Az önkormányzati választáson Tarlós István mellett tíz hivatalban lévő fideszes polgármester bukott meg Budapesten, ami sokként érte őket. A technikai választási koalícióba tömörülő ellenzék tarolt a fővárosban, a tizennégy megnyert kerület mellett máshol is többséget szerzett a képviselő-testületben a kormánypárti polgármester ellenében.
A nagy összefogásból aztán nagy osztozkodás lett, mert minden párt benyújtotta igényét pozíciókra. Ahol pedig nem volt elég poszt, ott csináltak, hogy csak a legismertebb példát említsük: Karácsony Gergely főpolgármesternek öt helyettese lesz, míg Tarlós hárommal dolgozott. Emiatt rögtön támadni kezdte az ellenzéket a kormányoldal és a sajtója, mondván, máris feleslegesen szórja a pénzt az új fővárosi adminisztráció. Aztán ez a kritika a kerületekbe is leszivárgott, sok városrészben ugyanis szintén megszaporodtak az alpolgármesterek. Hogy kiderüljön, mennyire, végignéztük, a budapesti kerületekben hogyan változott az alpolgármesterek száma és díjazása az előző ciklushoz képest.
Kinek egy, kinek öt
Noha nem találtunk hatalmas különbségeket, a növekedés egyértelmű: míg 2014 őszétől 52 főállású és 8 társadalmi megbízatású alpolgármester dolgozott a 23 budapesti kerületben, a 2019-es választás után 60 főállású és 9 kvázi részmunkaidős alpolgármestert választottak meg.
A fenti térképen egybevontuk a főállású és a társadalmi megbízatású alpolgármestereket, így az látszik, hogy öt kinevezéssel Óbuda lett az első, igaz, közülük csak hárman főállásúak. Jutott poszt az MSZP-s polgármester Kiss László mögött egy-egy szocialistának, DK-snak, párbeszédesnek, momentumosnak és LMP-snek is, vagyis az összefogásban részt vevő összes pártot jutalmazták. Egy ciklussal korábban a fideszes Bús Balázs beérte két főállású és egy társadalmi megbízatású helyettessel.
A legtöbb főállású alpolgármesterrel a X., a XI., a XIV. és a XVIII. kerületben büszkélkedhetnek, egyaránt néggyel. A fideszes vezetésű, de ellenzéki többségű Kőbányán ez az erőviszonyok kiegyenlítettségével magyarázható: két-két kormányoldali, illetve ellenzéki alpolgármestert neveztek ki. A másik három kerületben viszont az ellenzéké a polgármesteri poszt és a többség is, így ott az összefogásban részt vevő pártok kiszolgálása lehetett szempont.
- Újbudán a DK-s László Imre egy-egy MSZP-s, DK-s, momentumos és párbeszédes,
- Zuglóban a szocialista Horváth Csaba ugyancsak egy-egy MSZP-s, DK-s, momentumos és párbeszédes,
- a XVIII. kerületi Szaniszló Sándor (MSZP) pedig egy-egy szocialista, DK-s, LMP-s és párbeszédes helyettest kapott maga mellé.
A XIV. kerület polgármestere majdnem rekorder lett, mert ötödikként a jobbikos Jurenkó Ferencet is felterjesztették alpolgármesteri kinevezésre, de az előzetes megállapodásokat felrúgva őt végül nem szavazták meg, hiába ment az alakuló ülésre ünneplőben.
Az ellenkező véglet a XII. kerületben a képviselő-testületi többséget is maga mögött tudó fideszes Pokorni Zoltán, aki az előző ciklusához képest kettővel kevesebb alpolgármesterrel dolgozik, egyedül Fonti Krisztinával. Bese Ferencnek, Soroksár fideszes támogatású, de független polgármesterének is egy helyettese van – egyelőre. Ott ugyanis az első ülésén a polgármester fizetését sem szavazta meg a patthelyzetben lévő testület, a kerületi vezető így végül épp egy trükkös alpolgármesteri kinevezéssel szerezte meg a többséget.
Az előző ciklushoz viszonyítva a II. kerületben a legnagyobb a különbség: a fideszes Láng Zsoltnak csak egy alpolgármestere volt, utódjának, az MSZP-s Őrsi Gergelynek négy, igaz, csak egy főállású. Az alakuló ülésen a fideszes Gór Csaba szóvá is tette, hogy az elmúlt 13 évben végig egy alpolgármestere volt a kerületnek, amire a polgármester azt mondta, azért társadalmi megbízatásúak hárman is, hogy ne lépjék túl az „anyagi kereteket” – amikről később még szó lesz.
Jobbik nincs, a Momentum szerény, az MSZP ügyes
Érdekes tény: pártok szerinti bontásban – hármas holtversenyben – még mindig a kormánypártok adják a legtöbb fővárosi alpolgármestert, tizenötöt, annak ellenére, hogy a választást csúnyán elbukták Budapesten. Így alakulnak a 23 kerületben polgármesteri és alpolgármesteri helyek:
A fenti listából is egyértelmű, hogy
Ezzel szemben a létezése óta 0 és 1 százalék közötti eredményeket produkáló, önálló pártként választáson nem induló Párbeszéd sok pozíciót fogott, ami persze annak is köszönhető, hogy Karácsony Gergely hátán elfért a teljes ellenzéki együttműködés.
A Jobbik veszteséglistáját súlyosbítja, hogy nem csak a XIV. kerületben sült fel: Terézvárosban Juhász Szabolcsból azért nem lett alpolgármester, mert kiderült, hogy büntetőeljárás alatt van, mondván, ő volt az EP-képviselő Kovács Béla egyik fiktív asszisztense.
A DK viszont cselesen, a választás után nyert még két alpolgármestert: egyrészt Újpesten az MSZP volt budapesti alelnöke, Trippon Norbert lépett át Gyurcsány Ferenc pártjába, majd csatlakozott a DK-hoz Matlák Gábor XV. kerületi alpolgármester is, ami oda vezetett, hogy az ugyancsak DK-s Németh Angéla polgármester mellett két további gyurcsányista alpolgármester dolgozik a palotai önkormányzatban.
Mennyibe kerül ez nekünk?
A legtöbb embert valószínűleg az érdekli, hogy mennyi pénz megy el az új alpolgármesterekre, illetve hogy valóban alpolgármesteri kinevezés kell-e ahhoz, hogy valaki ellássa a ráosztott feladatot. A fideszes sajtó is azt harsogta napokig, hogy rögtön milliós fizetéseket szavaztak meg maguknak az ellenzéki polgármesterek. Miközben a polgármesterek fizetését törvény szabályozza, és arról az alakuló ülésen kell szavazni. Ezt már az Index is megírta korábban, a lényeg, hogy
Az alpolgármesterek fizetésének kiszámításáról is törvény rendelkezik, de ott kicsit nagyobb a mozgástér, ugyanis a polgármester fizetésének 70-90 százalékát kaphatják meg. Öt éve és az idén is az volt a kivételes, ha egy alpolgármesternek nem a maximális 90 százalékot szavaztak meg: 2019-ben az I., a VII., a VIII. és a XIX. kerületben tértek el lefelé a lehetséges legnagyobb összegtől, a fideszes kerületek közül sehol sem. A fizetések különbsége abból adódhat még, hogy nyelvvizsgák után is jár plusz pénz, ez havonta néhány tízezer forintot jelent.
2014-ben is hasonló módon számolták a városvezetői fizetéseket, mint most, csak akkor még a helyettes államtitkárokéval megegyező illetményt kaptak a kerületek – és a megyei jogú városok – vezetői, az önkormányzati törvény 2016. végi módosítása alapján viszont államtitkári díjazás jár nekik. Ennek megfelelően 2017 januárjától emelkedtek a polgármesteri és velük az alpolgármesteri fizetések.
Így is jól látszik azonban, hogy az öt évvel ezelőttihez képest mely kerületekben nőtt meg igazán a vezetők bérköltsége. De fontos hangsúlyozni, hogy a növekedés csak részben származik abból, hogy több lett az alpolgármester, a nagyobbik hányada a 2017-es fizetésemelésből adódik. Az alábbi ábrán tehát pénzügyi szempontból a 2014-es és a 2019-es helyzetet hasonlítjuk össze, nem az idei önkormányzati választás előttit és utánit:
Első ránézésre szembetűnő, hogy 2019-ben jóval nagyobb a különbség az éllovas és a sereghajtó között. Fontos hangsúlyozni, hogy e tekintetben, mert egy önkormányzat költhet viszonylag keveset bérekre úgy, hogy az alpolgármesterekre sokat költ. Az viszont már szétfeszítené ennek a cikknek a kereteit, hogy a képviselői tiszteletdíjaktól a bizottsági tagságokért, elnöki posztokért járó fizetésekig, a tanácsnokok számáig és a kerületi cégek vezetőinek fizetéséig mindent végigvegyünk.
Az ábráról azért hiányzik az előző ciklusból három kerület, mert vagy zárt ülésen szavaztak az alpolgármesterek fizetéséről (Hegyvidék), vagy nem lehet már megtalálni az öt évvel ezelőtti jegyzőkönyveket (Erzsébetváros és Soroksár). Ebből a ciklusból pedig a XXII. és a XXIII. kerület hiányzik, mert még nem kerültek fel a friss jegyzőkönyvek a kerületi honlapokra. (Soroksárról már említettük, hogy a kormányoldal által támogatott polgármester ügyesen választott helyettest a többség megszerzése érdekében, és hasonló volt a helyzet Budafokon is, ahol a helyi szocialisták álltak át a fideszes Karsay Ferenc mögé egyikük, Dankóné Hegedűs Jolán alpolgármesteri címéért cserébe.)
Jóval kisebb lenne viszont a növekmény, ha a kormányoldal által kezdeményezett 2017-es, vagyis a ciklus félidejében bevezetett fizetésemelés utáni helyzettel hasonlítanánk össze a mostanit. Ráadásul az évi egymilliárd forint a kerületi költségvetésekhez képest nem óriási összeg, de kétségtelen, hogy lehetne spórolni néhány tízmillió forintot, ha a pártok mutattak volna némi önmérsékletet.
A legzsírosabb kerületek
2014-ben Kőbányán költötték a legtöbb pénzt alpolgármesterekre, a második a XVIII. kerület lett, a harmadik pedig Terézváros. 2019-ben a XI. kerület az élre ugrott a középmezőnyből, mögötte fej fej mellett következik a III., a X., a XIV. és a XVIII. kerület.
Újbudán kettővel több alpolgármestert választottak az előző ciklushoz képest, és mindannyian főállásúak:
- Bakai-Nagy Zita (DK) fizetése 928 100 forint, plusz kap havi 139 200 forint költségtérítést,
- ugyanennyit vehet föl Barabás Richárd (Párbeszéd)
- és Hintsch György (MSZP),
- míg Orosz Anna (Momentum) fizetése 979 100 forint, neki havi 146 900 forint költségtérítés jár.
A négy helyettes és László Imre polgármester bére így több mint 66 millió forint évente. A másik négy említett kerületben – ahol szintén majdnem minden, az összefogásban érdekelt pártnak jutott alpolgármesteri hely – 63 millió forint ez az összeg.
Összehasonlításképpen:
- Karácsony Gergely főpolgármesterként havonta bruttó 1 490 745 forintot vihet haza költségtérítéssel együtt,
- öt helyettese – Gy. Németh Erzsébet (DK), Tüttő Kata (MSZP), Kiss Ambrus, Dorosz Dávid (Párbeszéd), Kerpel-Fronius Gábor (Momentum) – bruttó 1 341 705 forinttal gyarapodik minden hónapban.
Ez öt év alatt 492 millió forint, ami körülbelül 200 millióval több a ciklus alatt, mint amennyit a Tarlós-éra elején megszavaztak a fideszes főpolgármesternek és helyetteseinek. Ezzel együtt Budapest 2019-es költségvetése alapján a főváros kiadásai 380 milliárd forintra tehetők, a Karácsonyék bérére évente elköltött szinte pontosan százmillió forint ennek a 0,02 százaléka.
