A jelenlegi választási rendszer
A magyar Országgyűlés 386 képviselőjét kétfordulós, vegyes rendszerben választják a 18. életévüket betöltött magyar állampolgárok. Összesen két szavazólap van: az elsőn egyéni jelöltre lehet szavazni (a felkerülés feltétele a 750 darab kopogtatócédula összegyűjtése), a másodikon pedig a pártok területi listáira. Az a párt állíthat területi listát, aki az egyéni választókerületek legalább negyedében egyéni jelöltet tudott állítani. Az ezen a két listán mandátumot nem szerzett, úgynevezett „töredékszavazatok” alapján országos listáról is be lehet jutni, erre azonban nem lehet közvetlenül voksolni. Országos listát az a párt állíthat, amelyik legalább hét területi listával rendelkezik. Az a jelölt győz az adott választókerületben, aki megszerzi az összes leadott szavazat felét. Ha ez senkinek sem sikerül, úgy a három legtöbb bizalmat kapott jelölt részvételével második fordulót tartanak. Itt már az lesz a befutó, aki a legtöbb szavazatot kapja. A területi listákon az egyes pártokra lehet szavazni, és a megszerzett szavazatok arányában osztják szét a 152 megszerezhető mandátumot. Az egyéni körzetekben, illetve a megyei listákon „fel nem használt”, azaz mandátumra nem váltott úgynevezett töredékszavazatok felkerülnek az országos listákra, ahol ezek arányában kerülhetnek be a pártok által delegált képviselők.
Az SZDSZ 260 és 286 fős parlamentre vonatkozó, a töredékszavazatokat szorzóval felértékelő modellt dolgozott ki a kisebb parlamentről és a választási rendszer átalakításáról szóló szerdai négypárti egyeztetésre. Az elsőt azonban aránytalannak találták a résztvevők, a másikkal kapcsolatban pedig alkotmányossági aggályokat fogalmaztak meg.
Az SZDSZ két hete kedden benyújtotta saját javaslatát a kisebb parlamentről szóló négypárti egyeztetésen. Ez az eddigi tárgyalások eredményei alapján az MSZP, az SZDSZ és a Fidesz felvetéseiben található közös pontokat összegezte. Mivel az MDF ragaszkodik a tisztán listás rendszerhez, a kisebbik ellenzéki párt beterjesztését nem vették figyelembe.
Megyei listák nélkül, de öt százalékkal
Fodor Gábor SZDSZ-es ügyvivő akkor négy pontban foglalta össze a közös célokat a FigyelőNetnek. Mint mondta, abban minden párt egyetért, hogy 2010-től kisebb, 300 fő alatti törvényhozás kell. „Ugyancsak egyezség van abban, hogy fenn kell tartani a vegyes – listás és egyéni –, kétfordulós, kétszavazatos rendszert. Abban sincs vita, hogy a rendszert arányosabbá kell tenni, ennek mértékéről azonban eltérnek a vélemények. És végül azt az eddigi rendszerhez képest jelentős változást is mindenki támogatja, hogy körülbelül ugyanannyian kerülhessenek be egyéni körzetből és az országos listáról” – hangsúlyozta Fodor Gábor. A szabad demokrata politikus kiemelte, a legfontosabb módosítás az lenne, hogy a megyei listákat megszüntetnék, és csak országos listára lehetne szavazni.
Az előző ülés után az ellenzéki pártok egyébként nem támogatták töretlen lelkesedéssel az SZDSZ által felvázolt tervezetet. Az MDF szerint a javaslat nem csökkenti lényegesen a képviselői helyek számát, és nem lép határozottan előre azon az úton, hogy arányosabb legyen a képviselet. A Fidesz szerint pedig az SZDSZ számítási módszere „felveti a választójogi egyenlőség elvének sérülését”.
Aránytalan és alkotmányellenes?
Az új választási rendszert körvonalaiban kidolgozó SZDSZ két képviselői létszámra (260 és 286 főre) elkészített modellje a nyár óta tartó egyeztetéssorozat alatt megismert, a pártok által felvázolt különböző elképzelések közösen elfogadható elemeire épült. A javasolt rendszerben megszűnne a területi lista, helyette országos lista lenne, amely betöltené a kompenzációs lista szerepét, az egyéni körzetből megszerezhető mandátumok számát 150-ben határoznák meg. Az országos listán a pártokra közvetlenül leadott, illetve az egyéni töredékszavazatok különböző súllyal esnének latba; a töredékszavazatokat egy meghatározott szorzóval felértékelnék. Így 260 fős parlament estén 110, 286 fő mellett pedig 136 listás hely lenne.
Az egyeztetést követően Gulyás József SZDSZ-es küldött hangsúlyozta: az a céljuk, hogy az év hátralévő részében konkrét törvényjavaslatról egyeztessen a négy párt. Salamon László fideszes képviselő szerint a 286 fős elképzeléssel kapcsolatban alkotmányossági aggályok merültek fel, ugyanis a szorzószám alkalmazásával a töredékszavazatok többet érnének, mint a pártokra leadott direkt szavazatok. Az alkotmányossági kérdés az, hogy ez nem sérti-e a választójog egyenlőségének az elvét. A szocialista Wiener György ennél is továbbment: mint elmondta, az alkotmányossági aggály mellett szerintük a szorzók alkalmazása önkényes. Féja András, az MDF szakértője ugyanakkor hangsúlyozta: eddig a pártok nem terjesztettek elő olyan javaslatot, amely megfelelne az MDF azon elképzeléseinek, hogy biztosítva legyen a kisebb és a nagyobb pártok esélyegyenlősége, illetve arányosabb legyen a képviselet.
