A környezetvédelmi miniszter mellett az egyik legjelentősebb zöld szervezet is levélben fordult a napokban a román hatóságokhoz. Szerdán éjjel járt le ugyanis az a határidő, ameddig a különböző román és külföldi civil szervezetek, illetve magányszemélyek észrevételt tehettek a beruházó Rosia Montana Gold Corporation decemberben benyújtott technikai megvalósítási tanulmányával kapcsolatban, mely azt sugallja, hogy a verespataki beruházásnak egyáltalán nem lesznek nemzetközi hatásai. Ha erre rábólintanának a román hatóságok, az azt jelentené, hogy elmarad a nemzetközi hatásvizsgálat, és jelentősen szűkülnek a magyar állam lehetőségei is az ügyben.
Persányi Miklós levelét megírta
A magyar szaktárca tegnapi közleménye szerint Persányi Miklós levélben tudatta frissen kinevezett román kollégájával, hogy Magyarország nem támogatja a Verespatakra tervezett külszíni aranybánya megnyitását. A környezetvédelmi miniszter egyben személyes találkozót kezdeményezett az aktuális ügyek megbeszélésére a román szaktárca vezetőjével. Persányi levelében hangsúlyozta, hogy a projekt kiterjedése, nagyságrendje olyan jelentős, hogy nemcsak az ottani tájon ejtene súlyos sebet, hanem egy esetleges szivárgás vagy kiömlés nagy ciánkoncentrációjú szennyező anyagot juttatna a Tisza vízgyűjtő területére. A magyar környezetvédelmi miniszter hivatalos tájékoztatást kért a beruházás fejleményeiről is, hiszen a társaság nemrégiben benyújtott környezetvédelmi engedély-kérelméről is csupán a sajtóból tájékozódhattak a magyar szervek.
Az illetékes állami hivatal mellett kifogással élt az elkészült tanulmány ellen a Greenpeace és az Alburnus Maior Egyesület is. „Az öt évvel ezelőtti tiszai ciánszennyezés megmutatta, hogy a technológia bizony az egész vízgyűjtő területen komoly katasztrófát jelenthet” – mondta a Magyar Rádiónak Weibrenner Gábor, a Greenpeace magyarországi szervezetének szóvivője, aki hozzátette, hivatalosan az aranybányának még nincsen működési engedélye, ennek megszerzésén dolgozik most a Rosia Montana Gold Corporation, amely a tanulmányban is megpróbálta ferdén beállítani, mintha ez a beruházás nem nyúlna túl Románia határain.
|
Az új román kormány álláspontja mindeközben aligha nevezhető kiforrottnak. Traian Basescu, az új államfő azt ígérte, tartózkodni fog a nyilvános véleménynyilvánítástól, s a verespataki bányaterv ügyében a környezetvédelmi miniszter megoldási javaslatára vár. Sulfina Barbunak azonban elmondása szerint nincs határozott elképzelése a Verespatak-ügyben: az aranybánya-projekttel kapcsolatos kérdésekre azt felelte, hogy el kell készíttetni egy hatástanulmányt egy erre a területre szakosodott független céggel, amit aztán elemezni kell a különböző szakbizottságokban, és csak ezután lehet meghozni a döntést arra vonatkozóan, hogy a kormány támogassa-e vagy sem a tervet.
Az persze mindenképp biztató, hogy a napokban a román kormány jelezte, az országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló espooi ENSZ-egyezménynek megfelelően hazánk is részt vehet a verespataki beruházás várható környezeti hatásainak vizsgálati eljárásában. Arról azonban nem szól a hivatalos értesítő, hogy mi van akkor, ha a román hatóságokat sikerül meggyőznie a beruházóknak arról, hogy az aranybányának egyáltalán nem lesznek nemzetközi hatásai.
Milliárdos haszon
A még el sem indított beruházás lehetősége 1997-ben pattant ki egy Kanadába szakadt román férfi tulajdonában levő cég, a Gabriel Resource vezetőinek fejében. Egy próbafúrás nyomán ugyanis kiderült, hogy a környező hegyek rejtik a világ egyik legnagyobb, 1,5-2 milliárd dollár haszonnal kecsegtető aranykincsét: a mérések szerint 330 tonna aranyat, és körülbelül 1600 tonna ezüstöt. Akkoriban alapították meg a román-kanadai vegyes tulajdonú Rosia Montana Gold Corporationt, melyben fél évvel ezelőtt tulajdonrészt vásárolt az aranybányászatban érdekelt egyik legnagyobb amerikai cég, a Newmont Mining Ltd. Is.
A tervezett fejtés területének 42 százaléka már teljesen az RMGC birtokában van – akik még maradtak a községben, feltehetőleg nem sokáig teszik, hiszen a cég adatai szerint 95 százalékuk már felbecsültette ingatlanát, így a vállalat több-kevesebb idő alatt a maradék telkeket, házakat is felvásárolja – írja a transindex.ro. A cég eddig 90 millió dollárt költött a bányaprojektre. Az ércmennyiségből mintegy 10 millió uncia aranyat és 54 millió uncia ezüstöt lehet hasznosítani, ez az aktuális világpiaci árakon 4,67 milliárd dollár hasznot hajtana. A projekthez szükséges teljes befektetést 600 millió dollárra becsülik: a legnagyobb tétel a feldolgozó üzem félmilliárdos költsége. A projekt első körben 3000, majd évi átlagban 550 állandó alkalmazottnak biztosítana munkalehetőséget.
A kanadai-román vállalat 2007 végére, de legkésőbb 2008 elejére tervezi a kitermelés elkezdését. Terveik szerint akkor is kifizetődő lesz az üzlet, ha az arany világpiaci ára felére csökken, ugyanis egy uncia kinyerése Verespatakon 180 dollárt kóstál.
