A Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogyasztóvédelmi felügyelete az MTI-vel közölte, minden március 18-áig folyósított hitelre, így a munkáltatói kölcsönökre is vonatkozik a fizetési moratórium, a hitelkártyáknál és a folyószámlahiteleknél az eddig a dátumig igénybe vett hitelrészre érvényes.
A moratórium automatikusan lépett életbe a hiteleknél, de nem kötelező az igénybevétele, a fogyasztónak, ha továbbra is vállalja a törlesztőrészlet megfizetését, ezt jeleznie kell hitelezője felé. A törlesztési stop kiterjed a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevők esetén a bérleti díjra, és a vételár részletfizetésre is, azaz ezek teljesítésére is haladékot kapnak a fogyasztók.
A felügyelet kiemelte, a már felmondott vagy végrehajtás alatt lévő, korábbi hitelekre nem érvényes a fizetési halasztás. A moratórium az úgynevezett rulírozó – például hitelkártya, folyószámlahitel – illetve a szakaszos folyósítású/szakaszosan lehívható kölcsönök március 18-a után folyósított, lehívott összegeit sem érinti.
A fizetési moratóriumra vonatkozó rendelet a futamidővel rendelkező konstrukciókra állapít meg rendelkezéseket. A futamidővel nem rendelkező hitelek március 18-ig már felvett összegeinél az MNB értelmezése szerint a moratórium lezárulta, december 31-e után lesz esedékes a visszafizetés. A szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik.
Az MNB azonban – a jogalkotói céllal összhangban – elvárja a futamidővel nem rendelkező termékeknél is, hogy az ezekből eredő elmaradt kamatbevételek moratóriumot követő rendezése se egyszeri törlesztéssel, hanem hosszabb időszakra szétosztva valósuljon meg. A cél ebben az esetben is az, hogy a visszafizetés ne jelentsen a hitelfelvevőknek aránytalan terhet.
A jegybank szerint az ügyfél és a hitelező közös megegyezésén kell alapulnia annak, hogy a meg nem fizetett tartozását az ügyfél milyen időtávon fizesse vissza. Tekintettel arra, hogy a hitelkártyák, folyószámlahitelek esetében jellemzően kisebb hitelösszegekről van szó, elfogadható, ha ez az időszak például a bankszektor által javasolt 12 hónap lenne.
Az MNB szerint a moratórium alatt felhalmozódó kamat a hitelkereten belül úgy kell szerepeljen, hogy arra a moratórium lejáratát követően kamat nem számítható fel. Kamatos kamat tehát nem keletkezhet, ha az ügyfél a moratórium lejártát követő időszakban havonta, részletekben fizet. Amennyiben az ügyfél a moratórium után felhalmozódott kamatrészletet nem fizeti meg határidőre, arra már számítható kamat.
Amennyiben egy bank eltérne a fizetési moratóriumra vonatkozó jogszabályi előírásoktól, az ügyfél első körben bankjánál, ennek elutasítása/válasz nélkül hagyása esetén anyagi jogvita esetén az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testületnél tehet panaszt. A fogyasztóvédelmi jogszabály megsértésének minősül, ha az ügyfél panaszára 30 napig nem válaszol a bank, akkor az MNB ügyfélszolgálatán tehető panasz – írták.
