Belföld

A forinton a világ szeme

Pozíciójuktól függően egyesek tartanak tőle, mások reménykednek, hogy a külföldi befektetők spekulációs rohamot indítanak a forint ellen a hosszú hétvégén. Eközben a forint hirtelen begyengült, a hírek szerint az MNB lépésére.

Néhány napja attól hangos a forintpiac, hogy a március 14-15-ei ünnepnapokon – amelyek az európai és amerikai piacokon természetesen rendes munkanapok lesznek – erőteljes nyomás nehezedik majd a forint árfolyamára. A nemzetközi befektetőknek ugyanis ez a két nap elvileg remek alkalmat teremt arra, hogy szabadon „garázdálkodjanak” a hazai valutával, mondjuk Londonban, lévén, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) intervenciós kötelezettsége ezidő alatt ugyanúgy szünetel majd, ahogyan a boltok nyitvatartása is.


A forinton a világ szeme 1

Ezt a vélekedést szerdán még szinte valamennyi általunk megkérdezett elemző osztotta, sőt többen olyannyira biztosra vették, hogy már ettől kezdett valószerűtlenné válni a szcenárió. A forint csütörtök délelőtti jelentősebb – 2-3 forintos – gyengülése (aminek hátterében vélhetően a lengyel zloty megingása áll), azonban azokat látszik igazolni, akik szerint semmi rendkívüli dolog nem történik, és – legalábbis ezt a pár napot – most még megússzuk. A bogarat mindenesetre sikerült a piaci szereplők fülébe ültetni, olyannyira, hogy néhányan a forint mostani korrekcióját is az MNB komolyabb euróvételeinek tulajdonítják. A sávon belüli intervenció elvileg logikus lenne a hétvégi spekuláció kivédése érdekében, de hogy tényleg a jegybank áll-e a nagy tételű megbízások hátterében, azt csak maga az érintett tudná megerősíteni vagy cáfolni.







Ki lehet használni
Az utóbbi két hétben nagyon sok magánszemély – a devizapiaccal korábban egyáltalán nem foglalkozó kisbefektető – hitte el, hogy március idusán bizony sávon túlra kerülhet a forint. Ebben, és persze a kötelezően bekövetkező visszarendeződésben bízva 2-3 millió forintokat toltak/tolnak be „talicskáikon”, hogy vételi megbízásokat adjanak le az euróra valahol a 238,5 és 240,5 forint közötti sávban – számolt be kérdésünkre tapasztalatairól Vágó György, a Hamilton Tőzsdeügynökség üzletkötője. Ekkora összeggel persze opciózni nem lehet (a minimális kötés ugyanis 500 ezer euró, és az alapletét igénye is legalább 8-10 millió forint), de sima vételi megbízásokra bőven futja. Legfeljebb azok nem teljesülnek, ha a várt forinterősödés elmarad. Ha viszont beigazolódnak a várakozások, és az ünnepek alatt 238 forintra, majd szerdán azonnal 250-re változik az euró kurzusa (és vételi majd eladási megbízásaink rendre teljesülnek is), akkor kezdeti kétmilliónkhoz csaknem 200 ezer forint adódik néhány nap leforgása alatt.
Persze ha valakinek nincs kedve vagy pénze az efféle játékokhoz, vagy pedig nem is lát esélyt a sávelhagyásra, az is elgondolkozhat legalább azon, hogy olcsóbbá tegye az idei nyaralását. Akár lesz spekuláció, akár nem, az biztos, hogy a mostaninál csak gyengébb lehet a forint néhány hónap múlva, hiszen erősödni már gyakorlatilag nincs tere. Egy 2000 eurós vakációs büdzsé átváltásán emiatt durván 30 ezer forintot nyerhetünk (ha feltesszük, hogy nyárra esetleg 255 forintig is gyengülhet az euró), miközben a kieső forintkamat ennek maximum a tizede.

Harmadnapra

Nagy mennyiségű opciós szerződés áll készenlétben, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által meghatározott intervenciós sáv szélénél erősebb (240,01 forintos eurónál alacsonyabb) árfolyamon aktivizálódjon, majd pedig a jegybank kötelező interveniálását követően komoly nyereséget termeljen bizonyos befektetői csoportoknak – magyarázta a FigyelőNet kérdésére Pintér András, az Inter-Európa Bank elemzője a hosszú hétvégére esetlegesen várható spekulációs pletykák mögötti motivációkat. Hogy mekkora összegek mozdulhatnak meg és milyen árfolyam alakul ki, azt persze nem lehet előre megmondani, de tény, hogy a nagy nemzetközi játékosok közül sokan kötöttek olyan vételi opciót, amelynek kötési árfolyama az intervencós sáv erős szélénél lejjebb van.

A példa kedvéért tételezzük fel, hogy sok-sok befektető vásárolt 238 forintos kötési árfolyamon euróra vonatkozó call (vételi) opciót. Praktikusan ez azt jelenti: ha a forint olyan erős vételi nyomás alá kerül, hogy az euróval szembeni árfolyama a 240,01 forintos sávszél alá erősödik, és el is éri a példabeli 238 forintot, akkor ezek a vételi opciók lehívásra kerülhetnek. A sok-sok befektető tehát ilyen áron hozzájuthat meghatározott összegű euróhoz, majd szinte biztos lehet benne, hogy már harmadnapra az említett árfolyamnál akár számottevően gyengébb forint/euró szint mellett, meg is válhat a frissen beszerzett euróktól.

A jegybanknak ugyanis március 16-án reggel, vagyis az ünnepet követő első munkanap kezdetén érvénybe lép az interveniálási kötelezettsége, vagyis legkésőbb ekkor forintot kell eladnia euróért cserébe, hogy „biztonságos” szintre gyengítse és a sávba visszaterelje a hazai valutát.


Ez az általunk megkérdezett elemzők szerint legalább 250 forintos euróárfolyamot kell, hogy jelentsen, vagyis minden egyes euró után 12 forintos nyereséget lehet realizálni, csupán két nap alatt.







Az MNB zárva lesz
Megkerestük egyébként az MNB-t is, kiváncsiak voltunk, hogy a jegybankárok mire számítanak és milyen ellenlépéseket fontolgatnak. Nem meglepő módon, kérdéseinkre nem kaptunk választ (ahogyan a spekulációs támadás, annak visszaverése is csak akkor lehet sikeres, ha rajtaütésszerű), de meg nem erősített értesüléseink szerint, bár készülnek vészforgatókönyvek, a kötelezőnél korábbi interveniálás lehetőségét elveti a Járai Zsigmond vezette intézmény. Állítólag tartják magukat a törvényi kötelezettségekhez, és csak munkanapokon, a pénztári órákban tesznek bármit is a forint érdekében.

Intervenció: előbb-utóbb



Természetesen mindez másképp is alakulhat: vagy eleve nem lesz spekulációs támadás vagy pedig az MNB szerdánál előbb közbeavatkozik. Mert bár kötelezettsége nincs, a lehetősége elvileg adott, hogy a nemzetközi piacokon forinteladóként a hazai ünnepnapok dacára is megjelenjen, és ezzel menet közben próbálja útját állni a túlzott erősödésnek. (Ugyanúgy adhat megbízásokat – előre is – a nemzetközi bankoknak, ahogyan bármely más befektető).

Erre vonatkozóan nem ismert a jegybank stratégiája, de az elemzők többsége úgy véli, szerdánál előbb nem él az intervenció eszközével. Egyrészt azért nem, mert valószínűleg úgysem tudna megálljt parancsolni a külföldi nyomásnak (ezt láttuk már 2003 januárjában is, amikor is 5 milliárd euró megvétele is csak átmenetileg enyhített a nyomáson), másrészt azért nem, mert egy ilyen lépéssel sokat rontana a transzparens és kiszámítható működés imidzsén, illetve saját hitelességén. Ez utóbbi szempontok persze akkor is sérülnek, ha a spekulánsok sikkerrel kivezetik a sávból a forintot, ezzel ugyanis újfent bizonyítják, hogy ilyesfajta támadásoknak mindig, vagyis a jövőben is bármikor ki lehet tenni a forintot.

Kényszerített kamatvágás?


A forinton a világ szeme 18

A piacon terjengő pletykák azt sem zárják ki, hogy a spekulánsok ismét az intervenciós sáv eltolására játszanának, ám a jegybank részéről az utóbbi időben érkező nyilatkozatok ennek lehetőségét határozottan cáfolták. Egyedüli ellenlépésként az intervenciót jelölték meg, és elemzők szerint sem lenne sem esélye, sem értelme a sáv eltolásának.

A forintpiaci izgatottság viszont az állampapírpiaci hozamokat és az alapkamat-várakozásokat sem hagyja hidegen, és a hétvégi események függvényében egyesek azt sem tartják kizártnak, hogy a Monetáris Tanács idő előtt újabb és a vártnál drasztikusabb, akár 2 százalékpontos kamatvágásra kényszerül. A hozamgörbe alapján a piac már rég beárazott egy 100-150 bázispontos kamatcsökkentést, így a 8,25 százalékos alapkamat dacára 7 százalék feletti állampapírpiaci hozamokat már szinte semmilyen lejáraton nem találni. Ezzel együtt Barcza György, az ING makroelemzője nem tartja valószínűnek, hogy a március 29-ei kamatmeghatározó ülésnél hamarabb vágnának az alapkamaton, de természetesen nem tudni, hogy mit kényszerít ki a hétvége…

Ajánlott videó

Olvasói sztorik