A Parlament Munkácsy-termében néhány perces késéssel, a szokásos udvariassági formulák után kezdődött Gyurcsány Ferenc jelenlegi és Orbán Viktor volt miniszterelnök vitája.
A termét zsúfolásig megtöltötték az újságírók. A két politikus egy dohányzóasztal mellett foglalt helyet és kezdte a beszélgetést. A felek úgy döntöttek, hogy a beszélgetéshez nem hívnak segítségül moderátort.
Gyurcsány a nemzet hitét erősítené
Gyurcsány Ferenc kérdésekkel indított. Mint mondta, ezek közül a legfontosabb annak tisztázása, hová is tart, illetve merre menjen az ország. „A számokon van a hangsúly, de az utóbbi időben sajnos számok helyett jelzők uralják a közéletet. Ráadásul, ha számokról beszéltek, azok hamisak, pontatlanok voltak. Merjünk pontosak lenni!” – mondta a miniszterelnök.
Hozzátette, a számoknak nincs pártkötődésük, ezekről lehet vitázni. Ezt követően Gyurcsány Ferenc olyan jelzőket sorolt – mint szenvedő, gyászos, zsugorodó, összetöpörödő – amelyeket Orbán Viktor használt. Gyurcsány megjegyezte: “a parlamentben a kormánynak kell ellenzék, de az országnak nincs szüksége ellenzékre!”
Orbán Viktor reakciójában megjegyezte, nemcsak negatív jelzőkkel illette Magyarországot, mivel hazánk erős ország, és büszke lehet számos teljesítményére. A magyar emberek pedig egész Európában versenyképesek, a német és francia munkaerőpiac fél is tőlünk. “Az ország számos területen – mint a kultúra vagy a sport – sikeres, és ez néha a politikában is előfordul” – véli a Fidesz elnöke.
Gyurcsány Ferenc ezzel szemben elmondta, útját akarja állni annak, hogy elvegyék az emberek büszkeségét, mert az ország sorsa erejében és hitében rejlik. Ráadásul véleménye szerint a gazdaság jelzői sem helytállóak. „Egy ország vezetése két hibát követhet el: ha teljesíthetetlen célt tűz ki vagy ha a nemzeti célt elérhetetlenként állítja be.”
Három igazság van Magyarországon
Orbán a Nemzeti konzultáció során sok száz emberrel beszélt az elmúlt hetekben, s azt tapasztalta, hogy az embereknek nem megy jól. Egy találkozón valaki pontosan világította meg a helyzetet. Szerinte három igazság van: a kormány, az ellenzék és az emberek igazsága. Az első kettő számokkal operál, míg a harmadik a valós problémákat veti fel. Ezentúl nekünk is ezzel kellene foglalkozni – véli Orbán.
Orbán munkát kér
Orbán három javaslattal élt a kormányfő felé – párbaj helyett munkát kért. Szerinte az áfacsökkentés valójában a gazdagoknak kedvez, és 166 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek. Helyette ugyanennyibe kerülő adócsökkentést javasol: csökkentsék a legkisebb adókulcsot 13 százalékra. Ez a lépés ugyanannyiba kerül, mint az áfacsökkentés, és a legszegényebbeknek kedvez.
Az augusztus elsejétől kezdődő gázáremelés alól élvezzenek kivételt a kórházak, az iskolák és a rendelők. Orbán harmadik javaslata pedig, hogy ne adják el a repteret. A tavaly 10 milliárd forint bevételt hozó intézmény nemzetbiztonsági szempontból is igen fontos.
Adóreform hiánya
Gyurcsány következő válaszában elengedte a füle mellett Orbán javaslatát. Azt vetette Orbán szemére, hogy nem hajtották végre a 2000-re ígért adóreformot, helyette, amikor ellenzékbe kerültek egy adócsomag-módosító javaslatot nyújtottak be idén februárban, majd most ettől is különbözőt, egykulcsos adót javasolnak.
Olvassa el az Orbán Viktor által hivatkozott cikket:
Körbetartoznak a magyar cégek
Kapcsolódó cikkünk az árkommandóról:
Árkommandót indít a kormány
Orbán válaszul – a Figyelőre hivatkozva – arra hívta fel a figyelmet, hogy a körbetartozások miatt a kereskedők Magyarországon rendkívül rossz helyzetben vannak. Ezért a kereskedők cégük konszolidálásához fogják felhasználni az áfacsökkentést.
Igazságosabb vagy családbarát adórendszer
Orbán Viktor szerint a Gyurcsány Ferenc kormánya által bevezetett adórendszer bünteti a családokat, ugyanis érzéketlen arra, a bevételből hány embert tart el. „Mi igyekeztünk ezt figyelembe venni az adórendszer kialakításakor, ekkor vezettük be a gyermekek utáni adókedvezményt is. A rendszer nem volt tökéletes, de e felé mutatott” – mondta a Fidesz elnöke.
Hangsúlyozta, véleménye szerint az adórendszer alapját kell megváltoztatni. Az ellenzéki párt vezetője elmondta azt is, hogy az elmúlt évben sok tucat indítványt nyújtottak be – többek között ezzel kapcsolatban is –, ezeket azonban a kormány soha nem fogadta be, nem kerültek a parlament elé.
Gyurcsány Ferenc azt felelte, egy-egy kérdés kidolgozásakor megnézik az ellenzéki javaslatokat is. A családi adózási rendszerrel kapcsolatban pedig kiemelte: ez Európában sehol nem működik tiszta formában. „Úgy gondolom, a mi adórendszerünk igazságosabb, a közteherviselés egyenlőbben oszlik el. Az Orbán-kormány minimálbér-emelése szép eredmény, de mi tettük adómentessé” – mondta Gyurcsány Ferenc. Orbán Viktor erre replikázva feltette a kérdést: ezt valóban jól tették-e, hiszen így olyan emberek is minimálbérre jelentették be magukat, akik eddig többet fizettek.
Gyermektámogatás
A miniszterelnök elődje családtámogatási rendszerét is bírálta, és elmondta, miért tartották szükségesnek, hogy bizonyos pontokon változtassanak rajta. „Az Orbán-kabinet családtámogatási rendszere azt vette alapul, hogy a szülő mennyit keres: akik jobban kerestek, többet kaptak, ez pedig nem volt igazságos. Ráadásul, amint az édesanya munkába állt, csökkent a támogatás, így gátolta a munkába való visszatérést” – mondta a kormányfő.
Orbán-kormány: újító szemlélet
Orbán Viktor a vita egy következő hullámában az 1998 és a 2002 közötti időszakról beszélt. Hangsúlyozta, kormánya újító szemléletű volt, és véleménye szerint most is hasonló felfogásra lenne szükség, hogy újabb kapukat nyissanak. Példaként említette a Diákhitelt, a Gazdasági Minisztériumot, a Széchenyi Tervet, a családi gazdaságok támogatását és a Nemzeti Földalapot is. „A rossz dolgokon változtatni kell” – mondta Orbán Viktor.
Közös gyökér
A vita folytatásában Gyurcsány Ferenc a közös gyökérre hívta fel a figyelmet, ugyanakkor rávilágított, hogy Orbán Viktor, amikor kormányon volt, mindig a felsőbb rétegeknek kedvezett. Ugyanis, amikor fontos társadalompolitikai kérdésekhez nyúlt, akkor olyan döntések születtek, amelyek felfele húztak, s nem a rászorultak jutottak támogatáshoz.
Fotó: MTI
Lakáshitel
A kedvezményes lakáshitelből 45 ezren az Orbán kormány ideje alatt, míg a többi 235 ezer szerződő a szocialista kormány idején jutott támogatáshoz – állította Gyurcsány. Ugyanakkor a szocialista kormány elkövetett egy nagy hibát: nem korlátozta a vagyonszerzés lehetőségét.
Ezt követően a Fészekrakó-program került szóba. A kezdeményezés kedvező voltát Orbán is elismerte, de azt azért kikényszerítette Gyurcsányból, hogy eddig mindössze ötezren kötöttek szerződését ebben a rendszerben. Gyurcsány azt megígérte, hogy év végére 10 ezren lesznek a program haszonélvezői.
Gyurcsány hozzátette, hogy duplájára emelték a szocpolt, illetve bevezették a félszocpolt és a lakbértámogatást.
Szent tehenek
Orbán szerint Medgyessy is megígérte, hogy a szocialisták, amikor kormányra kerülnek nem emelik a gáz árát. Gyurcsány szerint viszont elődjét belekergették ebbe a kijelentésbe.
Gyurcsány szerint a gázár a magyar politika „szent tehene”, ezért sok leegyszerűsítés és pontatlanság jellemzi a kérdést. A kormány célja, hogy csillapítsa a világpiaci tendenciákat. Az Orbán-kormány 72 százalékát, míg a jelenlegi kormány mindössze 54 százalékát engedte rá a világpiaci tendenciákból a kisfogyasztókra. Orbán azt szeretné elérni, hogy az alapvető fogyasztási cikkek csak az általános áremelkedés mértékével emelkedjenek.
Gyurcsány szerint az ilyen hozzáállás juttatta a csőd szélére a MÁV-ot, vagy a BKV-t. Az Orbán által szintén szent tehén jelzővel aposztrofált vállalatoknak szerkezeti reformot kell végrehajtaniuk. Szerinte meg kell reformálni a MÁV rendszerét, de úgy, hogy minél több munkahely megmaradjon és közben javuljon a szervezet hatékonysága.
Különböző filozófiák
A miniszterelnök szerint az emberek és egy sor független tényező mozgatja a gazdaságot, nem a politikusok: ezért nem jó, ha a kormányfő dönt az árakról. Orbán Viktor szerint két különböző filozófiát vallanak: Gyurcsány Ferenc tőből metszett liberális, ő azonban úgy gondolja, egy miniszterelnök azért van abban a székben, hogy az embereket megvédje az áraktól. „Ha a piacra bízzuk az árakat, akkor a miniszterelnök kiengedi a kezéből, hogy az olyan alaptermékek árát, mint a gáz vagy a villany, meghatározza vagy befolyásolja” – vélekedett a Fidesz elnöke. Gyurcsány Ferenc szerint azonban a jövőt is építeni kell, ezért nem szabad irracionálisan beleszólni az árképzésbe.
Fotó: MTI
Az állandó téma: nyugdíj
Az egykori és a jelenlegi kormányfő a nyugdíjasok helyzetéről is eszmét cserélt. Orbán Viktor elmondta, a kilencvenes években jelentősen csökkent a nyugdíjak reálértéke, a polgári kormány alatt azonban 22,3 százalékkal nőtt. A 2002-ben hivatalba lépett kormány ideje alatt ez a szám 18,6 százalék volt. Gyurcsány Ferenc válaszában hangsúlyozta, még egy évük hátra van, Orbán Viktorék is az utolsó évben, a kampányidőszakban dobtak rá egy lapáttal. Ha az első három éveket vetjük össze, akkor azonban a Gyurcsány-kormányé az előny: Orbán Viktor kormánya azonos időszakban még csak 11,4 százalékos emelésnél tartott.
A miniszterelnök kitért arra is, hogy a polgári kormány visszatartotta a nyugdíjasok egy 1999-es törvényben biztosított pénzét, és azt csak késve, elnyújtva adta oda nekik. Abban egyetértettek a felek, hogy a nyugdíjasok helyzete még mindig rossz, és megfontolandó azt figyelembe venni, hogy aki több időt töltött munkában, annak jobban emelkedjen a nyugdíja.
A hosszú távú koncepció jó irány
Jó, ha vannak hosszú távú tervek, és a nemzetnek céljai, ugyanakkor furcsa, hogy a hosszú távú koncepciót a parlamenti ciklus utolsó évében veti fel a kormány – vélekedett Orbán. Ezért inkább meg kell egyezni, az egyezségbe a gazdaság szereplőit is be kell vonni – vélte az ellenzéki politikus.
Gyurcsány szerint az adómódosítások jók, ezt támasztja alá az MKIK csütörtöki elemzése, amely a program első évére ugyan veszteséget jelez a gazdaság szereplőinek, de egészében kedvezőnek ítéli a terveket. Orbán itt visszatért korábbi javaslatára, és propagálta, hogy a költségvetésnek körülbelül ugyanannyiba kerülő – alsó – adókulcsot csökkentsék 13 százalékra.
Orbánék egy karnyújtásnyira
Gyurcsány összegzése szerint arra kell törekedni, hogy Orbán megszólalásaiban a „zsugorodó és töpörödő” jelzők helyett az ország pozitív jellemzőit emelje ki. Orbán válasza szerint inkább az emberek igazságaival kell foglalkozni, majd végszóként az ellenzéki politikus azt javasolta a kormányfőnek, hogy működjenek együtt a hosszú távú kérdésekben.