Ahogy mi is beszámoltunk róla, sajtóértesülések szerint Donald Trump amerikai elnök egy korábbi nemzetbiztonsági ülésen többször is azt hangoztatta, hogy a hurrikánokat az óceánon, nukleáris fegyverekkel kellene megállítani, mielőtt elérik az Amerikai Egyesült Államok partjait. Bár a módszer akár működhet is, nem véletlen, hogy eddig nem alkalmazták.
Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa szerint egy hurrikán ereje többszöröse egy nukleáris fegyverének. A hőhatás természetesen igen jelentős, a különböző nukleárisfegyver-tesztekről készült felvételeken jól látható, hogy a forróság el is tudja párologtatni a környező felhőket. A hőhatás azonban egy trópusi ciklon egészéhez képest meglehetősen kis területet érint csak.
Lehetséges, hogy egy ilyen robbantás a hurrikán áramlási rendszerét meg tudná bontani”
– mondta a 24.hu-nak Molnár László hozzátéve, hogy nem tud olyan időjárási szuperszámítógéppel végzett szimulációról, amely egy nukleáris fegyver hurrikánra gyakorolt hatását vizsgálta volna.
A meteorológus szerint meglehetősen nehéz kiszámolni, hogy miként befolyásolná egy ilyen detonáció a trópusi ciklont. Elképzelhető, hogy a robbanás valóban szétzilálná a hurrikánt, de azt sem lehet kizárni, hogy semmilyen hatással vagy éppen felerősítéssel járna.
A hurrikán befolyásolása ugyanakkor csak egy szempont, sokkal fontosabb lehet, hogy a detonációval hatalmas mennyiségű sugárzó anyag kerülne az óceánba, ami aztán lakott területeket is elérhetne. A szennyeződések csapadék formájában a Karib-térség szigeteit is fenyegethetnék.
Költséges az időjárás befolyásolása
Bár már több évtizede adott a technológia az időjárás befolyásolására, a módszer rendkívül költséges. Molnár László szerint éppen ezért általában csak ritka esetekben és kisebb mértékben alkalmazzák.
Legutóbb idén márciusban, Srí Lankán idéztek elő jelentősebb mesterséges esőt az ország legtöbb vízierőművének otthont adó hegyvidéken. Akkor a cél az volt, hogy elkerüljék a száraz évszakban nem ritka áramkimaradásokat, illetve tiszta vizet biztosítsanak az aszályos időszak alatt. A teszt során 45 percig tartó mesterséges esőt hoztak létre.
A csapadék katalizálásához jellemzően ezüst-jodidit használnak, a részecskék a felhőkben ütközni kezdenek, eközben pedig cseppek ragadnak rájuk, végül pedig esőként a talajra hullnak. Ez persze azt is jelenti, hogy a módszer csak akkor használható, ha eleve adott az eső közeli állapot.
Az ezüst-jodid azonban rendkívül drága, ráadásul a feljuttatást végző repülőgép költségével is számolni kell. Ez azt jelenti, hogy a módszert csak extrém körülmények között, például az ivóvízkészlet fenyegetettségekor alkalmazzák.
Kiemelt fotó: Nicholas Kamm / POOL / AFP
