A több mint 26 éves belkereskedelmi törvényt hamarosan felváltó új jogszabály valószínűleg nem gördít akadályt a vasárnapi nagybevásárlás gyorsan elterjedt szokása elé, és megengedőbb lehet az árleszállításokkal kapcsolatban is. A még korántsem végleges dokumentum egyik kulcspontja az üzletek nyitvatartását hivatott
szabályozni. Az elvi kérdés, hogy a boltok tulajdonosai vagy pedig az illetékes jegyző hatáskörébe tartozzon-e a nyitvatartás megállapítása.
Szó van arról, hogy egy „középutas” megoldás lesz a befutó, mely meghagyja ugyan a tulajdonosok döntési jogkörét, de egyszersmind növeli az illetékes önkormányzat operatív jogosítványait. Így például a köz érdekében korlátozni lehetne azoknak a boltoknak, illetve vendéglátó-ipari egységeknek a „látogatási idejét”, melyek késő esti működése zavarná a környéken lakók nyugalmát.
|
Radikális változásra mindenesetre nem kell számítani ezzel kapcsolatban – fogalmazott a FigyelőNet kérdésére Kozák Tamás, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője. A törvény alkotói figyelembe veszik a történelmi hagyományokat épp úgy, mint a foglalkoztatottak, illetve a kereskedők és vendéglátósok érdekeit, valamint a jellemzőbb vásárlási szokásokat.
Van ugyan néhány olyan vállalkozás, mely azt szorgalmazza, hogy vasárnap zárva legyenek a boltok, a törvénytervezetben azonban jelenleg nincs erről szó – számolt be az ágazat „hangulatáról” és világított rá a sajtóban olykor-olykor felröppenő vasárnapi „shop-stoppal” kapcsolatos hírek hitelességére Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.
Korántsem meglepő ugyanakkor, hogy a kérdés igencsak foglalkoztatja a vasárnapi foglalkoztatottakon kívül a kereskedőket is, hiszen egyre nő a vasárnapi bevásárlások aránya. A Gfk Hungária felmérése szerint 2003-ban 91 milliárd forintot költöttünk el napi fogyasztási cikkekre a hét utolsó napján, 16 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A napi fogyasztási cikkek 2095 milliárd forintos éves forgalmából átlagosan 4 százalék jutott vasárnapra, 19 pedig szombatra. Így a hétvégén összesen 482 milliárd forint a kereskedelmi vállalatok bevétele.
Segítség a „kicsiknek”
A még szakmai egyeztetés alatt álló törvénytervezet nemcsak tartalmában, hanem felfogásában is jelentősen eltér 1978-ban alkotott elődjétől. Az új törvény egyrészt jóval konkrétabb előírásokat fogalmazna meg, mint a gyakorlati kérdések zömét a végrehajtási rendeletekre hagyó, jelenleg hatályos jogszabály, másrészt viszont nem érintene olyan területeket, amelyek a nemzeti törvényhozás hatálya alól átkerültek az unió hatáskörébe.
A törvénytervezet szakmai vitája során élénk diskurzus alakult ki arról, hogy az úgynevezett „piros betűs” ünnepnapokon (a vasárnapok nem tartoznak ide) mely üzlettípusok tarthatnak nyitva. Az egyik, az OKSZ által is támogatott javaslat szerint a piacról egyre inkább kiszoruló, s épp ezért sokszor amúgy is non-stop üzemmódban működő kisboltokat kellene e módon helyzetbe hozni. A szervezet támogatja az Ágazati Párbeszéd Bizottság megerősítését is, mely a legutóbbi karácsonyi nyitva tartás körül kialakult speciális helyzetekhez hasonló ügyekben döntene.
Olcsóbb lehet, ami rövidesen lejár
Minden bizonnyal változik a beszerzési ár alatti értékesítés megítélése – eddig ugyanis az élelmiszeripar és a mezőgazdaság területén ezt kerek perec tiltotta a törvények közt matuzsálemi kort megélő jogszabály. Jó esély van arra, hogy a jogszabály hatályba lépésétől a kereskedők közvetlenül a szavatosság lejárta előtt radikálisan csökkenthetik egy-egy élelmiszer árát. A piacon újoncként megjelenő boltok is számíthatnak arra, hogy az új törvény segíti piaci térnyerésüket a nyitáshoz kapcsolódó akciók engedélyezésével.
Szó van arról, hogy az élelmiszeriparon és mezőgazdaságon kívül más területekre is kiterjesztik a törvény hatályát, de e vita kimenetelével kapcsolatban egyelőre nem érdemes találgatásokba bocsátkozni. Annyi azonban biztos, hogy az eredeti „ütemterv” szerint a még az év első felében a parlament elé kerül a törvénytervezet.
