A termőföld más célú hasznosítása a privatizáció, valamint a gazdaság élénkülése, a tulajdonnal való rendelkezési jog és a lakásprogramok nyomán az utóbbi évtizedben megtöbbszöröződött – áll a Napi Gazdaság hétfői számában. Jelenleg már évi 5-7 ezer hektárral csökken az ország termőföldterülete – mondta Benedek Fülöp, az agrártárca közigazgatási államtitkára.
A megváltozott társadalmi-gazdasági helyzetnek megfelelően egyszerűsítenék a más célú hasznosítás engedélyezését, ugyanakkor a jó minőségű földeket indokolt fokozottan védeni, ezért itt a földtörvény szigorítása várható – mondta az államtitkár.
A termőföld-privatizáció az ország területének háromnegyedét érintette. A kárpótlási árveréseken 2,2 millió hektár termőföld került alanyi kárpótoltak tulajdonába, valamint 3 ezer termelőszövetkezeti részarány-földtulajdonosnak 3,5 millió hektár termőföldet adtak ki. Mivel a termőföld-tulajdonos természetes személyek nagyobb része nem kívánja, illetve nem képes művelni termőföldjét, a termőföld-tulajdonlás és a használat jelentősen elvált egymástól.
A magánkézbe került földek nagysága sok esetben nem teszi lehetővé a jövedelmező gazdálkodást. Súlyosbítja a gazdálkodók helyzetét, hogy a tulajdonukba került ingatlan gyakran több „tagban”, egymástól távol található. A természetes személyek átlagos birtokmérete 6 hektár, ami az esetek többségében 2-3 darabból áll. A mintegy 15 ezer, összesen mintegy 850 ezer hektárt művelő családi gazdaság már jobb helyzetben van a gazdaságos művelés szempontjából, átlagos birtokméretük majdnem 60 hektár. A jogi személyek átlagos birtokmérete 179 hektár, ami átlagosan 30 földrészletből tevődik össze. Ezek jórészt feltételezhetően egymás mellett helyezkednek el, de a tagoltság így is számottevő.
