalmazást kapott a törvényhozástól a kormányalakításra Jansa, aki majdnem három évtizede irányítja pártját, s aki 2004-2008 között, illetve 2012-13 között már kétszer miniszterelnök is volt.

Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI

Jansa Európában Orbán Viktor egyik legelkötelezettebb hívének számít, aki már az Európai Néppárt korábbi vitáiban is egyértelműen a magyar Fidesz mellett állt ki. Többek között azt lebegtette meg pártja egy kritikus pillanatban, hogy a Fidesz esetleges kizárása esetén ők is kiválnának a kontinentális pártszövetségből.

Most szerdán Jansa abszolút többséget, 52 szavazatot kapott a szlovén törvényhozásban, így megválasztott miniszterelnöknek számít. S ha 15 napon belül előterjeszti a miniszterek listáját, akkor nagy valószínűséggel a törvényhozás meg fogja szavazni az egész kormányt is.

Az 52 fős többség a 90 fős törvényhozó testületben jelentősnek számít. Orbán azonnal reagált is szlovén barátjának sikerére:

Három a szlovén igazság. Sok sikert, Janez // Congratulations to Janez Jansa! Good luck, my friend!”

A magyar kormányfő öröme nem véletlen. Az Euractiv nevű európai internetes oldal Jansát egyszerűen „Orbán-imádónak” minősítette a megválasztása után.

Ennél persze jóval többről van szó: Jansa jobboldali, bevándorlásellenes, nacionalista retorikát használó pártjának, az SDS-nek a lapjait és a párthoz kötődő tévét a Habony-médiához húzó magyar vállalkozók segítették feltőkésíteni az elmúlt években.

A Fidesz-közeli és az SDS-közeli vállalkozások zavaros ügyletei több országot érintettek: egy boszniai szerb nő furcsa hiteleitől kezdve a magyar Ripost kiadó ljubljanai befektetésein át különös észak-macedóniai átutalásokig sok minden felvetődött a szlovéniai vizsgálatok során. Minderről a 24.hu-n többször is beszámoltunk.

Nem véletlen, hogy a Habony-média módszereit az újságjaiban átvevő Janez Jansa a szlovén politikai életben is gyakorlatilag ugyanolyan kampányt folytat, mint itthon a Fidesz. Jansa megválasztása napján például retweetelte Kovács Zoltánnak, a nemzetközi kommunikációért felelős magyar államtitkárnak a Twitter-üzenetét az illegális migrációról. Mármint arról, hogy a magyar határon 2020. január-februárban négyszeresére nőtt az illegális átlépési kísérletek száma.

További hasonlóság, hogy megválasztása napján Jansa a családpolitika fontosságáról szónokolt, azt állítva, hogy ez nem szociálpolitika, hanem egyszerűen befektetés a jövőbe. Természetesen a határvédelmet és a bevándorlás megfékezését is hangsúlyozza Jansa – ez sem meglepő, hiszen a részben magyar tulajdonban lévő pártlapjainak weboldalain sűrűn találunk migránsozó híreket, bevándorlásellenes cikkeket.

Az egyik szlovén lap úgy minősítette Jansa megválasztását, hogy az ország ezentúl a rend és fegyelem korszakába fog lépni. Ezt erősíti az SDS vezetőjének az az elképzelése, hogy újra bevezetik a kötelező katonai szolgálatot a délszláv országban. A bürokrácia ellen is fellépne Jansa, de egyvalamiben eltér az álláspontja a Fideszétől: elsősorban az egészségügy rendbetételére készül.

Erre van is ok délnyugati szomszédunkban: sok orvos külföldre vándorol (nem csak a magyarokat érinti ez a probléma), a várakozási listák egyre hosszabbak és az ellátás színvonalát is érik kritikák – bár a szlovén kórházak állapota össze sem hasonlítható a magyar egészségügy helyzetével. Ám a színvonalat a szlovénok nem Magyarországhoz, hanem Ausztriához és Németországhoz mérik.

A Delo című baloldali lap azt emelte ki Jansa megválasztása után, hogy Orbán Viktor gratulált Jansának. A másik ljubljanai napilap, a Dnevnik viszont felteszi a kérdést: a demokrácia fekete napjáról van-e szó, vagy csak az együttműködés új korszaka nyílik meg Szlovéniában Jansa hatalomrakerülésével.

Más lapok azt emelik ki, hogy a ljubljanai törvényhozásban Jansa 52 szavazatot kapott, bőségesen többet, mint amennyi a 90 tagú testületben az abszolút többséghez szükséges (46 voks). Feltételezések szerint Jansa nem csak a leendő koalíció tagjaitól kapott támogatást, hiszen így csak 47-48 szavazatot szerzett volna.

A titkos pluszvoksolók alighanem a kisebbségek képviselői voltak (1-1 mandátumról van szó, így a magyarokéról is), és a szélsőséges jobboldali párt, az SNS is Jansára adhatta három szavazatát.

Jansa egyébként egy négytagú koalíció élén kormányozhatja majd Szlovéniát. A konzervatív Nova Slovenija (NSi) párt csatlakozása a jobboldali propagandát folytató, populista SDS-hez nem meglepő. A DeSUS nevű nyugdíjaspárt eddig bármilyen koalícióba belépett (kormányoztak már együtt Jansával is), tehát ők sem okoztak „csalódást”. Bár éppen nemrégiben új pártelnököt választott ez a tömörülés, és úgy tűnt, lojálisabbak lesznek a balközép erőkhöz, amelyekkel az utóbbi időben kormányoztak együtt.

Az eddigi második-harmadik számú kormánypárt, a balközép koalíció egyik legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező tagja, a liberális SMC az igazi meglepetés a mostani helyzetben. Az SMC alapítója, Miro Cerar eddigi külügyminiszter, korábbi miniszterelnök ki is lépett a politikai tömörülésből, miután az SMC most balról jobbra látszik sodródni.

Fotó: Jure Makovec / AFP

Cerar kilépése szimbolikus jelentőségű, hiszen eredetileg az SMC róla volt elnevezve: Stranka Mira Cerarja – azaz Miro Cerar pártja. (A párt még Cerar miniszterelnöksége idején, az előző ciklusban megváltoztatta a nevét. Az SMC rövidítés így mára a Modern Centrum Pártja elnevezést takarja.)

Az SMC valószínűleg még így sem szavazott egységesen Jansára: egy képviselőről, Jani Möderndorferről ugyanis tudni lehet, hogy nem támogatja azt az ötletet, hogy pártja a balközép után most jobbközép koalícióba lépjen be.

Ugyanakkor az SMC Cerar utáni vezetése felmérte a saját helyzetét: a párt jelenleg a harmadik-negyedik legnagyobb erő a szlovén törvényhozásban. Ha új választásokat írtak volna ki, akkor viszont esélyük sem lenne megugrani a törvényhozásba való bejutási küszöböt. Így az SMC-nek semmilyen hosszú távú érdeke nincs, a párt mandátumait birtokló személyek egyszerűen a saját – immár gyenge legitimációval rendelkező – hatalmukat féltik.

A párt zsíros koncokat kap Sarec elárulásáért: várhatóan a szlovén törvényhozás elnöki tisztét kapja meg az SMC egyik politikusa, Igor Zorcic. Mindez mutatja, hogy az SMC saját eredményeit is egyszerűen a kukába hajítja: Sarec idején a szlovén gazdaság jelentős növekedést ért el, és például az idei költségvetést 1 százalékos plusszal fogadták el, azaz nem hiány, hanem többlet van a büdzsébe betervezve. Mindez azonban semmit sem ért szerdán: a pártok nem hosszú távú gazdasági szempontokat mérlegeltek, hanem a rövid távú hatalmon maradást.

Néhány párt azonban azért ellenzékben marad a szlovén törvényhozásban: a Sarecet megbuktató Levica most tisztán az oppozíció egyik fő erejeként mutatkozhat, hiszen formailag a legfőbb ellenfelük Janez Jansa. Más kérdés, hogy a Levica tette a legtöbbet Jansa hatalomra jutásáért, de a szélsőbalos populistákat ez láthatóan nem nagyon izgatja.

Szintén ellenzéki lesz Sarec eddigi kormányfő pártja, az LMS, illetve a szociáldemokrata irányultságú SD párt, amelynek vezetője éppen most köszön le a parlament elnöki posztjáról, miután megbukott a Sarec vezette koalíciójuk. Ugyancsak ellenzéki marad egy kis párt, az SAB, amelyet egy volt miniszterelnök, Alenka Bratusek irányít. A politikusnő ugyan aggódhatna a parlamentben való bentmaradásáért, de úgy tűnik, ő kicsit hosszabb távra tervez, és nem fogott össze Jansáékkal.

Kiemelt kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.