Az amerikai Los Alamos Nemzeti Laboratórium friss kutatása szerint ez a koronavírus, ami Európát és az Egyesült Államokat sújtja, már nem ugyanaz, ami Kínában pusztított: sokkal könnyebben terjed, és előfordulhat, hogy halálosabb is – írja a CNBC a laboratórium egy független szakértők által még nem láttamozott kutatására hivatkozva.
A BioRxiv preprint szerveren megjelent tanulmány szerint az új vírustörzs február elején kezdett el terjedni Európában, és az Egyesült Államokat, valamint Kanadát már csak ez érte el. Most már ez a domináns törzs az egész bolygón, és nem az, ami a kínai Vuhanban pusztított.
Az új törzs könnyebben terjed, mint a régi, ráadásul úgy tűnik, hogy a meleg sem hat rá különösebben, ami megnehezítheti egy vakcina előállítását. Ha ugyanis nyáron nem hagy alább, mint ahogyan azt a szezonális influenza is teszi, sokkal kevésbé lehet hatásos a kifejlesztendő védőoltás. Arról nem is beszélve, hogy sok kutatásnál még a vuhani vírus szerkezetét vizsgálják, és erre tesztelik a szereket, nem pedig az új, európai törzsre.
A kutatók leginkább a vírus S-fehérjéjének változását vizsgálták, mivel a mutációk ezt is érintik, és a vírus ezzel kapcsolódik az emberi receptorokhoz. A legveszélyesebbnek jelenleg a D614G mutáció tűnik, ez ugyanis az, ami most már a legtöbb területen a domináns vírus.
A kutatás vezetője, Bette Korber szerint ez ugyan nem jó hír, de nem szabad elkeseredni miatta, mivel a laboratórium folyamatosan monitorozza a vírus mutálódását, és tudja értesíteni a kutatókat globálisan, ha változást észlel.
A két vírustörzs jelenlétét erősíti meg a Pekingi Egyetem március eleji kutatása is, amelyben a vizsgált koronavírus-minták 70 százaléka tartozott egy agresszívabb és halálosabb törzshöz, 30 százalékuk pedig egy gyengébbhez. Az előbbi Vuhanban is jelen volt a kitörés első napjaiban, heteiben. Ennek ellenére a kevésbé agresszív törzs az „eredeti”, a kitörésért felelős. A kínai kutatók a két törzset L és S jelölésekkel látták el, amelyből az L volt az erősebb, az S pedig a gyengébb.
A Los Alamos laboratórium a Global Initiative for Sharing All Influenza adatait használta, amely egy globális kezdeményezés, célja minden elérhető információt megosztani az influenzavírusról világszerte, szabad felhasználásra. Most a koronavírusra is használják az adatbázist.
Az amerikai kutatásnak némileg ellentmond a brit University College London tanulmánya, amely viszont nem talált semmiféle jelet arra, hogy a vírus terjedése során agresszívabbá, vagy könnyebben terjedővé vált volna. A szakértők több mint 7600 beteg mintáit elemezték, és arra az eredményre jutottak, hogy a betegség nagyon gyorsan kezdett terjedni világszinten, de nem találtak bizonyítékot, hogy felgyorsult volna, vagy halálosabbá vált volna.
Azt a britek is látták, hogy a vírus maga változik, csak azt vonták kétségbe, hogy eközben rosszabbá vált volna – írja a CNN. A nemzetközi adatokból azt szűrték le, hogy tavaly év végén kezdett terjedni a betegség, ami kizárja, hogy a koronavírus régebb óta jelen lehetett az emberek között, mielőtt agresszívan fertőzni kezdett volna.
A brit kutatók az Infection, Genetics and Evolution tudományos folyóiratban jelentették meg eredményeiket.
Az, hogy egymásnak ellentmondó eredmények születtek, megmutatja: a témában érdemes még tovább kutatni, hogy egyértelmű konszenzus szülessen a tudományos világban.
Főkép: KAROLY ARVAI / AFP
