Az NB I.-ben 540 bajnoki mérkőzést játszott, ez alatt 215 gólt szerzett a legmagasabb osztályban. A válogatottban 64 alkalommal lépett pályára, ez alatt 15 gólt szerzett.
18 éves koráig Sárváron élt, ott játszott az NB III.-as csapatban, utána került a Haladáshoz. Itt mutatkozott be az NB I.-ben, hat évet játszott Szombathelyen. A Honvédban eltöltött időkre azért emlékszik vissza jó szívvel, mert ott lett először bajnok, gólkirály, az Év játékosa, ott érték az első sikerek. A hároméves vörös-fekete időszak után aztán jött az MTK, és az ott töltött tizenegy szezon és annak sikerkorszakai.
Illés Béla az MTK-ban töltötte a legtöbb időt
Fotó: MTI
Illés Béla 2004-ben vonult vissza az aktív játéktól, három évvel később megalapította többedmagával az Illés Futballakadémiát, jelenleg 170 fiatalt képeznek ott . Halmai Gáborral közösen a Haladás labdarúgócsapatát üzemeltető cég 44 százalékos tulajdonosa (51 százalékban az önkormányzat a tulajdonos, 5 százalékot pedig egy helyi vállalkozó tudhat magáénak).
Két gyermeke van: Bence 12 éves, az Illés Akadémián focizik, a hírek szerint jól, Liliána viszont még nem ragadt le egyetlen sportágnál, a többi közt teniszezik és röplabdázik.
Illés Bélával a szombathelyek klubházában beszélgettünk.
A hétvégén a Haladás 1-0-ra nyert az MTK otthonában. Egy ilyen párosítás még mindig hordoz különlegességet?
Persze, az MTK-ban eltöltött tizenegy évet nem lehet kitörölni, főleg, mert jól éreztem magam ott. Teljesen más az MTK-val játszani, mint bármely másik csapattal, viszont én a Haladás sikeréért szorítok, dolgozom. Ezért örültem igazán a három pontnak.
Meglepte a győzelem?
Ha őszinte vagyok, nem. Az MTK szerintem egy kicsit meggyengült, sok kezdőjátékos ment el, a mi kezdőcsapatunk viszont egy az egyben együtt maradt. A fiataljaink is szereztek már annyi rutint, hogy megoldjanak egy ilyen feladatot. A mi együttesünk a tavaszi szezont tekintve az 5. helyen végzett, a Haladás most bármelyik csapat ellen képes győzni. Játszottunk a Videoton és a Győr ellen, és bár Fehérváron kikaptunk, játékban semmivel sem voltunk rosszabbak, az ETO ellen meg közelebb álltunk a három ponthoz.
Játékosként vagy klubvezetőként nehezebb?
Játékosként csak a futballal kell foglalkozni, semmi mással.
És vélhetően semmi következménye nincs, ha valaki nem elég jó.
Azért elég stresszes tud lenni, ha valakinek hétről hétre bizonyítania kell a bajnokságban, a kupában, adott esetben a válogatottban. Az embernek kevesebb gondja volt, mint a pályán kívül. Persze ez a stressz sem stressz, hiszen én például szívesen csinálom azt, amit. Szeretem, az egész életemet a labdarúgás töltötte, tölti ki.
Épp ezért furcsa, hogy nem lett edző. Miért nem?
Valahogy sosem vonzott. A labdarúgásban akartam maradni, hiszen a tapasztalataimat át szerettem volna adni. Húsz évet voltam a pályán, ez sok lemondással járt, nyáron például nagyjából két hét szünete van az embernek. Azt mondtam magamnak, ha abbahagyom, szeretnék egy kicsit élni is. Most meg tudom tenni, hogy ha gondolok egyet és a családdal elmennék három napra vagy egy hétre nyaralni, akkor elmegyek. Ha edző lennék, ugyanaz a körforgás lenne, mint focistaként.
Az akadémián azért kiélheti magát szakmai oldalról. Beleszól a munkába?
Természetesen, de megvannak a szakmai vezetők, így napi szinten az edzésterveket ők írják. Egyeztetünk. Néha be is szállok közéjük, de ez nem jelent napi elfoglaltságot.
A miniszterelnök is járt az Illés Akadémián (jobbról Halmai Gábor társtulajdonos)
Fotó: MTI
Jó biznisz a magyar foci?
Eddig csak tettünk bele, pénzt nem nagyon vettünk ki belőle. Az ember próbál visszaadni valamit abból, amit kapott. Jó látni a gyerekeken a lelkesedést, idővel a tudást, és azt, hogy igenis ki tud nőni az akadémiáról nagy tehetség is, mint például Kovács István vagy Radó András. Óriási érzés, ha az ember kezei alól ilyen játékosok kerülnek ki.
Valóban kettejükkel példálóznak, jogosan. Ők százból egy (vagy kettő) alapon tűntek ki? Ki lehet a következő, lát-e újabb Kokót?
A 92-es korosztály jött ki először az akadémiáról, köztük Kovács, a 93-as volt a következő, Radóval. Ők extra tehetségek, de a 92-esek közül többen is most a Haladás felnőtt csapatában játszanak. Ha minden korosztályból kijön 3-4 játékos, akik közül egy klasszis, akkor én már nagyon elégedett leszek.
Kovács eladásánál felmerül a kérdés: a megfelelő pillanatban adta-e el a Haladás?
Ezt sosem tudjuk meg. A Haladás magyar viszonylatban, de legalábbis szombathelyi szinten jó pénzt kapott érte…
… mennyit?
Ötszázezer eurót. Mindig nehéz matekozni, nehéz megítélni, meddig tartsunk vissza egy játékost. Mi van, ha a következő szezonban gyengébben teljesít? Ráadásul nem vehetjük el a fiataloktól azt a lehetőséget, hogy egy bajnokesélyes csapatban és a nemzetközi porondon focizzanak. Kokónak sem mindegy, hol játszik.
Most épp abban a Videotonban, amelyik az első körben kiesett az Európa Ligából.
Azt gondolom, ha a Videoton ötször játszana azzal a montenegrói csapattal, négyszer továbbjutna. Nem volt reális a kiesés, szerencsétlen volt az a 90 perc. A többi magyar csapat ellenfele nemzetközi összehasonlításban azért nem volt annyira rossz. Nem mondom, hogy nem lehetett volna továbbjutni, de azonos szinten vagyunk velük. Esetükben már 50-50 százalék volt az esély az elején is.
Garancsi István azt mondta, következményei lesznek a Videoton kiesésének, aztán nem lettek. A Haladásnál tavaly volt egy olyan időszak, amikor felmerült, hogy Artner Tamás távozik. Nem így lett, és az eredmények igazolják a döntést. Mi volt az érv a maradás mellett, mi befolyásolja a bizalmat?
Nem vagyunk híve annak, hogy az edzőket sűrűn cseréljük. Az elmúlt években a Hali edzői nem azért mentek el, mert el lettek küldve. Aczél Zoli esete egyedi, Róth Antalt a szövetségbe hívták dolgozni. Tavaly a vezetőedzőnk felajánlotta a lemondását, de mi itt marasztaltuk. Bíztunk benne.
Nincsenek igazán légiósok a Haladásban. Ez így lesz a jövőben is? Miért lehet az, hogy más csapatoknál tobzódnak a külföldi játékosok?
Azt nem tudom. Mikor idejöttünk 2007-ben, és megalakult aztán az akadémia, azt mondtam, szeretném, ha a felnőtt csapat saját erőből merítene. Remélem, hogy eljön majd az idő, amikor nem kell a Haladásnak játékost igazolnia. Ez nem egy-két éves távlat, hiszen mikor indultunk, 14 évesek voltak az első akadémisták. Szép lassan haladunk, és persze lehet, hogy fogunk igazolni hiányposztokra, a cél a saját nevelésű fiatalok szerepeltetése. Ha nem lenne az akadémia, mi is rá lennénk kényszerülve megfizethető légiósok igazolására, mert a magyar játékosok drágák, és az igényeik is nagyok.
Gondolom, a menedzserek azért bombázzák a Halit mindezektől függetlenül.
Igen, ráadásul a vezetőedzőnk mindenképp szeretne egy góllövő csatárt igazolni. Most is van nálunk egy légiós próbázni. Nem állunk rosszul, van három centerünk, csak a helyzetkihasználás nem megy annyira, így nézelődünk. Viszont aki valóban jó játékos, az számunkra megfizethetetlen, a legtöbb megfizethető meg nem jobb a mieinknél. Nehéz megtalálni a helyes megoldást.
Önnek kimaradt a légióskodás, és bár erről sokat beszélt, én is kíváncsi vagyok rá: megbánta, hogy nem próbálta ki?
Abszolút elégedett vagyok a pályafutásommal, de azért van hiányérzetem, van, ami nem teljesült. Én sem vettem részt világeseményen, álom maradt az Eb és a vb is. S igen, a spanyol bajnokságban azért kipróbáltam volna magam, klassz lett volna. Akkoriban nem volt akkora a kiáramlás, mint most.
De azért voltak megkeresések.
Persze, nem kevés, de mindenáron nem akartam kimenni. Abban például, hogy egy közepes szintű belga csapatban játsszak, nem láttam sok fantáziát.
Több pénzt kereshetett volna.
Igen, de nem a pénz motivált a pályafutásom alatt. Nem éreztem volna jól magam, mondjuk, Belgiumban. Voltak aztán olyan lehetőségek, amelyek nem rajtam múltak.
Például?
Voltam Kaiserslauternben, ráadásul akkor, amikor bajnokok voltak. Szerettek volna leigazolni, de akkor nekem élő szerződésem volt az MTK-val, és a klub túl magas összeget kért értem. Mindegy, így alakult, összességében nem panaszkodhatom.
A magyar focit elég sajátos atmoszféra veszi körül, divat szidni, és sokszor jogos a kritika. Itt Szombathelyen mindig is több néző volt az átlagnál. Változott valamit a közeg az elmúlt időszakban?
Egyszerűbb lenne a helyzet, ha a csapat az élmezőnyben lenne, tartósan. Ettől függetlenül a városban és a környéken is szeretik a focit. A költségvetésünkhöz képest – szerintem nem vagyunk az első tízben – mindig erőn felül teljesítünk. Próbálunk olyan focit játszani, ami miatt jobban kijönnek a stadionba, és inkább a helyi kötődésű játékosokat szerepeltetni, megtartani.
Valóban ráfér a felújítás a Rohoni úti létesítményre
Fotó: Sport24
Érzékeny kérdés manapság (is) a bundázás. Ön szerint napi szinte jelen van a magyar labdarúgásban?
Az elmúlt időszak azt mutatja, hogy igen, a legutóbbi félévben is voltak érintett meccsek. Amíg sportfogadás lesz, addig ezt mindig is nehéz lesz kideríteni, kezelni. Annak a klubvezetőnek, aki érintett, nagyon kellemetlen egy ilyen ügy, hiszen a tulajdonosok sok tízmillió forintot tesznek be a labdarúgásba.
Tűzbe tenné a kezét a Haladás játékosaiért?
Senkiért nem szoktam a tűzbe tenni a kezem, de igen, maximálisan bízom a játékosokban. Eddig sem voltak problémák.
És a játékos-pályafutása alatt volt, hogy megkeresték, vagy tudott olyan meccsről, amin játszott, és kiderült, hamis volt?
Hála az égnek, nem, ettől még persze lehetett ilyen. Azt látom, hogy általában nem az élcsapatoknál bundáznak, hanem ott, ahol esetleg kevesebb a pénz, vagy késik a fizetés.
A bunda mellett manapság a stadionépítés az, ami a magyar foci kapcsán napirenden van. Jöhet a Rohonci úti fejlesztés is?
Reméljük. A miniszterelnöknek volt egy olyan nyilatkozata, hogy a következő körbe a Haladás is bekerül, és felújítják a stadiont. Rá is fér, hiszen a székeken kívül az átadás óta itt semmilyen fejlesztés nem történt. A részleteket nem ismerjük még, minden bizonnyal az MLSZ-en keresztül történik majd a rekonstrukció. A közönséget egy jó stadionba sokkal könnyebb behozni.
Nemsokára a románokkal játszik fontos meccset a válogatott. Mit gondol, összejöhet a vb-részvétel?
A hollandokat nem lehet megelőzni, de a második helyre igenis oda lehet érni, az ellenfelek semmivel sem jobbak, mint a magyar válogatott. Borzasztóan fontos lenne a focinak egy világeseményen részt venni, a játékosokra, a bajnokságra és minden másra pozitív hatással lenne a siker.
Hol végezhet a Hali a bajnokság végén?
Az elmúlt években a nyolcadikak voltunk, most a cél az, hogy az első hétben végezzünk. Képesnek tartom a csapatot arra, hogy a 4-5. hely valamelyikére is odaérjen, kis szerencsével.
